Újraválasztása megerősítette Macron befolyását az Európai Unióban
Emmanuel Macron győzelmi beszéde Párizsban 2022. április 24-én
Előző vasárnapi választási győzelme bejelentését követően Emmanuel Macron francia elnök az EU himnuszára, az Örömódára vonult fel a színpadra, akárcsak öt évvel ezelőtt, ami jól jelképezi a 44 éves centrista politikus európai pozíciójának további erősödését.
A várakozások szerint a francia államfő az újabb ötéves felhatalmazás birtokában a huszonhét országot tömörítő közösség megerősítésén fog dolgozni, valamint mindent meg fog tenni az ukrajnai háború mielőbbi lezárása érdekében.
Győzelmi beszédében egyebek mellett arra is ígéretet tett, hogy az élére áll az erősebb Európa megteremtése projektnek. „Európa keretként szolgál a béke és a stabilitás számára. Európa az, ami megóv minket a válságtól és a háborútól” – fogalmazott.
Angela Merkel előző német kancellár tavaly decemberi távozása, illetve az Egyesült Királyság kilépése nagyban hozzájárult Emmanuel Macron vezető szerepének megerősödéséhez az Európai Unióban.
A blokk működése szempontjából a francia–német kapcsolat meghatározó, így minden szem Macronra fog szegeződni, amikor a napokban elutazik Berlinbe, hogy találkozzon Olaf Scholz kancellárral, aki még nem igazán van jelen a nemzetközi porondon az elemzők szerint. A francia elnökök hagyományosan Németországba látogatnak el először a megválasztásukat követően, így ünnepelve a két szomszédos, egymással korábban számos alkalommal háborúzó ország barátságát.
Scholz szóvivője, Steffen Hebestreit üdvözölte Macron győzelmét szélsőjobboldali riválisa, Marine Le Pen felett, mondván, „jó nap ez Európa számára, a franciák jól döntöttek”.
Június végéig Franciaország tölti be az EU soros elnökségét, Macron pedig május 9-én beszédet tart Strasbourgban az Európa-nap alkalmából. A francia államfő valószínűleg Kijevbe is el fog látogatni, hogy személyesen tárgyaljon ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel.
Macron vs. Le Pen – Képeken a kampány
1/14A francia elnökválasztási kampány tetőpontján Emmanuel Macron centrista elnök és a szélsőjobboldali jelölt, Marine Le Pen április 20-án este találkozott egy televíziós vitában
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
2/14A 44 éves Macron került ki az élen az április 10-i első fordulóból, és ő vezeti a közvélemény-kutatásokat is, 10-14 százalékpont közötti különbséggel
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
3/14Az 53 éves Le Pen azonban jelentősen csökkentette a szakadékot az öt évvel ezelőtti, legutóbbi elnökválasztáshoz képest, amikor a szavazatok 34 százalékával vesztett Macron 66 százalékával szemben
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
4/14A jelöltek öt évvel ezelőtti vitája döntő csapást mért Le Pen kampányára. A politikus tétovának tűnt, az előtte felhalmozott jegyzetekből kereste ki a válaszokat, és néha úgy tetszett, hogy elveszti az önuralmát. Több gazdasági témában is alapvető hibákat vétett – ezekre Macron azonnal lecsapott. Le Pen nemrégiben politikai karrierje legnagyobb kudarcának nevezte a 2017-es elnökválasztási vitát
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
5/14Az április 20-i vitára azonban mindkét jelölt felkészülten érkezett. A két órán és 45 percen át tartó vitán szóba került egyebek mellett Oroszország, a franciák vásárlóereje, a klímaváltozás és a bevándorlás
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
6/14Szóba került még Le Pen azon törvényjavaslata, amely megtiltaná, hogy a muszlim nők a köztereken fejkendőt viseljenek. Macron szerint a fejkendő vallási jelkép, az államnak pedig nincs beleszólása vallási kérdésekbe. Le Pen erre azzal reagált, hogy szerinte a jelenlegi elnök nem olvasta a törvényjavaslatát
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
7/14Emmanuel Macron felhozta még Le Pen 2015-ben, egy orosz banktól felvett hitelét, amelyet még most is törleszt. A Nemzeti Tömörülés jelöltje egy magyar banktól is kölcsönt kaphatott 10,6 millió euró (körülbelül 3,7 milliárd forint) értékben elnökválasztási kampányához
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
8/14Az ukrán háború kitörésének köszönhetően sok váratlan téma vált fontossá az idei kampány során. A szavazókat kezdetben a biztonság, mára már inkább a háború okozta áremelkedések miatt kialakult megélhetési kérdések izgatják a legjobban. Sőt a jelölteknek át kellett gondolniuk a bevándorlással és a NATO- és az EU-tagsággal kapcsolatos üzeneteiket is
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
9/14Jelenleg Franciaország vezeti az Európai Unió soros elnökségét, így már a háború kitörése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy külpolitikai szerepe miatt Emmanuel Macron kevesebb időt tud majd az idei kampányra szánni
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
10/14Amíg a 44 éves elnök a külpolitikával volt elfoglalva, a szélsőjobboldali Marine Le Pen kitartóan járta a vidéket, ahol főleg a munkásosztály körében kampányolt
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
11/14Emmanuel Jean-Michel Frédéric Macron egyebek mellett filozófiát tanult az egyetemen, dolgozott a francia pénzügyminisztériumnál, majd befektetési bankárként kereste a kenyerét. 2012-ben François Hollande volt francia elnök egyik vezető tanácsadója lett, majd gazdasági és ipari miniszter volt 2016-ig. Ugyanebben az évben alapított centrista politikai mozgalmat, amellyel az egy évvel későbbi elnökválasztáson győzelmet aratott
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
12/14A jogász végzettségű Marion Anne Perrine „Marine” Le Pen édesapjától örökölte meg a pártelnöki posztot a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülésben (korábban Nemzeti Front). 2017-ig európai parlamenti képviselőként szolgált. 2011-ben az amerikai Time magazin A világ 100 legbefolyásosabb személyisége közé sorolta
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
13/14Emmanuel Macron látogatást tesz a Notre-Dame-ban április közepén, három évvel azután, hogy a székesegyház leégett
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
14/14Marine Le Pen egy Marseille-környéki piacon kampányolt április 15-én
Megismétlődik a 2017-es választási párharc Emmanuel Macron és Marine Le Pen között. A háború kitörésekor nőtt, április közepén azonban ismét csökkenni kezdett a jelenlegi elnök támogatottsága. Most vasárnap eldől, válthatja-e a szélsőjobboldali Le Pen a centrista Macront.
Previous slide
Next slide
Az EU megerősítése
Emmanuel Macron régóta hangoztatja, hogy az EU-nak jobban ki kell vennie a részét saját védelméből, az ukrajnai háború pedig csak még sürgetőbbé tette ezt.
Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) nevű think tank párizsi irodáját vezető Tara Varma aláhúzta, hogy a francia elnökválasztás eredménye egy ambiciózus projekt megindításával jár Európa számára. „Megkettőzött erővel fogja képviselni az európai szuverenitás megerősítését, például a technológia, a védelempolitika, a gazdasági kényszerítés elleni harc terén” – vélekedett.
Majd hozzátette, hogy a nyugat-balkáni térségről szóló júniusi konferencia lehetőséget fog biztosítani az EU bővítési politikájának újragondolására is.
Georgina Wright, a párizsi Montaigne Intézet európai programjának igazgatója kijelentette: „Európa nyilván továbbra is kulcsfontosságú és központi pillére lesz Macron mandátumának. Azt gyanítom, hogy tovább és gyorsabban akar haladni, mint az elmúlt öt évben.”
Franciaország többek között pénzügyi reformot, közösségi szintű minimálbért és szén-dioxid-importadót vezetne be, továbbá felgyorsítaná a tárgyalásokat az EU menekültügyi rendszerének reformjáról. Ezen intézkedések elfogadásához széles körű nemzetközi konszenzus kialakítására lesz szükség, ami kihívást jelenthet. „Németországot mindenképp maga mellé kell állítania” – közölte Wright, aki szerint a magyar és a lengyel kormány is kerékkötője lehet egyes tervezett lépéseknek.
Charles Grant, az Európai Reform Központjának vezetője ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy nem lesz minden úgy, ahogy Macron szeretné. „Bizonyos közép- és kelet-európai tagállamok ellenezni fogják a francia javaslatokat, a britek továbbra is fejfájást fognak neki okozni, és a németek is meghiúsíthatnak egyes lépéseket” – emelte ki.
Berlin és Párizs között olyan fontos területeken is nézetkülönbségek vannak, mint az energiastratégia. A két ország álláspontja rendkívül eltér a nukleáris energiát illetően. De nincs egység az arra vonatkozó javaslatok tekintetében sem, amelyek alapján közös EU-s kötvénykibocsátásból kellene fedezni egy, az ukrajnai háború gazdasági hatásainak csillapítására szolgáló beruházási programot.
Emmanuel Macron fontos szövetségesre találhat ugyanakkor Mario Draghi olasz kormányfőben, aki abban bízik, hogy az olasz–francia együttműködés válhat a közösség új motorjává.
