Donald Trump amerikai elnök február 4-én memorandumot írt alá az Iránra nehezedő maximális nyomás visszaállításáról – első elnöksége alatt ez volt az iszlám köztársasággal kapcsolatos politikájának sarokköve. Ugyanakkor közölte, hogy nem volt egyszerű az iráni olajeladások nullára csökkentését célzó feljegyzés aláírása. Irán elutasította a lépést, de azt is kijelentette: biztosítékot tud nyújtani Trumpnak arra, hogy nem próbálja fegyverfejlesztésre használni atomprogramját.
Amikor Trump első elnöksége alatt szankciókkal sújtotta Iránt, visszaestek ugyan az olajeladásai, de nem nullára.
Miközben a Fehér Házban aláírta a memorandumot a maximális nyomásgyakorlás politikájának visszaállításáról, Trump azt mondta, hogy ez nagyon kemény intézkedés, de hozzátette, hogy nem volt egyszerű meglépnie. Szerinte Irán túl közel van a nukleáris fegyver előállításához. „Számomra ez nagyon egyszerű: Iránnak nem lehet atomfegyvere” – tette hozzá.
Nyitottságát fejezte ki arra, hogy találkozzon iráni kollégájával, Maszúd Peszeskjánnal, jóllehet később azt írta egy Truth Social-bejegyzésben, hogy „mindenekelőtt egy ellenőrzött nukleáris békemegállapodást szeretne, amely lehetővé teszi Irán békés növekedését és virágzását”.
Trump 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat a Barack Obama elnök által tető alá hozott és mérföldkőnek számító nukleáris megállapodásból, amely egy olyan mechanizmust tartalmazott, amelynek révén ENSZ-ellenőrök biztosították, hogy Irán békés keretek között tartsa nukleáris programját.
Szankciók tárgyalási eséllyel
Trump az érvényben lévő szankciók szigorú végrehajtására utasította az illetékes hatóságokat, valamint arra, hogy később vegyék célba azt a hálózatot, amely megkönnyíti Irán olajeladásait Kínának.
Trump elődjéről, Joe Bidenről elterjedt, hogy lazított az iráni olajexportra vonatkozó szankciók végrehajtásán, részben azért, hogy alacsonyan tartsa az árakat, ami hozzájárult az iráni olajeladások növekedéséhez, akárcsak az, hogy Irán elsajátított egy szankciókat megkerülő taktikát, Kínának pedig nagy volt az étvágya az iráni olajra.
Ehhez kapcsolódóan: Joe Biden szerint az USA erősebb Oroszországgal és Kínával szemben most, mint elnöksége kezdetén volt
„Kína valószínűleg negatívan reagálna minden olyan szankcióra, amely saját bankjait, finomítóit vagy kikötőit érinti. Ha a szankciók a tankerekre vagy a közvetítőkre korlátozódnak, kétlem, hogy különösebb reakcióra számíthatunk Pekingből” – mondta Gregory Brew, az amerikai székhelyű Eurasia Group Iránra és energetikára szakosodott elemzője.
Figyelmet érdemel az is, hogy Trump memorandum kibocsátása mellett döntött, ez pedig általában kevésbé formális az elnöki rendeletnél. „Úgy gondolom, hogy ez jelzés volt. Hogy megbizonyosodjon arról, hogy Teheránban vették a jelzést, Trump többször elmondta: reméli, hogy nem kell érvényt szereznie a memorandumnak – mondta Hamidreza Azizi, a Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Németországi Intézetének munkatársa a Farda Rádiónak, a Szabad Európa iráni szolgálatának. – Az út, amelyet Trump Iránnal szemben választott, nagymértékben eltér attól, amire sokan számítottak, mind a kijelentések, mind a tettek szintjén” – tette hozzá.
Úgy tűnik, hogy az üzenet célba ért Iránban, ahol kétségüket fejezték ki a maximális nyomás kampányának hatékonyságával kapcsolatban, de egyben igyekeztek megnyugtatni Trumpot, hogy Teherán nukleáris programja békés.
Peszeskján azt állítja: Teherán tudja, hogyan kerülheti meg a szankciókat, míg Abbász Aragcsi külügyminiszter arról beszélt, hogy ez a politika „ismét elbukik”. Később azonban közölte az X-en: „Nem nehéz gyakorlati biztosítékokat szerezni” arra, hogy Irán nem fog nukleáris fegyvereket kifejleszteni, nyilvánvaló válaszul Trump aggodalmára Teherán atomprogramjával kapcsolatban. Cserébe Irán „objektív garanciákat” akar arra vonatkozóan, hogy a szankciókat „ténylegesen megszüntetik”.
Hámenei elvetette a tárgyalások lehetőségét Washingtonnal
Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah, aki múlt héten látszólag áldását adta a tárgyalásokra Trumppal, a maximális nyomás bejelentése után más hangnemet ütött meg. Elvetette a nukleáris tárgyalások lehetőségét az Egyesült Államokkal, és azt állította, hogy nem jelentenének választ Irán gondjaira. „A valóság, amit meg kell értenünk, az, hogy az Amerikával folytatott tárgyalásoknak nincs hatásuk az ország gondjainak megoldására” – mondta február 7-én az iráni légierő tisztjeihez intézett éves beszédében. A legfelsőbb vezető – akié az utolsó szó az állam minden ügyében – azt állította: „nem lenne okos, bölcs vagy méltó” tárgyalni Washingtonnal.
Előzőleg iráni tisztviselők hónapokon át jelezték, hogy Teherán nyitott a tárgyalásokra Donald Trump amerikai elnökkel. Hámenei rámutatott: az, hogy Trump felrúgta az atomalkut, annak bizonyítéka, hogy „nincs értelme tárgyalni Amerikával”.
Az iráni vezető megjegyzései nagy feltűnést keltettek a közösségi médiában. Egyesek szerint gyakorlatilag kizárják a tárgyalást az Egyesült Államokkal, míg mások azt bizonygatják, hogy nem tiltotta meg hivatalosan a tárgyalást Trumppal, nem szabad névértéken kezelni a megjegyzéseit.
Ehhez kapcsolódóan: Húsz évre szerződtek – új orosz–iráni megállapodás Moszkvában
