Mariupol „teljes evakuálását” kéri a város polgármestere

Japán gázálarcokat, védőruhákat és drónokat küld Ukrajnának, hogy segítsen megvédeni az országot az orosz támadás ellen, miközben egyre nő az aggodalom amiatt, hogy az orosz hadsereg vegyi fegyvereket vet be.

Kisi Nobuo védelmi miniszter kedden közölte, hogy Japán az ukrán kormány kérésére küldi a vegyi támadás elleni felszereléseket.

Japán a múlt hónapban golyóálló mellényeket, sisakokat és egyéb, gyilkolásra nem alkalmas eszközöket küldött Ukrajnának. Kivételt tett a saját tilalma alól, mely szerint nem exportál fegyvereket konfliktusban lévő országoknak, mondván, hogy Ukrajnát megtámadták. A szállítmány vitákat váltott ki Japánban, melynek pacifista alkotmánya elveti a háborút.

„Az összefogás a nemzetközi közösséggel és a nemzetközi jogot sértő orosz invázió elleni határozott fellépés saját nemzetbiztonságunk szempontjából is rendkívül fontos” – mondta Kisi.

A kormány felülvizsgálta a fegyvertranszferre vonatkozó operatív irányelveit, hogy lehetővé tegye a halált nem okozó felszerelések szállítását Ukrajnába. Közölte, hogy az új szabály a gázálarcokra és a védőfelszerelésekre vonatkozik. Tokió kereskedelmi forgalomban kapható drónokat is küld, melyek nem minősülnek hadifelszerelésnek.

Japán hamar csatlakozott az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz az Oroszország elleni szankciók bevezetésében, valamint Ukrajna és az ukránok támogatásában, mert Tokió attól tart, hogy a támadás hatással lehet Kelet-Ázsiára, ahol Kína egyre aktívabban lép fel területi követeléseivel.

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter kedden közölte, hogy folyik az orosz olajjal szembeni európai uniós szintű embargó kidolgozása. Hozzátette, hogy Emmanuel Macron francia elnök is híve a lépésnek.

„Remélem, az elkövetkező hetekben meg tudjuk győzni európai partnereinket, hogy álljanak le az orosz olaj importjával” – mondta Le Maire az Europe 1 rádiónak.

Ukrajna immár a harmadik egymást követő napon nem tudta megszerezni Oroszország beleegyezését humanitárius folyosók létrehozásához a városokban rekedt civilek evakuálására – mondta Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes kedden.

„Ma, április 19-én sajnos nincsenek humanitárius folyosók” – írta Verescsuk Facebookon.

Elmondta, hogy folytatódott az intenzív ágyúzás a kelet-ukrajnai Donyec-medencei régióban, ahol – mint Volodimir Zelenszkij elnök beszámolt róla – Oroszország új offenzívát indított.

Ismét kudarcot vallottak az erőfeszítések arra, hogy az ostromlott Mariupol elhagyására biztonságos átjárót hozzanak létre a civileknek délen, mindkét fél a másikat hibáztatja. Oroszország tagadja, hogy civileket vett volna célba.

„Mariupol szerint az oroszok nem hajlandók folyosót biztosítani a civilek kijutásához Bergyanszk irányába” – közölte Verescsuk.

Azt mondta, nehéz tárgyalások folynak a humanitárius folyosók megszervezése érdekében a déli Herszon régióban és a kelet-ukrajnai Harkiv régióban.

Az ukrajnai orosz invázió kezdete, február 24. óta több mint ötmillió ember menekült el Ukrajnából. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) mintegy 4,8 millió ukrán háborús menekültet számlált, míg a világszervezet Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) további mintegy 215 ezer, ukrán állampolgársággal nem rendelkező személyről tud, aki szintén kénytelen volt elmenekülni Ukrajnából.

A második világháború óta nem tapasztalt menekülthullámmal túlnyomórészt nők és gyermekek érkeztek, hiszen a háborús helyzet miatt a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát. A menekültek többsége, mintegy 2,7 millió ember Lengyelországban keresett menedéket. Az IOM Ukrajna területén további 7,1 millió belső menekülttel számol.