Ukrajna ragaszkodik területi integritásához
Miközben a héten béketárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között Törökországban, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: ragaszkodik országa területi integritásához, jóllehet korábban azt sugallta, hogy kész a kompromisszumra.
Zelenszkij vasárnap késő este az ukrán néphez intézett videóbeszédében kijelentette, hogy kormánya az isztambuli tárgyalásokon Ukrajna "területi integritását" fogja előtérbe helyezni.
Mindazonáltal ugyanaznap reggel orosz újságíróknak tett megjegyzéseiben Zelenszkij más hangnemet használt, azt mondta, hogy Ukrajna hajlandó semleges státuszt elfoglalni és kiegyezni a keleti Donyec-medencei térség státusáról egy békemegállapodás részeként.
A videóbeszédben, amelynek közlésétől a Kreml jó előre óvta az orosz médiát, Zelenszkij azt mondta, hogy minden megállapodást harmadik feleknek kell garantálniuk és népszavazásra kell bocsátani őket.
"Biztonsági garanciák és semlegesség, atomfegyver-mentesség. Készek vagyunk erre" – tette hozzá oroszul.
A brit hírszerzés szerint az orosz erők elosztása Ukrajnában változatlan
Nem változott lényegesen az orosz erők elhelyezkedése Ukrajnában az elmúlt 24 órában – közölte hétfőn a brit katonai hírszerzés.
Oroszország azonban az eddiginél több területet szerzett meg délen, Mariupol környékén, ahol a kikötő elfoglalásáért harcol – tette hozzá a védelmi minisztérium.
Oroszország keleten próbálja felőrölni az ukrán hadsereget
Miután villámháborús győzelmi törekvéseit megdöntötte a kemény ukrán ellenállás, Oroszország egyre inkább az ukrán haderő ledarálására összpontosít keleten. Abban bízik, hogy így rákényszerítheti Kijevet az ország egy részének feladására a háború befejezése érdekében.
Az ukrán hadsereg nagy része Kelet-Ukrajnában összpontosul, ahol csaknem nyolc éve harcol a Moszkva támogatását élvező szakadárokkal. Ha Oroszországnak sikerül bekerítenie és megsemmisítenie az ukrán erőket az ország ipari szívében, a Donyec-medencében, akkor megpróbálhat feltételeket diktálni Kijevnek, és esetleg megkísérelheti kettéosztani az országot.
Az orosz hadsereg pénteken bejelentette, hogy a „hadművelet első szakasza” nagyrészt sikeresen befejeződött, így az orosz csapatok „legfőbb céljukra, a Donyec-medence felszabadítására koncentrálhatnak”.
Sok megfigyelő szerint a stratégiaváltás azt tükrözheti, hogy Vlagyimir Putyin elnök felismerte: ukrajnai villámháborús terve kudarcot vallott, és ez arra kényszeríti őt, hogy szűkítse a céljait és taktikát váltson egy katasztrofális háború közepette, amely Oroszországot páriává változtatta és a gazdaságát megtizedelte.
Kirillo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke vasárnap azt mondta, hogy a fókuszváltás Putyinnak azt a reményét tükrözheti, hogy ketté tudja szakítani Ukrajnát Észak- és Dél-Korea példájára, és ki tud erőszakolni egy „elválasztó vonalat a megszállt és a meg nem szállt térségek között”.
"Nem tudja lenyelni az egész országot" – mondta Budanov, hozzátéve, hogy Oroszország a jelek szerint megpróbálja "egyetlen kvázi államba vonni a megszállt területeket, és szembe állítani őket a független Ukrajnával".
Mintegy száz Ukrajnából menekült kisgyereket láttak el a Bethesdában a harcok kirobbanása óta
A budapesti gyermekkórház a közösségi oldalán számolt be erről. Azt írják, hogy a hozzájuk kerülő gyerekek között volt köztük kijevi óvóhelyen született 4 napos újszülött, olyan csecsemő, amelyik kiszáradás miatt került be, és olyan gyermek is, akinek 10 éve nem tudták megállapítani, mi okozza a nehézlégzését, a Bethesdában viszont ez sikerült.
Írnak egy ukrán anyáról, aki két gyermekével, egy 5 és egy 9 éves kislánnyal Kijevből érkezett, négy napon át voltak úton. Mire megérkeztek, mindhármuknak magas láza volt, a kisebbik gyermeket be kellett fektetni a kórház belgyógyászatára.