Viola Amherd svájci elnök azt mondta, hogy közel 90 ország és szervezet vesz részt a hétvégén rendezendő ukrajnai békecsúcson. Közben továbbra sem világos, hogy mi a helyzet az Oroszországgal vívott háború frontvonalán, ahonnét egyre jönnek az egymásnak ellentmondó sikerjelentések.
Amherd június 10-én a svájci Bernben arról beszélt, hogy a csúcstalálkozó résztvevői – akiknek körülbelül a fele állam- vagy kormányfő lesz – megpróbálnak utat találni a harcok megállítására, több mint két évvel azután, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított szomszédja ellen.
"Ez nem propaganda" - mondta Amherd újságíróknak. "Ez a Svájc által nyújtott humanitárius segítség alapjáról szól...és egy párbeszéd kezdeményezéséről."
Míg Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár várhatóan részt vesz a csúcstalálkozón, Kína és Oroszország tisztviselői távol maradnak az eseménytől.
Moszkvát nem hívták meg – Ukrajna szerint a jelenléte csak elvonná a figyelmet és akadályozná az előrelépést a béke felé vezető úton –, de azt mondja, hogy a folyamat értelmetlen az ő részvétele nélkül.
Peking szerint az egész folyamat elhibázott, ha nem vesz részt benne mindkét, a konfliktusban érintett fél.
A csúcstalálkozó előtt heves harcok folynak, mindkét oldal a saját harctéri sikereiről számol be.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki segíti a június 15-16-i svájci csúcstalálkozó megszervezését, június 8-án este a közösségi médiában közzétett videóüzenetében azt mondta, hogy az ukrán erők „feltartóztatták” Oroszország előrenyomulását a térségben, és „megsemmisítették a területünkre betörő orosz egységeket, amelyek terrorizálják a Harkivi területet."
A Szabad Európa nem tudja ellenőrizni az állítást, de Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója a CBS TV-nek azt mondta, hogy bár Harkivot "még mindig veszély fenyegeti", az oroszok "az elmúlt napokban nem tudtak lényeges előrehaladást elérni azon a vidéken."
Az orosz erők május 10-én offenzívát indítottak Harkiv térségében az orosz-ukrán határ mentén, a műveletet a Kreml egy "ütközőzóna" létrehozására tett kísérletnek minősítette az orosz területek védelmében a határ túlsó oldaláról indított ukrán csapások ellen.
Eközben június 10-én a Harkivtól északnyugatra fekvő Szumi régió egyik helyi tisztviselője tagadta Ramzan Kadirovnak, az észak-kaukázusi orosz csecsenföldi régió tekintélyelvű vezetőjének állítását, miszerint az oroszok a csecsen különleges erők egységének vezetésével átvették az irányítást Rizsivka városa felett.
A harcok különösen intenzívek Vovcsanszk városánál is, amely az ukrán hadsereg szerint továbbra is "nagyrészt" ukrán ellenőrzés alatt áll.
Az ukrán HUR katonai hírszerző szolgálat június 9-én arról számolt be, hogy az előző napi dróntámadás az oroszországi Asztraháni terület egyik repülőterén megrongált egy korszerű Szu-57-es többcélú harci repülőgépet. A Szu-57 Oroszország legmodernebb vadászgépe, amely Kh-59 és Kh-69 cirkálórakétákkal is képes csapásmérésre.
"A Szu-57-es sérülése az első ilyen eset a történelemben" - áll a HUR közleményében, amely szerint az aktyubinszki repülőtér csaknem 600 kilométerre található az ukrajnai arcvonaltól.
