Újraválasztási kampányában a georgiai kormánypárt kijátssza az ukrán háborús kártyát
A kormányzó Georgiai Álom párt óriásplakátja Tbiliszi belvárosában. A bal oldali kép alatt a Nemet a háborúra! felirat olvasható, míg a jobb oldalinál a következő szöveg: Válaszd a békét!
Georgiában vitákat robbantott ki a választások előtt az az új hirdetési kampány, amely a háború sújtotta Ukrajnát ábrázoló képeket a békés Grúziát mutató napfényes fotókkal állítja szembe.
A Georgiát kormányzó párt a közelgő választásokat egzisztenciális döntésként jeleníti meg a háború és a béke között. Bírálói szerint azonban a kormány nem békét ígér, hanem kapitulálást ellenségük, Oroszország előtt.
Az október 26-i parlamenti választások előtt a Georgiai Álom új kampánya a háború sújtotta Ukrajna fekete-fehér képeit állítja szembe a virágzó, békés Georgia színes fotóival. Tbiliszi nemrég felújított Csavcsavadze sugárútja mellett romokkal borított ukrajnai utcát mutatnak; egy lebombázott ukrán futballstadiont állítanak szembe a jelenlegi kormánypárt alatt Georgiában épült sportarénák egyikével. Az ukrajnai képek alatt a Nemet a háborúra!, a georgiaiak alatt pedig a Válaszd a békét! felirat olvasható.
A kampány sok embert sokkolt Georgiában, akik úgy érzik, hogy az óriásplakátok az ukránokat hibáztatják országuk megszállásáért. „Soha nem láttam még semmit, ami ennyire szégyenletes, ennyire sértő volna a kultúránkra, a hagyományainkra, a történelmünkre és a hiedelmeinkre nézve” – írta a Facebookon Szalome Zurabicsvili elnök, a Georgiai Álom kemény kritikusa.
Orosz csapatok özönlötték el Georgiát 2008-ban egy ötnapos háborúban. Moszkva azóta katonai és diplomáciai úton egyaránt támogatja a szakadár hatóságokat Abházia és Dél-Oszétia területén, ami Georgia lakói szerint országuk megszállását jelenti.
Míg a Georgiai Álom vezetői ritkán hozzák szóba Oroszországot, egyik érvük a negyedik ciklusuk mellett az, hogy ők az egyetlen olyan párt, amely képes kezelni az északi szomszédjukkal fennálló bonyolult viszonyt.
Orosz katonák Gorinál 2008. augusztus 19-én
„Október 26-án arról döntünk, hogy háború legyen-e, vagy béke” – mondta Bidzina Ivanisvili, a Georgiai Álom alapítója és máig tényleges vezetője egy szeptember 8-i nagygyűlésen.
A béke ígérete központi szerepet játszik a Georgiai Álom és Ivanisvili üzeneteiben már azóta, hogy először hatalomra kerültek a 2012. októberi parlamenti választások után. A Miheil Szaakasvili elnök által vezetett előző kormány alatt Georgia kemény vereséget szenvedett a Dél-Oszétiáért vívott 2008-as háborúban.
Óvatos megközelítés Oroszországot illetően
Ivanisvili 2012-es kampányüzenetének egyik kulcseleme volt, hogy Szaakasvili a hibás, amiért kiprovokálta az orosz inváziót. A Georgiai Álom hatalomra kerülése után kevésbé konfrontatív viszonyra törekedett a Kremllel, amit az ellenzékből sokan ténylegesen oroszbarátságnak láttak.
A Georgiai Álom békenarratívája megerősödött Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után, amikor a georgiai vezetők nagyon óvatos megközelítést alkalmaztak, nem bírálták Oroszországot a támadás miatt, és gyakran ukránellenes retorikához folyamodtak.
Kijevből és máshonnan is felszólították Georgiát, hogy vegye ki a részét az Oroszország elleni harcból, nyisson második frontot az orosz erők ellen a szakadár georgiai területeken, Abháziában és Dél-Oszétiában. Idővel a georgiai tisztviselők a szórványos felhívásokat világméretű összeesküvéssé rakták össze, „globális háborús pártról” beszéltek, amelynek célja az ország bevonása a háborúba.
Most, a parlamenti választások közeledtével a Georgiai Álom még inkább reflektorfénybe helyezi a háború és béke kérdését. Azt sugallja, hogy visszaszerezheti az irányítást a szakadár területek, Abházia és Dél-Oszétia felett. „Két nemzeti feladatunk van: a területi integritás helyreállítása és a szegénység felszámolása hazánkban. Teljes programunk ennek a két nemzeti feladatnak a teljesítését szolgálja” – közölte Irakli Kobakidze miniszterelnök a párt platformját bemutató, október 8-i rendezvényen. Bár nem árult el konkrétumot a területek visszaszerzésének módjáról, azt mondta, hogy „a regionális politikai helyzet megváltozása nyomán valósul meg”.
Ez a retorika táplálja azt a Georgiában széles körben elterjedt – ám elemzők szerint irreális – meggyőződést, hogy Moszkva feladná a de facto szeparatista államok támogatását, ha cserébe Tbiliszi lemondana nyugati geopolitikai irányultságáról.
A Georgiai Álom orosz támogatása
Ivanisvili maga táplálta ezeket a híreszteléseket, amikor azt javasolta a közelmúltban, hogy a georgiaiaknak bocsánatot kell kérniük az oszétoktól a 2008-as háború miatt, és azt sejtette, hogy Szaakasvilit nyugati szövetségesei ösztönözték a háború megindítására. Szaakasvili Egyesült Nemzeti Mozgalma továbbra is Georgia legnagyobb ellenzéki pártja.
Amint az Egyesült Államok és az Európai Unió is világossá tette, hogy a Georgiai Álom vereségében bízik, Oroszország nyíltan kiállt a kormánypárt győzelme mellett. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter éppen azokért a lépésekért méltatta Georgia kormányát, amelyek nyugtalanítják Tbiliszi nyugati partnereit, például a „külföldiügynök-törvények” elfogadásáért és az„LMBTQ-propaganda”elleni küzdelemért.
A Georgiai Álom kampányplakátjának egy másik változata
Lavrov Abháziát és Dél-Oszétiát érintő kijelentései azonban nem egyértelműek. Míg méltatta Ivanisvili bocsánatkérését, később azt mondta Dél-Oszétia de facto külügyminiszterének, hogy „a 2008-as döntések változatlanok maradnak”, utalva arra, hogy Moszkva abban az évben hivatalosan elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.
A választások súlyos geopolitikai tétje miatt sokan attól tartanak, hogy egy neki nem tetsző eredmény esetén Oroszország beavatkozhat, amit a posztszovjet világban többször megtett.
Rettegnek Oroszország következő lépésétől Georgia határán
1/14Helyiek egy csokrot adnak át Data Vanishvili unokájának a 88 évet megélt férfi temetése után Khurvaleti faluban 2021. március 22-én. Data Vanishvili a georgiai és szakadár dél-oszétiai határ menti élet szimbólumává vált, miután 2013-ban arra ébredt feleségével és fiával, hogy az éj leple alatt az oroszbarát szakadárok szögesdrót kerítést húztak fel – ez a határ dél-oszétiai oldalra helyezte otthonukat
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
2/14A 84 éves Data Vanishvili áll a kerítésnél még 2018. október 2-án. A férfi nem költözött el, és a kockázat ellenére többször is átkelt a határon, hogy megkapja a nyugdíját, és élelmiszert vásároljon. Halálos ágyán, 88 éves korában utolsó szavaival azt kérte feleségétől, hogy ne hagyja el az otthonukat. „Ne hagyd el a házat, ne menj sehova, ülj a tűzhely mellé, a georgiaiak majd segítenek neked” – emlékszik vissza a családja. A férfit a szakadár Dél-Oszétiában temették el
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
3/14Egy oszét és egy georgiai férfi eszik egy asztalnál a khurvaleti temetőnél, miután meglátogatták a rokonok sírját 2019. április 29-én. A háború után felállított szögesdrót kerítés Khurvaleti település kertjein keresztül húzódik, családokat szakítva el egymástól, vagy épp a megélhetést biztosító veteményest, gyümölcsöst kerítve el a gazdáktól
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
4/14A dél-oszétiai határ mellett élő, hatéves Mari Melua játszik a falujában, Khurvaletiben 2019. április 29-én. Bár a kertjük végében áll egy domb, oda soha nem ment még a határkerítés miatt: „Senki sem mer felmenni oda. Az emberek félnek, hogy elrabolják őket” – magyarázza a kislány
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
5/14A helyieket sokszor – ahogy ők mondják – elrabolják az Oroszország által támogatott dél-oszétiai fegyveresek. Ilyenkor átviszik az illetőt a szögesdrót kerítésen keresztül az Oroszország által ellenőrzött dél-oszétiai területre, ahol illegális határátlépés vádjával bebörtönzik. Csak novemberben eddig három lakost vettek őrizetbe ezzel a módszerrel Gori településen. A Georgiai Állambiztonsági Szolgálat szerint ezeknek az akcióknak az a céljuk, hogy megfélemlítsék a lakosságot. A helyiek szerint közben az orosz vagy az oroszok által támogatott dél-oszét fegyveresek folyamatosan beljebb tolják a határvonalat, akadályok, szögesdrót kerítések és táblák felállításával
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
6/14A képen a 35 éves Ramaz Begheluri, akit elmondása szerint az oroszok által támogatott szakadárok többször elraboltak, és édesanyja, az 53 éves Nona Begheluri Gugutiantkari faluban, a szakadár Dél-Oszétia határához közel 2021. május 12-én. Ramaz azt mondja, hogy egészségügyi problémái lettek, miután fogva tartása során megverték. „A fegyveresek nem ismernek határt, jól képzettek az emberek verésében. Azóta nem tudok dolgozni, nem tudom eltartani sem magamat, sem az anyámat. Néha meg akarok halni, nem bírom ezt az életet”
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
7/14A kilencéves Mari Melua és húga, a hétéves Lola Melua vízvezetékeken állva játszik a Georgiától elszakított Dél-Oszétia régióban álló hegyek közelében, Khurvaleti faluban 2021. szeptember 27-én. „A szomszédunk felment a hegyre, és egy orosz katona elfogta – mondta Mari. – Tudom, hogy nem szabad felmennem oda. Félek”
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
8/14David Kacsarava megszállásellenes aktivista, a Power is in Unity (Összefogásban az erő) nevű csoport alapítója drónnal figyeli a határvonal egyes részeit. A férfi azzal vádolja a georgiai kormányt, valamint az Európai Unió civil megfigyelőit, hogy nem tesznek eleget az orosz betolakodás és az illegális fogvatartások ellen. Ezért vette saját kezébe az irányítást, és most a járőrözés mellett Kacsarava GPS-nyomkövetőket oszt szét a pásztorok, illetve a többi lakos között, hogy gyorsan megtalálják őket, ha bajba kerülnek a határon
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
9/14Fegyvertelen, civil megfigyelő a határon az EU megfigyelő missziójából
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
10/14A 12 éves Ani Gelashvili és a tízéves Tamar Mazmashvili a dél-oszétiai Argvisiből került a georgiai Shavshvebi belső menekültek számára létrehozott településére 2018. szeptember 22-én. „Hároméves voltam, Tamar pedig három hónapos, amikor a háború kitört – mondja Ani. – El kellett menekülnünk az otthonunkból. Nem emlékszem semmire. Csak elképzelem, milyen volt. Tudom, hogy a házam már nem áll, néhányan mutattak nekem fényképeket a falunkról, ami most oroszok és oszétok otthona. Argvisi faluban van egy orosz katonai bázis. Én és Tamar most Shavshvebit hívjuk az otthonunknak. De ha az oroszok valaha is megengedik, hogy hazatérjünk, akkor hazatérünk”
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
11/14A 33 éves Nika Csiklauri helyi gazda mutat egy fehér ruhadarabot a georgiai Bershueti faluban 2019. május 12-én a Reutersnek. Csiklauri elmondta, hogy fehér textilszalagokkal jelzik a „határt” a szakadár Dél-Oszétia régió és Georgia többi része között. Ahogy a férfi elmesélte, egyszer, amikor egy ilyen megjelölt fa közelében pihent, egy orosz fegyvert nyomott a fejéhez, mondván, hogy átlépte a határukat. Végül nem vette őrizetbe, a férfi pedig, elmondása szerint, gyakran leszedi a fehér kendőket a fákról, és tiltakozásképpen a földre dobja
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
12/14A Power is in Unity (Egységben az erő) csapat tagja, a 27 éves Davit Mtvarelishvili segít elolvasni egy orvosi receptet az 59 éves Gogi Papitashvilinek a georgiai Goriban 2021. június 15-én. A pásztorként dolgozó Papitashvili azt mondja, néhány órán át fogva tartották orosz katonák azzal a váddal, hogy átlépte a határt. „Azt hittem, soha nem fognak elengedni. Egy fiatal fiú is ott volt, de ő megszökött.” Azt állította a katonáknak, hogy nem lépte át a bokrokra és fákra kifüggesztett fehér kendőkkel jelzett határt, mire a katonák azt válaszolták, a kendő csak az utakat jelzi, nem a határt
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
13/14A dél-oszétiai hatóságok júliusban úgynevezett népszavazást akartak tartani arról, hogy Oroszország részévé váljanak-e, de később felfüggesztették a konzultációt. Georgia elfogadhatatlannak nevezett minden ilyen csatlakozási tervet. A térségben orosz csapatok is állomásoznak. Dél-Oszétiát csak néhány ország, köztük Oroszország ismeri el Georgiától függetlenként
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
14/14A 27 éves Mari Otinashvili élelmiszerboltos otthonában, búzával teli zsákok mellett a georgiai Khurvaletiben 2022. augusztus 21-én. „Nem tudjuk, mi fog történni – mondja. – Oroszország megszállhat, háború kezdődhet. Fel kell készülnünk. Hihetetlenül stresszes itt élni. Néhány hónappal ezelőtt az oroszok az éjszaka leple alatt beljebb helyezték a határt. Annyira féltem attól, ami történik, hogy egész éjjel sírtam. – A nő Achabeti faluból származik, amely teljesen eltűnt a föld színéről, amikor Oroszország 2008-ban megszállta Georgiát. Az akkor 13 éves lánynak és családjának el kellett menekülnie otthonából úgy, hogy útközben lerobbant az autójuk, és több tíz kilométert kellett gyalogolniuk egy erdőn keresztül. – Emlékszem, egy grúz katona holtteste mellett sétáltam el. Még meleg volt a teste”
A Georgiától elszakadt dél-oszétiai régió határának közelében élő, kitelepített falusiak számára az ukrajnai háború az orosz bombázások rémisztő emlékeit idézi fel. Sokan attól félnek, hogy Oroszország további területeket akar majd itt elfoglalni, vagy hivatalosan is annektálná a régiót.
Previous slide
Next slide
„Szégyenletes” és „gusztustalan”
Maga Oroszország szította ezeket a félelmeket. Augusztusban az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) közleményt adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok „majdani” forgatókönyvet akar kiprovokálni Georgiában, és az ellenzéket akarja hatalomra juttatni akkor is, ha a Georgiai Álom nyer. Közvetlenül a 2013–2014-es ukrajnai majdani forradalom után Oroszország annektálta a Krímet, és felélesztette a szeparatizmust Kelet-Ukrajnában.
Szergej Nariskin, az SZVR vezetője október 3-án azt mondta újságíróknak, hogy az Egyesült Államok megpróbálja megakadályozni, hogy „egészséges, nemzeti irányultságú erők” kormányozzák Georgiát. Hozzátette: „Biztos vagyok benne, hogy a georgiai nép helyesen fog dönteni.”
Amikor a Georgiai Álom kirakta a Nemet a háborúra! óriásplakátokat, az ukrán külügyminisztérium tiltakozott, és ezt tette Paweł Herczyński, az EU georgiai nagykövete is, aki „felháborítónak, szégyenletesnek” és „gusztustalannak” nevezte a hirdetéseket.
Ám ma már mindenütt jelen vannak Tbilisziben: az óriásplakátokon, a buszok oldalán és a metróban. A kormánypárti adók a képeket drámai zenével kísérő televíziós hirdetéseket is közvetítenek. Az ellenzéket támogató adók egy csoportja azonban megtagadta a sugárzásukat. „Nem áll szándékunkban még közvetve sem támogatni a Georgiai Álom orosz propagandáját vagy az ukrán nép kicsúfolását” – áll közös közleményükben.
