Megalakult az új Orbán-kormány, kezdésnek 14 miniszterrel. Az előző 16 évnyi Orbán-kormányok alatt sosem volt még ennyi gazdasági témákkal foglalkozó minisztere a kormánynak. Olyan híres visszatérők is bekerültek az új felállásba, mint Lázár János vagy Navracsics Tibor.
Az új miniszterek letették az esküjüket, május 24-én hivatalosan is megalkult az ötödik Orbán-kormány is Magyarországon.
Az új kormány 11 minisztériummal és 14 miniszterrel indul ezúttal. Az előző ciklushoz képest a legkevésbé az EMMI-vel lehettek elégedettek a Fideszben. Hiszen a minisztérium korábbi vezetője, Kásler Miklós nem kapott szerepet az új kormányban, óriási hivatalát pedig teljesen feldarabolták.
Leváltották Benkő Tibor honvédelmi minisztert is. Helyette nem egy másik katona jött, hanem Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje. Az 52 éves férfi saját bevallása szerint Habony Árpád "bajtársa".
Emellett pedig a Fidesz egyik fontos intézőembere volt korábban. Ő többek közt a Századvég egykori tulajdonosa is, de nehezen megszámlálható Fidesz-közeli cég futott át a keze alatt, vagy jelenleg is ő a hivatalos tulajdonosuk. A NER-en belül egyértelműen Habony Árpád és Rogán Antal csoportjához szokták sorolni.
Vannak viszonylag friss hadiipari érdekeltségei is, amelyek miatt felmerülhet az összeférhetetlenség gyanúja az új miniszternél. De ezeket elvileg majd valamikor a jövőben megszünteti, legalábbis ezt válaszolta a minisztérium a Népszavának.
Rengeteg gazdasági miniszter lett
Az EMMI önmagában is óriási minisztériumnak indult, aztán fokozatosan elvették tőle a fontos feladatokat. Az előző Orbán-kormány végén már a belügyhöz tartozott az egészségügyi átalakítás, vagy az ITM-hez a felsőoktatás és a tudomány. Most több minisztérium közt szórták szét a feladatait. Így eshet meg, hogy Magyarországon az egykori rendőr minisztériuma alá sorolódik majd például az egészségügy vagy a közoktatás.
Külön érdekes, hogy szűken értelmezve is
legalább hat miniszter fog jelentős részben gazdasági feladatokkal foglalkozni.
A Pénzügyminisztériumnál még a leginkább magától értetődő ez a terület, de az iparpolitika már külön minisztériumhoz fog tartozni, ahogy az építkezések jelentős része vagy az uniós pénzek szétosztása is.
Emellett a külügyminisztérium is régóta át lett hangolva egyfajta gazdasági fókuszra, ami alatt főleg az exporttámogatásokat kellett eddig érteni egzotikusabb országokba, illetve a keleti energia-szerződéseket.
Rajtuk kívül Nagy Márton, a miniszterelnök egyik legfőbb gazdasági ötletgyárosa is kapott egy általánosabban megfogalmazott miniszteri posztot, de önálló minisztérium nélkül.Mindez azt is magával hozza, hogy egy szimplább gazdasági programban is rengeteg minisztérium lehet majd érintett.
Ha például Nagy Márton kiemelt ügyként végig szeretné vinni, hogy a Molhoz kerüljön a hazai hulladékipar, akkor több ajtón is kopogtatnia kell: a terület pillanatnyilag Palkovics Lászlóék alá tartozik, vonatkozó adózási kérdésekben pedig a Pénzügyminisztérium az illetékes papíron. Viszont új hulladékos létesítményekre rengeteg uniós pénz is várható, ami Navracsics Tibor minisztériuma alá tartozna, viszont a nagy, új létesítmények felhúzása viszont már lehet, hogy Lázár János minisztériuma alá is.
Vagy a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése eddig jelentős részben a Pénzügyminisztérium alá tartozott, de praktikusan inkább talán az MNB-nél születtek a döntések. Miközben most Nagy Mártoné lesz elvileg a terület. De ki lehetne emelni Csák János új hivatalát is, Orbán Viktor szerint ugyanis ez lesz "a jövőügyi minisztérium". Miközben a közoktatás és a szociálpolitika jó része nyíltan a belügy alá fog tartozni.
Ezek persze csak előzetes felvetések, majd a jövőben fog kiderülni, hogy mennyire lesz világos és gördülékeny a sok, átfedő területet felügyelő miniszter és hivatal közti együttműködés.
