Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ukrajna egy lépéssel közelebb kerül a NATO-tagsághoz


Recep Tayyip Erdoğan török és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 7-én Isztambulban. Mindkettőre fontos szerep vár a vilniusi NATO-csúcson. Fotó: Ozan Kose / AFP
Recep Tayyip Erdoğan török és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 7-én Isztambulban. Mindkettőre fontos szerep vár a vilniusi NATO-csúcson. Fotó: Ozan Kose / AFP

A Vilniusban kedden kezdődő NATO-csúcs ukrán szempontból legnagyobb vívmánya annak a cselekvési tervnek az eltörlése lesz, amely eredeti rendeltetése szerint az első nagy lépés a tagság felé. NATO-források szerint még mindig van rá esély, hogy a török elnök elálljon a svéd csatlakozás blokkolásától.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió viszonylag rövid időn belül az észak-atlanti szövetséget is jócskán megváltoztatta, mégpedig Vlagyimir Putyin orosz elnök eredeti szándékaival homlokegyenest ellentétesen. A korábban a semlegesség politikáját folytató Finnország csatlakozásával a NATO-nak több mint ezer kilométeres közös határa lett Oroszországgal, Svédország belépése nyomán pedig az atlanti szervezet északi szárnya is kiteljesedhet. Az orosz fenyegetés hatására a szövetség negyvenezer katonát küldött a keleti határokra, akik jelenleg ott állomásoznak, és Vilniusban várhatóan döntés születik egy háromszázezer fős, bármikor bevethető készenléti erő felállításáról a szövetség új határainak teljes hosszában.

A tagsági cselekvési terv eltörlésével Ukrajna nagyot léphet előre

Az igazi keserű pirula azonban a Kreml számára az lehet, ha az érdekszférája szerves részének tekintett Ukrajna is a NATO tagja lesz. Utóbbit már kész tényként kezelik a legtöbb szövetséges fővárosban, csupán az a kérdés, hogy reálisan mikor következhet be.

A szövetség a július 11–12-én a litván fővárosban tartandó csúcstalálkozón egy fontos akadályt háríthat el az ukrán NATO-tagság útjából, anélkül azonban, hogy konkrét időpontot vagy legalább ütemtervet adna Kijevnek a csatlakozásra. Ahogy arra Jens Stoltenberg, az atlanti szervezet főtitkára pénteken világosan utalt, az ukrán tagság alapvetően a javában zajló háború kimenetelétől függ. Ha Ukrajna elbukik, aligha van értelme csatlakozásról beszélni.

A szövetség vezetői egy év múlva Washingtonban újabb találkozót tartanak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt szeretné, ha már Vilniusban ígéretet kapna arra, hogy a NATO egy év múlva meghívja tagjai közé Ukrajnát. Ez még nem jelentene azonnali csatlakozást, hanem egy viszonylag rövid, akár csak néhány hónapig tartó folyamat elindítását.

A szövetség meghatározó erői, élükön az amerikai és a német kormánnyal azonban a már említett bizonytalansági tényezők miatt ódzkodnak ilyen konkrét ígérettől. „Az amerikaiak tudják, hogy Ukrajna végső soron az ő felelősségük, ezért óvatosan viszonyulnak a kérdéshez” – vélekedett lapunknak egy nevének mellőzését kérő NATO-diplomata.

Joe Biden amerikai elnök a CNN-nek adott interjúban vasárnap azt mondta, hogy be kell fejeződnie az ukrajnai háborúnak, mielőtt a szövetség fontolóra veheti az ország felvételét. „Nem hiszem, hogy konszenzus van a NATO-ban arról, hogy most, a háború közepén vegyük fel Ukrajnát a NATO-családba” – szögezte le az amerikai elnök, hozzátéve, hogy ha így cselekednének, valamennyien háborúba keverednének Oroszországgal.

Mindez nem jelenti azt, hogy Zelenszkij elnöknek, aki kedden részt vesz az új NATO–Ukrajna Tanács alakuló ülésén, üres kézzel kell majd távoznia Vilniusból. A szövetség válasza az ukrán sürgetésre szinte bizonyosan annak a tagsági cselekvési tervnek (angol rövidítése MAP) eltörlése lesz, amely eredetileg a csatlakozás előszobájának számít. A döntéssel formailag lerövidülhet Ukrajna NATO-tagság felé vezető útja, hiszen a két megelőző lépcsőfokból egy megszűnik – mutatnak rá illetékesek. Úgy tűnik, hogy ez a legtöbb, amit az adott körülmények között jelenleg a 31 tagú védelmi katonai szervezet Kijevnek adhat.

A cselekvési terv egyébként is vörös posztó volt az ukránok szemében, mivel a 2008-as bukaresti csúcson az Ukrajna (és Georgia) elvi csatlakozásának lehetőségéről meghozott hozott döntés óta Németország és Franciaország diplomaták szerint folyamatosan blokkolta a MAP elindítását, ahogy Görögország is tette hosszú éveken át Észak-Macedónia cselekvési tervének blokkolásával. Így az eredetileg a csatlakozást szolgáló eszköz a blokkolás jelképévé vált sokak szemében.

A MAP helyett a NATO egy új együttműködési csomagot kínál fel a vilniusi csúcson Ukrajnának, amelynek a már említett, politikai konzultációknak kereteket adó NATO–ukrán tanács mellett a szövetség és Ukrajna közötti interoperabilitás megteremtését célzó együttműködés és az azzal járó pénzügyi támogatás is része lesz. NATO-források szerint miközben Kijev szavakban nem lesz elájulva az ajánlattól, az ukrán vezetők tisztában vannak azzal, hogy jelenleg ez a legtöbb, amit elérhetnek.

Svéd tagság: kegyet gyakorol-e a török szultán?

Már a csúcs hivatalos keddi kezdete előtt, hétfőn minden tekintet Vilniusra szegeződhet, ahol a NATO főtitkára egy háromoldalú, a svéd miniszterelnökkel közös találkozón megpróbálja elérni Recep Tayyip Erdoğan török elnöknél, hogy ne blokkolja tovább Svédország csatlakozását. Stoltenberg pénteki sajtótájékoztatóján, az előző napi külügyminiszteri szintű megbeszélés után előrelépésről beszélt, elismerve, hogy akadnak még nézetkülönbségek.

Úgy tudjuk, hogy alapvetően két probléma áll még az áttörés útjában. Az egyik, hogy Ankara látni szeretné, hogy a gyakorlatban működik az a június 1-jén hatályba lépett svéd törvény, amely bűncselekménynek minősíti a terroristaszervezetekhez tartozást. Törökország a kurd PKK Svédországban tartózkodó tagjai elleni fellépés hiányát rótta fel korábban. Kérdés, hogy mivel a törvény végrehajtása a bíróságok feladata, milyen pótlólagos garanciákat tud adni Ulf Kristersson svéd kormányfő.

A másik akadály a Korán-égetés problémájával van összefüggésben, azzal, hogy Ankara olyan törvényi intézkedéseket sürget, amelyek kiveszik a véleménynyilvánítás szabadsága alól a cselekményt, és – mint például Finnországban – bűncselekménnyé minősítik.

Azt a szövetségnél is elismerik, hogy nem lesz könnyű közös nevezőre hozni a feleket, mégis reménykednek benne, hogy Erdoğan – akit nemrég választáson erősítettek meg elnöki tisztségében – „jó szultánként” kegyet gyakorol majd.

Ha a törökök félreállnának az útból, akkor már csak a török és a különböző érvekkel a folyamatot jó ideje késleltető magyar parlament szavazására van szükség ahhoz, hogy a szövetség 32 tagra bővüljön. Erre a NATO-csúcs alatt – ami az eredeti szándék volt – valószínűleg már nem lenne idő, de ahogy egy forrásunk fogalmazott, „az már nem oszt és nem szoroz”.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG