Horvátország is orosz diplomatákat utasít ki
Horvátország 24 orosz diplomatát és egyéb nagykövetségi munkatársat utasít ki, csatlakozva más európai országokhoz, amelyek hasonló lépéseket tettek az elmúlt időszakban.
A horvát külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy bekérették Oroszország zágrábi nagykövetét, és „a leghatározottabban elítélték az Ukrajna elleni brutális agressziót és az elkövetett számos bűncselekményt”.
Felszólították Oroszországot, hogy állítsa le a katonai műveleteit, vonja ki csapatait és biztosítsa a civilek evakuálását, valamint a humanitárius segélyek odajutását – közölte a horvát külügyminisztérium. Elvárják, hogy a bűncselekmények felelőseit bíróság elé állítsák – írták a közleményben.
A Bucsában és más ukrán városokban elkövetett tömeggyilkosságok után több uniós tagállam is orosz diplomatákat utasított ki. Horvátország 18 diplomatát és hat orosz nagykövetségi munkatársat szólított fel arra, hogy hagyja el az országot.
ENSZ: További 45 ezer ukránnak kellett elmenekülnie az otthonából
Csaknem 45 ezer ukrán menekült el vasárnapról hétfőre – közölte az ENSZ hétfőn. Sokan azonban nem tudnak elmenekülni, vagy abban a reményben maradnak otthon, hogy a háború nemsokára véget ér.
Az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) adatai szerint 4.547.735 ukrán menekült el az országból a február 24-i orosz invázió óta – ez 44.781 fős emelkedés a vasárnapi adatokhoz képest.
Ez Európa leggyorsabban növekvő menekültválsága a második világháború óta.
A menekültek kilencven százaléka nő és gyerek, miután a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az országot.
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) becslése szerint 7,1 millió ember úgy menekült el az otthonából, hogy még mindig Ukrajnában tartózkodik.
„Vannak emberek olyan területeken, ahol továbbra is orosz katonai agresszió zajlik, ami nem teszi lehetővé, hogy elmeneküljenek. De vannak olyanok is, akik inkább maradnak, mert abban reménykednek, ahogy mindannyian reméljük, hogy ez a háború a lehető leghamarabb véget ér” – mondta Antonio Vitorino, az IOM vezetője a CNN-nek.
Az IOM szerint az ukrán menekültek mellett több mint 210 ezer, az országban tanuló vagy dolgozó nem ukrán állampolgár is eljött.
Szlovákia cáfolta, hogy Oroszország kilőtte volna az Ukrajnába küldött légvédelmi rendszerét
Eduard Heger szlovák miniszterelnök szóvivője cáfolta, hogy az orosz hadsereg megsemmisítette volna azokat az S–300-as rakétaütegeket, amelyeket előző héten átadtak Ukrajnának.
„A mi S–300-as rendszerünket nem pusztították el” – szögezte le hétfőn Ľubica Janíková, hozzátéve, hogy az ezzel ellentétes hírek nem igazak.
Oroszország korábban arról számolt be, hogy négy darab rakétaüteget lőttek ki az ukrajnai Dnyipro város peremén vasárnap Kalibr típusú, tengerről indított manőverező robotrepülőgépekkel.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője azt is közölte, hogy a támadásban mintegy huszonöt ukrán katona vesztette életét.
Tájékoztatása szerint a most megsemmisített légvédelmi rendszereket az ukrán hadsereg egy európai országtól kapta.
Előző héten Szlovákia bejelentette, hogy szovjet gyártmányú S–300-as rakétaütegeket küldött Ukrajnának.
Uniós tagállamok lét és fél millió eurót adnak az ukrajnai háborús bűncselekmények kivizsgálására
Három uniós tagálam két és fél millió eurót (950 millió forint) ad a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), amely az ukrajnai háborús bűncselekmények gyanúját vizsgálja.
Németország, Hollandia és Svédország külügyminiszterei azután közölték ezt, hogy hétfőn találkoztak az ICC főügyészével, Karim Khannal más uniós tagállamokkal közösen.
Khan már március elején, egy héttel az orosz támadás után bejelentette, hogy hivatala aktív nyomozást indított az esetleges háborús bűnök miatt Ukrajnában.
A Kijev melletti Bucsa városában áprilisban kiderült atrocitások és a múlt héten egy zsúfolt vasútállomáson történt halálos rakétatámadás felgyorsította a lépéseket a vizsgálatok támogatására.
A nyomozást az ukrán ügyészség vezeti, kiegészülve több, uniós országból érkező igazságügyi szakértővel.
Az Európai Unió a múlt héten jelentette be, hogy 7,5 millió eurót (2,8 milliárd forint) ad ukrán ügyészek képzésére a feltételezett háborús bűnök kivizsgálásához.