Mentességet adna magának a büntetőeljárások alól Alekszandr Lukasenka belarusz vezető az alkotmány módosításával. Az új alkotmány emellett újraosztaná az alkotmányos hatásköröket és korlátozná az elnök hivatali idejét, de lényegében eltiltaná Lukasenka ellenfeleit a választásokon való indulástól.
Lukasenka még a demokráciapárti tüntetések kezdetén ígérte, hogy módosítaná az ország alkotmányát. Az állami BelTA hírügynökség december 27-i híradásában most részleteket is elárultak az alkotmánytervből, amelyről 2022 februárjában népszavazást tartatanának.
A belarusz ellenzék az alkotmány átírására tett kísérletet látszatintézkedésnek nevezte, szerintük Lukasenka csak ezzel próbál a hatalomba kapaszkodni. Lukasenka 2020. augusztusi elnökválasztáson aratott győzelmét az ellenzék és a külföldi államok többsége nem tartja legitimnek számos, választási csalásra utaló jel miatt.
Az ellenzék nem is rúghatna labdába
A most ígért módosítások megtiltják, hogy elnökké válasszanak bárkit, aki ideiglenesen elhagyta az országot. Ez a változtatás a jelek szerint közvetlenül azokat az ellenzéki képviselőket célozza, akik a hatósági üldöztetés elől elmenekültek.
Egy másik módosítás eltörli az ország semlegességét garantáló záradékot, helyére egy olyan rendelkezés kerülne, amely szerint a kormány nem kezdeményezhet katonai agressziót. Emellett a mindenkori elnöknek teljes mentességet adna a jogi felelősségre vonás alól.
A legjelentősebb változás az elnöki megbízatás korlátozása. Lukasenka jelenleg hatodik egymást követő ciklusát tölti az ország élén, az új alkotmány szerint viszont kettőnél több ciklusnál többet nem tölthet be. Az a dokumentumból nem derül ki, hogy Lukasenka újraindulhatna-e, vagy a két ciklusra vonatkozó korlátozás csak a jövőbeli jelöltekre vonatkozna.
Nem jelentene valódi változást
„Az elnököt ötéves időtartamra közvetlenül a fehérorosz nép választja meg az általános, szabad, egyenlő és közvetlen, titkos szavazati jog alapján. Egy személy nem lehet két hivatali ciklusnál több ideig elnök” – áll a dokumentumban. Lukasenka egyébként korábban azt is hangoztatta, hogy az alkotmány módosítása után lenne hajlandó lemondani, de az utóbbi hónapokban már nem említette ezt a lehetőséget.
Az új alkotmány végül kibővíti a Népi Gyűlés, vagyis a kormánytagok és más tisztviselők időszakos gyűlésének jogköreit. Jelenleg ez a tanács nem rendelkezik semmilyen közjogi felhatalmazással, de szakértők szerint az alkotmányreform után sem indíthatna el valós változásokat, hiszen a testületet már korábban Lukasenka embereivel töltötték fel.
Lukasenka, aki 1994 óta vezeti az országot, a tüntetések kezdete óta nem hajlandó tárgyalni az ellenzékkel a politikai átmenetről. Az Európai Unió és az Egyesült Államok nem ismeri el Lukasenkát Fehéroroszország legitim elnökeként, és a manipulált szavazás és a választások utáni elnyomás miatt több szankciót is bevezetett ellene és más magas rangú tisztviselők ellen.
