Milyen új javaslatokkal állt elő Ukrajna az orosz dezinformációval szembeni harcról, és miért függesztette fel az Európai Unió a Belarusszal szembeni szankciókat? Ezzel foglalkozik rovatának e heti kiadásában Rikard Jozwiak, a Szabad Európa uniós és NATO-ügyekre specializálódott szerkesztője.
Ukrajna nagy terveket sző az orosz dezinformáció elleni küzdelemre
Amit tudni kell: Az Ukrán Védelmi Kontaktcsoport 2022 áprilisában ülésezett először a németországi Ramstein amerikai katonai támaszponton. A csoport – amelynek több mint negyven ország a tagja, köztük mind a harminc NATO-szövetséges (még Finnország csatlakozása előtt) – célja az volt, hogy összehangolja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat az orosz invázió visszaverése érdekében.
A csoport, amely azóta is rendszeresen ülésezik, és amelyet ma már egyszerűen csak Ramstein-csoportként vagy Ramstein-formátumként emlegetnek, a Kijevnek katonai szállítmányokat küldő, hasonlóan gondolkodó országok meglehetősen sikeres közös erőfeszítése. Ez más ramsteini kezdeményezéseket is eredményezett – például az energia-Ramsteint, amely kulcsfontosságú volt a téli hónapok alatt Ukrajnának küldött generátorok biztosításában és szállításában, vagy a gazdasági Ramstein kezdeményezést, amely azért jött létre, hogy felvázolja az ország újjáépítésének terveit a harcok befejezése után.
Nem mindegyik „Ramstein” tagjai azonosak, de talán éppen a formátum kötetlensége – nem kötik a hivatalos EU- vagy ENSZ-találkozók szabályai és előírásai – járult hozzá a sikerhez. Ami a fegyvereket illeti, a ramsteini országok gyorsan átnézték készleteiket, és azt küldték, ami a rendelkezésükre állt, és amire Ukrajnának szüksége volt – gyakran nagy mennyiségben, beleértve a tüzérségi és légvédelmi rendszereket is. Most Kijev meg akarja ismételni a trükköt, egy információs Ramsteint akar indítani az orosz dezinformáció elleni szélesebb körű küzdelem érdekében.
Mély háttér: Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter az átláthatóságért és értékekért felelős európai biztosnak, Věra Jourovának címzett levelében megjegyzi, hogy „Ukrajna Oroszország hatalmas és központosított információs hadviselési és nemzetközi befolyásolási gépezetével áll szemben, amely a trollfarmoktól az állami médiáig, az energetikai vállalatoktól a korrupciós hálózatokig minden eszközt magában foglal. Bár méretben nem tud versenyezni, Ukrajnának van egy hatalmas előnye: nemzetközi partnereivel szövetkezve összehangolt, célzott, közös befolyásolási műveleteket tud kidolgozni.”
A február 18-i keltezésű és a Szabad Európa által látott dokumentum a továbbiakban kifejti, hogy Ukrajnának „kulcsfontosságú szövetségeseivel összehangoltan kell együttműködnie, hogy feltérképezzék a legjelentősebb sebezhető területeket Európában, meghatározva, hogy Ukrajna és szövetségesei milyen kombinációban képesek a legjobb hatást elérni”.
Tkacsenko azt is hozzáteszi, hogy „azonosítani kell a hálózatán belül a befolyásolási pontokat, hogy »renegád« és a potenciális »renegád« szereplőket behódolásra késztessék, és hogy a puha európai partnereket erős európai szövetségesekké alakítsák, akik így a befolyás nagyköveteivé válhatnak”.
Még részletesebben:
- Tkacsenko levele egy olyan munkacsoport létrehozására vonatkozó javaslatot is tartalmaz, amely megkezdi az általa információs Ramsteinnek nevezett dokumentum előkészítését. Ennek a találkozónak szerinte két fő célja kell hogy legyen: „Az orosz információs hadviseléssel szembeni ukrán ellenállás tanulságainak megvitatása és egy közös műveletek útiterv kidolgozása az információs háborúban történő ellentámadáshoz”.
- A munkacsoportnak az általa európai médiaszakértőknek nevezett személyekből kellene állnia, és több ukrán tisztviselőt is megnevez, köztük Volodimir Zelenszkij elnök befolyásos tanácsadóját, Mihajlo Podoljakot. Megemlíti továbbá az EU East StratCom Akciócsoport tisztviselőit, az Európai Külügyi Szolgálat azon részlegét, amelyet egy évvel a Krím 2014-es orosz annektálása után hoztak létre a Kreml dezinformációs kampányai ellen, valamint a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központjának munkatársait, továbbá az Egyesült Királyság Külügyi, Nemzetközösségi és Fejlesztési Hivatalának munkatársait.
- A levélhez csatoltak egy koncepciós jegyzetet is, amelynek címe: Nemzetközi konferencia a nyugati államok koalíciójának létrehozásáról az orosz információs hadviselés elleni küzdelem érdekében, és amely hét leendő panelt vázol fel olyan címekkel, mint Az információs védelemtől az információs offenzíváig; Orosz és oroszbarát információs háborús csatornák a Nyugat ellen és Orosz média: tömegmédia vagy a Kreml információs fegyvere?
- Bár az orosz dezinformáció témájában már számos találkozóra került sor, amelyeken szakértők, valamint különböző uniós, NATO- és nemzeti tisztviselők vettek részt, ilyen mértékű kísérletre még nem volt példa. A nagy kérdés azonban az, hogy mekkora lesz a lelkesedés Kijev kezdeményezése iránt. A koncepcióról szóló feljegyzést ismerő, de hivatalos nyilatkozattételre nem jogosult uniós tisztviselők szerint Jourová európai biztos még nem válaszolt a levélre, és felkérte Josep Borrell uniós külügyi vezetőt, hogy adjon választ helyette.
- Azzal kapcsolatban is van némi aggodalom, hogy lehet-e és kell-e, hogy Kijev álljon egy ilyen kezdeményezés élére. Miközben egyetértés van abban, hogy Ukrajnának joga van megvédeni magát Oroszországgal szemben, többek között az információs térben is – például azáltal, hogy eltávolítja az összes orosz tévécsatornát a kábeltelevíziós hálózatából vagy betiltja az olyan orosz közösségi hálózatokat, mint az Odnoklassznyiki –, van egy olyan érzés, hogy ez nem biztos, hogy az egész EU-ban megismétlődik.
- Miután az EU kezdetben vonakodott attól, hogy bármilyen módon célba vegye az orosz médiát, az Oroszország elleni legutóbbi szankciócsomagok keretében felfüggesztette több, a Kreml által támogatott médium, például a Szputnyik, az RT és a Rosszija 1 műsorszolgáltatási tevékenységét és engedélyét. A tilalom, amely a dezinformációt terjesztő csatornákat célozza, kiterjed az EU-tagállamokban lévő vagy az EU-tagállamokra irányuló valamennyi közvetítési és terjesztési eszközre.
- Brüsszel azonban egyértelművé tette, hogy ez továbbra sem akadályozza meg ezeket a médiumokat abban, hogy a műsorszóráson kívül más tevékenységet is folytassanak az EU-ban, például interjúkat készítsenek vagy kutatásokat végezzenek. Bár voltak olyan felhívások, hogy legyen még nagyobb a szigor, beleértve a Kreml-barát propaganda terjesztésével vélhetően foglalkozó személyek szankcionálását, jelenleg nincs egyetértés abban, hogy ennél tovább kellene-e menni.
Miért akadoznak a Belarusszal szembeni uniós szankciók?
Amit tudni kell: Január végén az Európai Bizottság új szankciócsomagot javasolt Belarusszal szemben, amely 2022 óta az első, amely a minszki rezsim ellen irányul, amiért támogatta Oroszország Ukrajna elleni támadását. A Belarusszal szemben javasolt intézkedések nagyrészt a blokk által Moszkvával szemben már bevezetett korlátozó intézkedéseket másolták – és azokhoz igazodtak –, például az EU megtiltotta az országnak az informatikai és közvélemény-kutatási szolgáltatások, a tanácsadás és a luxuscikkek nyújtását, valamint a belarusz arany és acél behozatalát. Kezdetben úgy vélték, hogy az EU 27 tagállama gyorsan jóváhagyja a csomagot, mivel nem tekintették különösen mélyrehatónak vagy ellentmondásosnak.
Több mint két hónap elteltével azonban a javaslat még mindig nem került elfogadásra, mivel a tagállamokat képviselő uniós nagykövetek a Szabad Európa által látott 23 oldalas jogszabálytervezet egy pontján alkudoztak: a belarusz műtrágyákra vonatkozó szankciók elengedése kapcsán, amelyről a szöveg azt mondja, hogy arra „a harmadik országok élelmezésbiztonsági aggályainak további kezelése érdekében” van szükség.
Az Oroszország elleni uniós szankciókhoz hasonlóan – ahol tavaly karácsony előtt vezettek be hasonló eltérést – a javaslat megjegyzi, hogy a lehetséges kivétel olyan személyekre vonatkozik, akik „jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, köztük a búza és a műtrágya nemzetközi kereskedelmében”, és így potenciálisan Brüsszel feloldhatja vagyonuk befagyasztását.
Mély háttér: A kivételek kérdése két országcsoportot állított szembe egymással. Az egyik oldalon a „szankciós sólymok” állnak – akiket a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia alkot Lengyelországgal együtt –, és akik azt akarják, hogy ejtsék a kivételt, mielőtt jóváhagyják a szankciókat. A másik oldalon a nyugat-európai országok – köztük Németország, Olaszország, Spanyolország és Portugália – állnak, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy maradjon a kivétel.
Több uniós tisztviselő szerint az erről szóló viták meglehetősen csúnyán alakultak, különösen Litvánia és Portugália nem értett egyet. Vilnius számára a kérdésnek belpolitikai következményei lehetnek, mivel a kormány központi politikai irányvonalává tette, hogy különösen keményen lép fel a szomszédos belarusz önkényúr, Aljakszandr Lukasenka rezsimjével szemben, különösen azután, hogy 2021-ben Minszkben kényszerleszállásra kényszerítettek egy Vilniusba tartó Ryanair-járatot, valamint Minszk még ugyanabban az évben megpróbálta áthajtani a belarusz–litván határon a harmadik országból érkező migránsokat.
Ha a derogáció átmegy, az a Lukasenkát támogató Ivan Halavati belarusz mágnás és Mihail Gucerijev orosz milliárdos, valamint a Belaruskali, a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártója és Fehéroroszország legnagyobb adófizetője számára jelentheti azt, hogy nem lesz befagyasztva a vagyonuk.
Portugália számára ez a kérdés arról szól, hogy az EU mennyire elkötelezett az úgynevezett globális dél iránt, amely ebben az esetben Latin-Amerika, Ázsia és Afrika országait jelenti, amelyek folyamatos gazdasági növekedésüknek köszönhetően egyre fontosabb szerepet játszanak a világpolitikában. Az EU kitart amellett, hogy ezek az országok támogatják Ukrajnát, különösen az ENSZ-ben, de ugyanakkor fárasztónak tartja azokat a bizonyítékok nélküli orosz állításokat, amelyek szerint a különböző orosz és belarusz tételekkel szembeni uniós szankciók globális élelmiszerhiányt okoznak.
Még részletesebben:
- Itt érdemes megjegyezni, hogy az EU nem vezetett be szankciókat a belarusz és orosz élelmiszerekre, noha például a Belaruskali célkeresztbe kerülése miatt egyes országokat megfosztottak a mezőgazdasági termeléshez szükséges káliumtól. Különösen igaz ez Brazíliára, az egykori portugál gyarmatra, amely műtrágyájának húsz százalékát Belaruszból importálta, mielőtt az EU 2022 júniusában hatályba léptette a belarusz műtrágyára vonatkozó tilalmat.
- Ez az arány Brazíliában mostanra kilenc százalékra csökkent – az import az uniós kikötők helyett kínai és orosz kikötőkön keresztül zajlik. (Brazília ezt a hiányt részben azzal pótolta, hogy több kanadai káliumot vásárolt.) Brüsszelben azt találgatják, hogy Lisszabon azért akarja annyira biztosítani a szankciók alóli kivételt, mert az előnyös lenne a portugál hajózási vállalatok számára, bár erre nincs konkrét bizonyíték.
- Érdemes megjegyezni egy kulcsfontosságú különbséget is az orosz szankciómentesség – amely már három hónapja van érvényben – és a javasolt belarusz derogáció között. Az előbbi esetében csak a műtrágyaüzletben tevékenykedő magánszemélyek ellen alkalmaznak szankciókat, míg az utóbbi esetében mind a műtrágyákkal foglalkozó magánszemélyek, mind a vállalatok korlátozó intézkedések hatálya alá tartoznak – és a belarusz káliumra vonatkozóan konkrét uniós behozatali tilalom van érvényben.
- Bár a közeljövőben nem tűnik valószínűnek a kompromisszum, van némi remény arra, hogy az országok alternatívát találnak a belarusz műtrágyára. Kanada, amely már most is a világ legnagyobb káliumtermelője, jelezte, hogy képes további évi hatmillió tonna kálium előállítására. Harmincmillió tonna műtrágyát állítanak elő Afrikában is, nevezetesen Nigériában és Algériában. Ez a mennyiség kétszer annyi, mint amennyit az egész afrikai kontinens évente felhasznál.
- Egy másik kérdés, amely potenciálisan véget vethet a patthelyzetnek, a minszki és moszkvai bejelentés, miszerint Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket fog telepíteni Belaruszba, valamint egy nukleáris fegyverraktár építését tervezi. Az általam megkérdezett uniós tisztviselők arra utaltak, hogy ez újabb szankciós javaslatokhoz vezet majd Brüsszel részéről a Lukasenka-rezsimmel szemben, még ha eddig nem is tettek le semmit az asztalra. Számítsunk arra, hogy ez még néhány héten át folytatódik majd.
