Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Málta, Szlovénia vagy Japán is többet segít az ukránoknak, mint a magyar kormány


Részlet a német Kiel Institute összesítéséből
Részlet a német Kiel Institute összesítéséből

A magyar állam továbbra sem gondolja fontosnak Ukrajna támogatását más országokhoz képest, GDP-arányosan már Írországnak, Ciprusnak vagy Japánnak is fontosabb cél lett ez. Igen erősen belehúzott Lettország, Németország vagy többek közt Szlovákia is.

Az ország gazdasági lehetőségeihez képest Szlovákia már ötvenszer annyi támogatást nyújtott Ukrajnának, mint a magyar kormány – derült ki a német Kiel Institute legújabb összesítéséből. De például a cseh segítség a nyolcszorosa, a horvát a hatszorosa, a máltai a másfélszerese a magyar államénak.

A saját gazdasági lehetőségeikhez képest továbbra is az észt állam segíti a leginkább az ukránok védekezését, azonban az elmúlt hetekben felzárkózott melléjük Lettország, Luxemburg és Szlovákia is. A hasonló március végi adatokat egyébként itt találja.

Spanyolország vagy Franciaország sem erőltette meg magát

„Az uniós országok támogatásai összességében már elérik az USA segélyeinek mértékét, ami Ukrajna földrajzi közelsége miatt várható volt. Azonban az meglepő, hogy az öt legnagyobb donor között csak két uniós ország található” – mondta Christoph Trebesch, a Kiel Institute igazgatója, a felmérés vezetője.

„Németországgal és Lengyelországgal ellentétben az olyan országok, mint Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország még inkább lemaradtak, az elmúlt hetekben csak viszonylag kisebb mértékben vállaltak újabb kötelezettségeket” – tette még hozzá Trebesch.

Bár őket nem emelték ki, ahhoz képest, hogy a szomszédjukban zajlik a háború, a magyar, az osztrák és a román állam is kiugróan kevés támogatást nyújtott Ukrajnának. Előbbi országoknál saját gazdaságukhoz mérten még Málta vagy Japán is fontosabbnak tartotta az ügyet.

Míg korábban az USA támogatta messze a leginkább hadianyaggal az ukránokat, mára elkezdtek lassan felzárkózni egyes európai országok Lengyelországon kívül is.

A humanitárius segítséget tekintve az USA azonban még mindig jóval többet adott, mint az összes többi vizsgált nyugati ország együttvéve. Ha az országok humanitárius segítségét a saját gazdasági lehetőségeikhez, pontosabban kissé lebutítva a GDP-jükhöz hasonlítjuk, akkor óriási előnnyel Litvánia áll az élen.

Az Ukrajnának adott támogatások bemutatása azért fontos, mert a támogatások mértéke egyértelműen, közvetlenül és gyorsan befolyásolja a háború alakulását és csökkenti az emberi szenvedést.

Várhatóan nem fog hamar megoldódni a háború a szomszédban
Mára az elemzők elsöprő többsége szerint ugyanis szinte elképzelhetetlen a háború gyors, tárgyalásos lezárása. Sokan azt is hozzáteszik, hogy kizárólag Putyin hadseregének katonai veresége hozhat elfogadható békefeltételeket Ukrajna számára. Feltéve hogy addig nem történik csere az orosz vezetés csúcsán.

Magyarország keleti szomszédjának védekező háborújában nagy szüksége van hadianyagra, pénzre és egyebekre a gyógyszerektől az élelmiszerig. Utóbbit a Kiel Institute humanitárius támogatásként fogta egy kategórába az összesítésében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jeppe Kofod dán külügyminiszter Kijevben 2022. május 2-án
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jeppe Kofod dán külügyminiszter Kijevben 2022. május 2-án

A civilek erőfeszítései nincsenek benne, se az átutazóknak ingyen adott buszjegy vagy csoki

A kutatóintézet a bejelentett bilaterális állami támogatásokat hasonlította össze, így értelemszerűen ha valamelyik ország titokban támogatta az időszak alatt Ukrajnát, azt nem számolták bele.

Ugyanígy nem szerepel benne a civilek önkéntes segítsége vagy felajánlásai sem, sem az egyházaké, az önkormányzatoké, a nemzetközi segélyszervezeteké, mert az Ukrajnának nyújtott állami segítség összevetése volt a cél. Hasonlóan nem szerepel külön segítségként az sem, hogy melyik ország hogyan segítette az átutazó vagy esetleg náluk letelepedni kívánó, Ukrajna irányából érkező menekülőket.

Azt lehet tudni, hogy Magyarországon szinte kizárólag átutaznak az Ukrajnából menekülők. Gulyás Gergely miniszter közelmúltbeli tájékoztatása alapján a belépő menekülők 97 százaléka nem kért menedékes státuszt Magyarországon, összesen eddig kevesebb mint húszezren folyamodtak érte. Lengyelországban csaknem kilencszázezer ukrán kért védelmet, Csehországban több mint háromszázezer – írta nemrég a Helsinki bizottság.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG