Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt tanácsolta Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy folytassák a tárgyalásokat a Nyugattal az ország biztonsági követeléseiről.
Az orosz diplomácia vezetője az államfővel folytatott találkozóján úgy vélekedett, hogy a moszkvai követelések elutasítása ellenére folytatniuk kellene a megbeszéléseket.
„Nem lehet vég nélkül tárgyalni, de azt javasolnám, hogy jelen pillanatban folytassuk és terjesszük ki az egyeztetéseket” – mondta, rámutatva, hogy az Egyesült Államok párbeszédet ajánlott az európai rakétatelepítések és hadgyakorlatok korlátozásáról, illetve más bizalomerősítő lépésekről.
Putyin kérdésére válaszolva Lavrov kijelentette, hogy „távolról sem merítették ki” a diplomáciai lehetőségeket, így lehet még esély a megállapodásra.
Emellett arról is beszámolt, hogy a külügyi tárca elkészítette a viszontválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra.
A nyilatkozatok nyomán a rubel árfolyama erősödésnek indult.
Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben tárgyalt az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel, kedden pedig Moszkvába utazik. Azt írta Twitteren, hogy a helyzet rendkívül súlyos fenyegetést jelent a békére Európában, ezért Berlin a feszültség csillapítását célzó lépéseket szeretne látni az orosz kormány részéről.
Háború lesz?
Moszkva azt állítja, hogy nem akar háborút Ukrajnával, és csak a Nyugat hisztériakeltéséről van szó, azonban előállt egy, a NATO számára nehezen elfogadható követeléscsomaggal a békéért cserébe. Egyebek mellett biztosítékokat szeretnének látni arra vonatkozóan, hogy Ukrajna és a többi volt szovjet tagköztársaság soha nem lesz tagja a nyugati katonai szervezetnek, illetve a szervezet kelet-európai jelenlétének visszaszorítását akarják elérni. Az észak-atlanti szövetség határozottan elutasította az orosz követeléseket.
Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a feszültség Európában, miután Oroszország több mint százezer katonát vont össze Ukrajna határai közelében. Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva újabb invázióra készülhet azt követően, hogy 2014 márciusában már elfoglalta a Krím félszigetet, illetve támogatást nyújt a keleti Donyec-medence egy részét uraló szakadár, kormányellenes lázadóknak. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban 2014 óta több mint 13.200 ember halt meg.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is pusztító gazdasági következményekkel fenyegetett, amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Amerikai tisztviselők szerint Oroszország már 110 ezer katonát telepített Ukrajnával közös határa közelébe, és afelé halad, hogy a hónap közepéig elég nagy, körülbelül 150 ezres erőt gyűjtsön össze egy teljes körű invázióhoz. Moszkva emellett mintegy harmincezer katonát vezényel Belaruszba a február 20-ig tartó közös hadgyakorlat idejére.
Az orosz katonai beavatkozás veszélye miatt az Egyesült Államok és több más ország is Ukrajna mihamarabbi elhagyására szólította fel állampolgárait az utóbbi napokban.
