Bár Novák Katalin családügyi 12 pontja csak arra tér ki, hogy „aki kislánynak született, nőhessen fel lányként, aki kisfiúnak, fiúként”, és arra nem, hogy a gyereknek joga van arra, hogy mindkét szülőjével élhessen, de a család egysége ettől még alkotmányban biztosított alapjog – amely szeptember 15-től sérülni fog az ukrajnai menedékesek esetében.
„Anyukám itt betegedett meg, és most nem akarják, hogy én itt legyek a családommal. A fiamat és engem küldenek el, csak a menyem maradhatna itt a két gyerekkel, meg anyukám és apukám” – mondja egy vidéki kisvárosban egy menedékes szálláshelyen élő kárpátaljai magyar (roma) asszony, akit telefonon értünk el.
Szeptember 15-től el kell hagyniuk a magyar állam finanszírozta szálláshelyüket azoknak a munkaképes korú menedékeseknek, akik nem dolgoznak, illetve ha munkahelyük nem szerződik le a szállásadójukkal. Maradhatnak a 65 év felettiek, a fogyatékossággal élők, a várandós nők, a 18 év alattiak és az egyik szülőjük. A másik szülőre már a munkaképes korúakra vonatkozó szabályozás érvényes.
Így az a roma asszony sem maradhat, aki beteg anyját ápolja.
A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint ezután csak egy szülő maradhat a szálláshelyen a kiskorú gyerekkel, ami a családok szétszakadásához vezethet. Nem csak menedékesek, hanem ukrán–magyar kettős állampolgárok is jogosultak az állam finanszírozta lakhatásra. Közülük elsősorban roma családok érintettek. (Megkérdezettünk pont nem volt kettős állampolgár.)
A rendelet augusztus 1-jétől hatályos, és szeptember 15-ig tartott a türelmi idő. Nemcsak szűkül azoknak az Ukrajnából menekülőknek a köre, akik igénybe vehetik a védelmi bizottságok által kijelölt szálláshelyeket, de a szállásadók is kevesebb állami finanszírozásra jogosultak az elszállásoltak után: a korábbi napi hétezer forint ötezerre csökken. Ilyen szállásadók tipikusan az önkormányzatok, az egyházi és civil és szervezetek (a budapesti Madridi úti vagy egy nagyobb győri szállást is a Migration Aid tart fenn), de piaci szereplők, hostelek, hotelek is. Annak, aki nem az állammal kötött megállapodás alapján, hanem önkéntes alapon nyújt szállást az ukrajnai menekülteknek, nem jár támogatás.
Pénz sincs, és munkaerő se
Ezután ha valaki dolgozik, tud maradni a szálláson, de már más jogcímen, mert azt már a munkáltató fizeti. A munkáltatónak kell az állami támogatásért folyamodnia, és ő adja tovább a szállásadónak. Kérdés, hogy a munkáltatók, főleg a kisebbek el akarják/tudják-e végezni ezt a pluszadminisztrációt. Nagyobb cégeknek viszont sokszor van munkásszállójuk, nekik egyszerűbb, ha a náluk dolgozó menedékest ott szállásolják el – akkor megint a családtól elszakítva.
Az EU minden ukrán állampolgárságú menekültnek rögtön a háború kitörése után, 2022 márciusában megadta a menedékes státuszt, anélkül hogy a szokásos személyes menekültügyi eljárást végig kellene csinálniuk.
Ilyen menedékes státuszban vannak a magyarországi menekültek is. Itt hozzájuk adódik még a becsülhetően közel százezer (a magyar kormány nem ad ki erről adatot) ukrán–magyar kettős állampolgár egy része. Az idősebbek inkább maradtak otthon, Ukrajnában, és a kettős állampolgárok közül sokan már a háború előtt is Magyarországon vagy az EU-ban máshol dolgoztak.
A menedékes státusz feljogosítja őket szociális ellátásokra, munkavállalási engedélyre (bár Magyarország már a háború előtt is szabaddá tette ukrajnaiaknak a magyarországi munkavállalást), valamilyen lakhatásra és az oktatási rendszerbe való bekapcsolódásra. A magyar kormány az utóbbihoz csak normatívát, de szakmai segítséget nem vagy csak minimálisat adott. (Itt írtunk arról, mennyire magára hagyta a kormány az iskolákat a menekült gyerekekkel.)
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője, aki szeptember 13-án tartotta elnöki ciklusa utolsó évértékelő beszédét, bejelentette, hogy a 2024. márciusig biztosított automatikus uniós menedékes státusz meghosszabbítását javasolja, amit a német belügyminiszter is támogat.
Négymillió ukrajnai menekült van az EU-ban, közülük egymillió Németországban. Magyarországon 37 ezren vannak menedékes státuszban.
A védelmi bizottság által kijelölt szállásokra költöztetésnél eredetileg nem volt szempont, hogy jó foglalkoztatottságú környéken legyen, így az sem biztos, hogy feketemunkán kívül talál a környéken munkát a menedékes.
Ahogy az sem, hogy a csökkentett összegű térítésért vállalja-e mindegyik szállásadó a további szálláskiadást. Már a tavalyi tél előtt is a megnőtt fűtésszámláktól féltek, és ha kevesebben maradnak a szálláson, de továbbra is ki kell fűteni, megszüntethetik a szolgáltatást.
„Ezzel erőteljesen nyomják a munkaerőpiac felé a menedékeseket. Eddig ez inkább biztatás jellegű volt, most már kényszer – mondja Bakonyi Anikó, a Helsinki menekültprogramjának vezetője. Csakhogy ezzel nagy eséllyel szétszakítanak családokat, mert az apa csak akkor maradhat, ha dolgozik, és munkáltatója szerződik az állammal és a szállásadóval. – Pedig a család egysége alkotmányban biztosított alapjog” – hívja fel rá a figyelmet Bakonyi Anikó.
Szlovákiában az a törvény érvényes az ukrajnai menekültekre, amely az anyagi szükséghelyzetben lévő polgárokra vonatkozik. Ez alapján az ukrajnai menekülteknek szállást adó jogi és magánszemélyek is igényelhetnek támogatást. Ez egy éjszakára maximum 24,20 euró/felnőtt és 12,10 euró/éj/15 év alatti gyerek.
A szociális támogatás 74,00 euró havonta egy egyedülállónak; 140,70 euró havonta egy szülőnek és 1–4 év közti gyereknek; 128,60 euró havonta egy párnak gyerek nélkül; 192,40 euró havonta egy párnak négy év alatti gyerekkel; 205,50 euró havonta egy személynek négyévesnél idősebb gyerekkel és 259,40 euró havonta egy párnak négyévesnél idősebb gyerekkel. Egészségügyi ellátás, iskola, óvoda biztosított.
A Helsinkihez érkező megkeresések alapján látszik, hogy lesznek olyanok, ahol inkább az anya is elköltözik a férjével, mint hogy szétváljanak, és keresnek valamilyen szívességi lakáshasználatot. „Sokkal bizonytalanabb helyzetbe kerülnek, pedig eleve bizonytalan a helyzetük” – teszi hozzá.
Ezt tervezi az általunk megkérdezett menedékes asszony is: „A menyem maradhatna, de nélkülünk nem akar. Van egy hely, ahová mindannyian mehetnénk, de ott nagyon zsúfolva vannak a népek. Több mint egy éve itt vagyunk, itt járnak óvodába, iskolába a gyerekek, szeretnénk maradni” – mondja.
A Helsinki segítségével most méltányossági kérelmet adtak be a kormányhivatalban.
A Helsinkihez ugyanakkor érkezett olyan információ is, hogy vannak szállásadók, akik a térítési díj híján sem rakják majd ki a jogosulatlanná válókat.
Inkább együtt a bizonytalanba
Jelenleg 37.500, Ukrajnából érkezett magyarországi menedékes van. Nincs róla nyilvános adat, hogy közülük, illetve az állami juttatásokra szintén jogosult kettős állampolgárok közül hányan élnek ilyen szálláson.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumtól, hogy mi történik, ha a család nem akar szétszakadni, és a gyerekek meg a másik szülő is inkább elköltözik, illetve hogy mi lesz a beiskolázott és/vagy már óvodába járó gyerekekkel, ha az anya elköltözik a férjével/párjával együtt. Erre a BM illetékese annyit válaszolt, hogy ezek a gyerekek tankötelesek, és ha elköltöznek, ennek a lakhelyük szerint illetékes oktatási intézményben kell eleget tenniük.
Az érintettek a változásról nem tudtak előre, és sok szállásadó sem. Megkerestünk egy ukrajnai menekültekkel foglalkozó – egyébként orosz – aktivistát, ő is tőlünk hallott az új szabályozásról. „Ez nagyon rossz hír, mert az elmúlt hónapokban sorra zártak be szállásokat. Lépésről lépésre egyre kevesebb marad. A legnagyobb változás a BOK menekültközpont bezárása volt. Egyre kevesebb pénz van, emiatt sok menekültprogram is bezár, vagy jóval kevesebb embert látnak el” – mondja. A BOK szintén augusztus 1-gyel zárt be.
A telefonon megkérdezett kárpátaljai asszony is szeptember 13-án tudta meg, hogy 15-től menniük kell, esélyük sem volt rendes szállást keresni.
„A tájékoztatással mindig is probléma volt – mondja Bakonyi Anikó. – Ahol jártunk, osztogattunk tájékoztatót, de augusztusban senki nem tudott erről. Nem tudják, hova mennek, és hogy segítenek-e nekik átköltözni” – teszi hozzá.
A Helsinki készített magyar és orosz nyelvű méltányossági mintakérelmet azoknak a családoknak, akik szeretnének együtt a jelenlegi szálláshelyükön maradni.
Bakonyi Anikó egy olyan ügyfelüket is említi, aki férjével együtt hét gyereket nevel. Támogatott szálláson laknak, és a férjének most mennie kell. Ők is azt választják, hogy kiveszik az óvodából, iskolából a gyerekeket, és együtt maradnak. A hatóságok nekik sem mondták meg, hová menjenek ezután.
A programvezető érti, hogy a kormány a legális munkaerőpiac felé igyekszik tolni a hosszú háború miatt itt rekedt menekülteket, de a kivitelezést kifogásolja, elsősorban annak fő következményét: a családok szétszakadását.
