Oroszország éjjel újabb halálos rakéta- és dróncsapásokat mért ukrán településekre – jelentette az ukrán hadsereg június 16-án, miután légiriadót hirdettek Mikolajivban és a szomszédos Herszoni területen.
Oroszország fokozza légitámadásait Ukrajna ellen, amióta Kijev megindította régóta várt ellentámadását az orosz erők által megszállt területek visszaszerzésére.
Az ukrán légvédelem most húsz drónt lőtt le, ebből kettőt a dél-ukrajnai Mikolajivi területen – közölte a katonaság. Oroszország öt cirkálórakétát indított és rakétavetőkről is lőtt katonai és polgári célpontokat.
„Sajnos civilek is vannak a halottak között; a Dnyipropetrovszki területen ipari létesítményekben és lakóépületekben keletkezett kár, a Herszoni területen a közigazgatási infrastruktúra sérült meg” – áll a jelentésben részletek említése nélkül.
Az ukrán hadsereg vezérkara napi jelentésében közölte, hogy az orosz erők továbbra is támadják az ukrán állásokat keleten, a Donyecki területen, erőiket Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka térségében összpontosítva, ahol több mint harminc összecsapás volt csütörtökön.
A vezérkar jelentése nem tett konkrét említést arról, hogy áll az ukrán ellentámadás Kelet- és Délkelet-Ukrajna különböző részein, csupán annyit közölt, hogy a Herszoni és a Zaporizzsjai területen az orosz erők védekezésre rendezkedtek be.
Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes június 15-én este az ukrán állami televízióban azt mondta, hogy „jelenleg támadó és védelmi műveletek folynak különböző irányokban”, részleteket azonban nem közölt.
Maljar szerint Oroszország más irányokból csoportosít át tartalékokat, hogy megerősítse a pozícióit keleten.
Oroszország „minden erejével megpróbálja megállítani csapataink előrenyomulását” – mondta.
Maljar állításait nem lehet független forrásból ellenőrizni.
Ehhez kapcsolódóan: Miközben dúlnak a harcok a fronton, ezrek csatlakoztak az ukrán rohamegységekhez
Elkezdődött az Azov-per
Közben az oroszországi Don menti Rosztov katonai bíróságán csütörtökön megkezdődött az Azov zászlóalj 22 ukrán tagjának pere, akiket Oroszország elleni terroristatevékenységgel vádolnak.
A vádlottak között van nyolc nő is, akik szakácsként dolgoztak a mariupoli Azovsztal üzemben, amikor az oroszok 2022-ben megostromolták.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója Twitteren azt írta, hogy a per „hivatalosan háborús bűnnek” minősül. Az Azov ezred hónapokig harcolt az orosz csapatok ellen a dél-ukrajnai Mariupol városában, mielőtt tavaly májusban mintegy 2500-an végül megadták magukat.
Ehhez kapcsolódóan: Emberek tízezreit kellett evakuálni a Dnyipro-gát felrobbantása miatt
Grossi a zaporizzsjai atomerőműben
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója június 15-én arról beszélt, hogy az ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben a helyzet komoly a kahovkai gát lerombolását követően, de azt is mondta, hogy lépéseket tesznek a stabilizálására.
Grossi június 15-én ellenőrző misszió élén látogatott el az oroszok által megszállt atomerőműbe, amelynek biztonsága miatt sokan aggódnak.
Az alsó gát múlt heti átszakadása csökkentette a reaktorok túlmelegedésének megakadályozására használt víz mennyiségét.
Grossi érkezését, amelyre biztonsági aggályok miatt a tervezettnél egy nappal később került sor, az ukrán atomenergetikai vállalat, az Enerhoatom jelentette be Telegramon.
A NAÜ főigazgatója azt mondta, hogy megtekinthette Európa legnagyobb atomerőművének hűtőtavát, és abban „elég víz volt”, de hozzátette: szeretné, ha a világ „tudatában lenne annak a veszélynek”, hogy fennáll egy „súlyos baleset” lehetősége.
Az ellenőrzés végeztével Grossi konvojának rövid időre meg kellett állnia lövöldözés miatt, de a csoport nem volt közvetlen veszélyben – mondta a NAÜ szóvivője a Reutersnek. A részletekről nem érkezett jelentés.
Grossi, aki június 13-án Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló atomerőmű „viszonylag veszélyes helyzetbe” került a gátszakadás, illetve az ukrán ellentámadás elindítása miatt.
Miközben az ukrán ellentámadás előrehaladásáról kevés az információ, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár június 15-én arról beszélt, hogy már megmutatkozik a harctéren a NATO-tagok által Ukrajnának nyújtott katonai segítség hatása.
„A NATO-szövetségesek által sok-sok hónap óta Ukrajnának nyújtott támogatás valódi változást jelent a harctéren” – mondta Stoltenberg újságíróknak Brüsszelben a védelmi miniszterek kétnapos találkozója előtt.
