Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Újraindultak az atomtárgyalások Iránnal, továbbra sincs közös nevező


Ali Bageri iráni külügyminiszter-helyettes újságírókkal beszélget a 2015-ös iráni atomalku felújításáról szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő kínai és orosz delegációval folytatott informális megbeszélések után

Öthónapos szünet után Bécsben újraindultak a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás újjáélesztését célzó nemzetközi tárgyalások. Washington és Teherán azonban ismét megerősítette hogy egymásnak teljesen ellenmondó feltételek mellett képzeli el a mérföldkőnek számító megállapodást feltámasztását.

Az Irán nukleáris programjáról szóló tárgyalások közel fél éves szünete idején az irániak új, keményvonalas elnököt választottak maguknak. Ez megnehezítheti az alkudozást. Ami viszont lényeges: a formátumtól függetlenül az irániak és az amerikaiak alkudozásba kezdtek.

"Bécsben a JCPOA vegyes bizottság... most kezdődött" - tweetelte a tárgyalásokon részt vevő EU-küldöttség szóvivője november 29-én, utalva a közös átfogó cselekvési tervről szóló megállapodásra, amely szigorú korlátokat közé szorítaná az iráni atomprogramot a fojtogató gazdasági szankciók enyhítéséért cserébe.

A helyi idő szerint hétfő délután kezdődött tárgyalások gyakorlatilag közvetett megbeszélések Irán és az Egyesült Államok között, mivel az irániak nem hajlandók szemtől szembe találkozni az amerikai küldöttekkel.

Az Irán és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország által kötött megállapodás a szankciók feloldásáért cserébe korlátozta Teherán nukleáris tevékenységét, ugyanakkor lehetővé tette, hogy felújítsa ellenőrzéseit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), az ENSZ nukleáris felügyelőszerve.

Irán azonban fokozatosan megszegte a megállapodásban előírt korlátokat, amióta Donald Trump volt elnök 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból és visszaállította a bénító amerikai szankciókat - annak ellenére, hogy Irán akkor, betartotta a paktumot. Utódja, Joe Biden ígéretet tett arra, hogy újra csatlakozik az egyezséghez, ha Irán ismét teljességgel betartja vállalásait. Teherán ugyanakkor most azt akarja, hogy Washington tegye meg az első lépést.

A tárgyalások újraindításakor az Egyesült Államok sürgette Iránt, hogy csatlakozzon újra az alkuhoz, utalva rá, hogy ellenkező esetben keményebb álláspontot képvisel majd, míg Teherán azt követelte, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg az iszlám köztársasággal szembeni összes szankciót.

"Ha Irán úgy dönt - és ez jelenleg, úgy vélem, tényleg iráni döntés -, hogy nem tér vissza a megállapodáshoz, akkor nyilvánvalóan más, diplomáciai és egyéb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megpróbáljuk kezelni a nukleáris ambícióit" - mondta Robert Malley, az Egyesült Államok főtárgyalója.

Irán eközben világossá tette, hogy nem hajlandó kompromisszumra

"Az Egyesült Államok még mindig nem érti megfelelően azt a tényt, hogy nincs mód visszatérni a megállapodáshoz az összes szankció ellenőrizhető és tényleges feloldása nélkül" - mondta Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter röviddel a tárgyalások újrakezdése után kiadott nyilatkozatában.

"Az Egyesült Államok visszatérése az atomalkuhoz értelmetlen lenne, ha nem kapnánk garanciákat, hogy nem ismétlődnek meg a múlt keserű tapasztalatai " – tette hozzá. "Ez a lehetőség nem egy olyan ablak, amely örökké nyitva marad".

Gyors áttörés tehát nem várható. Malley egy múlt heti interjúban azt mondta, hogy az Iránból érkező jelek "nem különösebben biztatók".

Enrique Mora, az EU-nak a tanácskozáson elnöklő vezető tárgyalója szerint az iráni delegáció kitartott azon követelése mellett, hogy minden szankciót fel kell oldani. Mora azonban szerint azonban biztató, hogy Irán nem utasította el teljes mértékben az előző hat tárgyalási forduló eredményeit.

A megbeszélések után azt mondta, hogy "érezni lehet, hogy szükség van rá, hogy sürgősen életre keltsék a JCPOA néven ismert egyezményt" és hozzátette, hogy "rendkívül bizakodó”.

Irán főtárgyalója, Ali Bageri Kani külügyminiszter-helyettes visszafogottabban nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogy optimista-e a tárgyalások eredményét illetően, szűkszavúan azt mondta az újságíróknak: "Igen, az vagyok".

Az Irán és a fennmaradó öt aláíró fél közötti tárgyalások áprilisban kezdődtek az osztrák fővárosban, úgy, hogy az amerikai küldöttek közvetlenül nem vettek részt. A megbeszéléseket júniusban felfüggesztették, miután Iránban a Nyugat-ellenes, keményvonalas Ebrahim Raiszit választották elnökké.

A Nyugat egyre nagyobb aggodalmakat fogalmazott meg Irán urándúsítási programjának felpörgetése miatt, mert ez elvezethet oda, hogy az országnak saját atomfegyvere legyen. Ebben a légkörben egyesek megkérdőjelezik, hogy Teherán komolyan meg akar-e állapodni.

Iráni tisztviselők azt állítják, hogy az ország nukleáris programja békés célokat szolgál.

A Szabad Európához tartozó Radio Farda, az AFP, a BBC, az AP és a dpa tudósításai nyomán

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG