Túszokkal hagyták el Csernobil térségét az oroszok
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz erők nemcsak a Donbász régiónál, hanem Mariupol város körül is csapatösszevonást hajtanak végre.
Zelenszkij bejelentette, hogy felmentette a nemzetbiztonsági szolgálat két magas rangú tagját, akiket árulónak nevezett. Azt is mondta, hogy nincs ideje foglalkozni minden árulóval, de el fogják nyerni büntetésüket. A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy a háború kezdete óta ez volt az első ismertté vált belső konfliktus az ukrán vezetésen belül.
Az ukrán vezetés szerint az orosz erők úgy hagyták el Csernobil térségét, hogy túszokat vittek magukkal, méghozzá az ukrán nemzeti gárda azon tagjait, akiket már február 24-e óta fogva tartottak ott. Azt nem tudták megmondani, hogy hány ilyen gárdista van.
Putyin szerint csak rubelben lehet fizetni a gázért, a németek szerint semmi nem fog változni
Vlagyimir Putyin orosz elnök tévébeszédben jelentette be, hogy aláírta azt a rendeletet, amely szerint a külföldi vevőknek április 1-től rubelben kell fizetniük az orosz földgázért, és a szerződéseket felfüggesztik, ha nem teljesítik ezeket a kifizetéseket, írja a Guardian.
„Ahhoz, hogy orosz földgázt vásároljanak, rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban. A holnaptól leszállított földgáz után ezekről a számlákról fizethetnek”
– mondta televíziós beszédében.
„Ha nincs ilyen kifizetés, azt a vevők mulasztásának tekintjük, az ebből eredő összes következménnyel együtt. Nekünk sem ad senki semmit ingyen, és mi sem fogunk jótékonykodni, vagyis a meglévő szerződések leállnak”
– fogalmazott az orosz elnök.
Robert Habeck német gazdasági miniszter erre reagálva elmondta, hogy nem is tudja, hogy ez fenyegetés, követelés vagy kérés Putyin részéről. Mindenesetre ő az eredeti szerződések betartásának fontosságát hangsúlyozta.
"Fontos, hogy ne adjunk olyan jelzést, hogy Putyin megzsarol majd minket"
- mondta Habeck. Olaf Scholz német kancellár aról beszélt, hogy nem változik a helyzet a "a cégek akarnak, tudnak és fognak is euróban fizetni az orosz gázért" . Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter is azt hangsúlyozta, hogy "a szerződések szerződések".
EBRD: Ukrajna GDP-je idén 20 százalékkal, Oroszországé 10 százalékkal csökken
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a háború kezdete óta készített első gazdasági előrejelzésében 2,5 százalékkal, 1,7 százalékra csökkentette 2022-es növekedési előrejelzését működési területén, vagyis Kelet-, Közép- és Délkelet-Európában, Közép-Ázsiában, Törökországban, valamint a Földközi-tenger déli és keleti részén. 2023-ra már erőteljesebb, 5 százalékos növekedést jósol ugyanott.
A háború hatásait „legalábbis az 1970-es évek eleje óta a legnagyobb ellátási sokként” jellemző bank azt jósolja, hogy az olyan árucikkek, mint az élelmiszer, az olaj, a gáz és a fémek árának megugrása mélyreható hatással lesz ezekre a gazdaságokra, különösen az alacsonyabb jövedelműekre. Oroszország és Ukrajna jelentős mértékben exportál többek közt búzát, kukoricát, műtrágyát, titánt és nikkelt.
Az EBRD arra számít, hogy Ukrajna GDP-je idén 20 százalékkal, Oroszországé pedig 10 százalékkal csökken. A korábbi előrejelzések még arról szóltak, hogy az ukrán GDP idén 3,5 százalékkal, az orosz pedig 3 százalékkal nőhet.
Az EBRD előrejelzései azt feltételezik, hogy néhány hónapon belül megkötik a tűzszünetet. Majd röviddel ezután jelentős újjáépítés kezdődik Ukrajnában, amely 2023 végére a GDP-t a háború előtti szint közelébe hozza ugyan, de még mindig az alá.
Az Oroszországgal szembeni szankciók várhatóan a belátható jövőben is érvényben maradnak, és 2023-ban stagnálásra ítélik az orosz gazdaságot a 2022-es erőteljes GDP-csökkenés után, ami negatív hatásokkal járhat számos szomszédos kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai országra. A sok bizonytalanság miatt a bank a következő néhány hónapban további előrejelzést kíván készíteni.
NATO: Újabb támadásokhoz csoportosítják át az orosz csapatokat
„Hírszerzésünk információi szerint az orosz egységek nem visszavonulnak, hanem áthelyezik őket. Oroszország megpróbálja erőit átcsoportosítani, utánpótlását újraszervezni, és fokozni offenzíváját a Donbász térségében”
– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben.
A Reuters szerint Stoltenberg arról is beszélt, hogy a szövetséget még meg kell győzni arról, hogy Oroszország jóhiszeműen tárgyalt az isztambuli béketárgyalásokon, mert Moszkva katonai célja az ukrajnai invázió kezdete óta nem változott.
Moszkva azt állítja, hogy most a Donbász-régió „felszabadítására” összpontosít. Ez két délkeleti ukrán tartományt jelent, amelyeket 2014 óta részben az orosz hadsereg által támogatott helyi szeparatisták irányítanak.
„Oroszország ugyanakkor fenntartja a nyomást Kijeven és más városokon. Úgyhogy további támadó műveletekre számíthatunk, még több szenvedést okozva... Nincs igazi változás az oroszok valódi céljában... továbbra is katonai megoldásra törekszenek”
– közölte a NATO-főtitkár. Stoltenberg szerint a NATO.szövetségesek addig küldenek fegyvereket Ukrajnának, ameddig csak szükséges.