Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Újabb uniós jogi csaták várnak a kormányra


Tüntetés a Klubrádió mellett 2012. január 22-én

A gyermekvédelmi törvény módosítása és a Klubrádió frekvenciájának elvétele miatt az Európai Bizottság beperli Magyarországot. A gabonakiviteli tilalom és az üzemanyagok kettős árazása miatt pedig kötelezettségszegési eljárást indítanak, amelyek szintén a bíróság előtt végződhetnek, ha a kormány nem oszlatja el a brüsszeli jogi aggályokat.

Az Európai Bizottság összesen kilenc olyan kötelezettségszegési eljárásban hozott döntést pénteken, amelyek Magyarországot érintik. A kilenc közül csak egy esetben (kedvezményes áfakulcs alkalmazása az internet-hozzáférési szolgáltatásokra) határoztak úgy, hogy megszüntetik az eljárást. Ez akkor történik, hogy ha az Európai Bizottság jogi kifogásaira megnyugtató válasz érkezik, ami lehet a jogszabály elfogadható értelmezése, de az is, hogy a kérdéses szabályozást visszavonják.

A mostani döntések közül a további hét esetben vagy arról határoztak, hogy bíróság elé idézik Magyarországot, vagy megindítanak egy új eljárást, vagy pedig egy már folyamatban lévőt tovább visznek, ami újabb levélváltást jelent. Mindegyikre van példa Magyarország kapcsán a Bizottság júliusi kötelezettségszegési csomagjában.

Döntsön a bíróság

Már biztos, hogy két ügyben az Európai Bíróság mondja ki a végső szót. Az egyik ezek közül a gyermekvédelmi törvény módosításai, amelyek kapcsán egy évvel ezelőtt indított jogsértési eljárást az Európai Bizottság. (Meg kell jegyezni és most is elhangzott, hogy ennek az ügynek semmi köze a helyreállítási alapokhoz, a két eljárás párhuzamosan, de egymástól elkülönülten folyik.) A Bizottság álláspontja szerint „a törvény sérti a belső piaci szabályokat, az egyének (különösen az LMBTIQ-személyek) alapvető jogait, valamint – ezen alapvető jogok tekintetében – az uniós alapértékeket”.

A magyar törvény kiemelten foglalkozik – a megfogalmazás szerint – „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítő vagy megjelenítő tartalmakkal, és a 18 éven aluliak számára megtiltja, illetve korlátozza az ilyen tartalmakhoz való hozzáférést. A testület leszögezi, hogy a gyermekek védelme elsődleges fontossággal bír az EU és tagállamai számára, „​a magyar törvény azonban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nem indokolhatók ezen alapvető érdek előmozdításával, vagy pedig aránytalanok a kitűzött cél eléréséhez”.

Ugyancsak az uniós bíróságon találkozik a magyar kormány és a Bizottság képviselője a Klubrádió ügyében. Az eddigi levélváltások ugyanis nem oszlatták el a Bizottság azzal kapcsolatos aggályait, hogy a magyar Médiatanács erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használatra vonatkozó kérelmét. A Bizottság álláspontja szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy a Klubrádió rádióspektrum-használati jogainak megújítása kapcsán aránytalan és átláthatatlan feltételeket támasztott. Emellett a Bizottság álláspontja az, hogy Magyarország aránytalan és diszkriminatív módon alkalmazta az Európai Hírközlési Kódex vonatkozó szabályait, és nem hozta meg kellő időben a szükséges határozatokat.

Új ügyek

Az Európai Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg a gabonafélékre vonatkozó kiviteli korlátozásokat. A magyar hatóságok által a gabonaexportra vonatkozóan bevezetett előzetes bejelentési rendszer köszönhetően a hatóságok a kivitel előtt elővásárlási vagy vételi jogot érvényesíthetnek a kivitelre szánt gabonára. A Bizottság álláspontja szerint az intézkedés összeegyeztethetetlen a közös piacszervezésre vonatkozó uniós szabályokkal, illetve a kivitelre vonatkozó közös szabályokkal. A Bizottság érvelése szerint

„​a magyar intézkedés nem indokolható az uniós szinten elérendő különleges gazdasági célkitűzések nemzeti szintű követésével, és egyébként jelenleg semmi nem teszi szükségessé az EU-n belüli gabonaellátás biztonságát célzó beavatkozást”.

Egy másik döntésében a Bizottság megtámadta a kettős üzemanyagárazást, amelynek lényege, hogy a magyar rendszámú gépjárművek, köztük a magyar okmányokkal rendelkező traktorok és mezőgazdasági gépek a piaci áraknál 60–70 százalékkal alacsonyabb hatósági árakon tankolhatnak. Ezzel szemben semmilyen más, külföldi rendszámmal rendelkező gépjármű nem jogosult a csökkentett árú üzemanyagra.

A Bizottság levelében felszólítja a magyar hatóságokat, hogy tartsák be az áruk és szolgáltatások – köztük a közlekedési szolgáltatások – szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgására, a megkülönböztetés-mentesség elvére, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési szabályokra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket. Felhívják a figyelmet arra, hogy „​az egységes piac megfelelő működésének garantálása különös jelentőséggel bír a jelenlegi geopolitikai helyzetben, mivel ez a legfőbb eszközünk az Ukrajna orosz inváziójából eredő jelenlegi romboló gazdasági hatások leküzdésére”. Hozzáteszik, az egyoldalú nemzeti szintű lépések és a megkülönböztető bánásmód alkalmazása ellentétes az egységes piacon belüli szabad mozgás elvével, és nem jelenthet megoldást.

Folytatódik a vízellátással kapcsolatos ügy

Ebben a kötelezettségszegési eljárásban egy hat éve megkezdett ügyet visz tovább a Bizottság. Magyarországnak kötelessége az uniós szabványok szerinti minőségű vizet szolgáltatnia valamennyi lakosának. Az uniós jogszabályok előírják, hogy az ivóvíznek mentesnek kell lennie a mikroorganizmusoktól és a parazitáktól, valamint minden olyan anyagtól, amely potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre. A Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követő átmeneti mentességi időszak lejárta után a Bizottság vizsgálatot folytatott le, amely kimutatta, hogy Magyarországon 66 ivóvíz-ellátási körzet nem felel meg az ivóvízről szóló irányelvnek. Ezért 2016. május 27-én megindították a kötelezettségszegési eljárást, újabb vizsgálatokat folytattak le, majd megállapították, hogy 13 ivóvíz-ellátási körzet az arzén és a bór tekintetében továbbra sem felel meg az ivóvízről szóló irányelvnek.

A fenti ügyeken kívül olyan területeken lépett még az Európai Bizottság, ahol a magyar kormány nem, vagy nem megfelelően ültette át az uniós szabályokat. Ezekben az esetekben általában két hónapja van a magyar kormánynak a válaszadásra.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG