A jelentős orosz túlerő ellenére az ukrán hadsereg továbbra is tartja az állásait a hevesen ostromlott, keleti Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban – közölte Volodimir Zelenszkij.
„Többen vannak, erősebbek, de minden esélyünk megvan ellenük ebben az irányban” – jelentette ki az ukrán államfő, hozzátéve, hogy a válogatás nélküli ágyúzás és a házról házra zajló harcok mára halott várossá változtatták Szeverodonyecket és a Sziverszkij Donyec folyó túloldalán lévő, vele csaknem egybeépült Liszicsanszkot.
Szakértők szerint amennyiben az orosz inváziós erők átveszik az ellenőrzést a két város felett, hamarosan a kelet-ukrajnai Luhanszki régió egésze Oroszország uralma alá kerül.
A brit védelmi tárca arról számolt be hétfői jelentésében, hogy előző héten megtorpant az orosz erők májusi előrenyomulása a Szeverodonyecktől mintegy ötven kilométerre délre található Popaszna felé.
Mint írták, Moszkvának „szinte bizonyosan” áttörést kell elérnie Popasznánál vagy Szeverodonyecktől északra, Izjum térségében ahhoz, hogy megvalósíthassa politikai célkitűzését, a Donyecki régió egésze feletti fennhatóság megteremtését.
Zelenszkij vasárnap éjszakai videóüzenetében kiemelte: „fenyegető helyzet” alakult ki a délkeleti Zaporizzsjában is, ahol az orosz fegyveres erők a régió legnagyobb városának bevételén dolgoznak „Az ellenség el akarja foglalni Zaporizzsja városát” – mondta.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz hadsereg csapaterősítést hajt végre ezen a területen, Zaporizzsja ellenőrzése ugyanis lehetővé tenné a további előrenyomulást Ukrajna középső része felé.
A régió, amelynek egyes részei már jelenleg is az oroszok uralma alatt állnak, Délkelet-Ukrajna egyik legfontosabb ipari központja, itt található Európa legnagyobb atomerőműve is.
Súlyos humanitárius válság
Az ukrán elnök közölte, hogy a mariupoli Azovstal acélüzemből több mint 2500 ember kerülhetett orosz fogságba, akik a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok által önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban raboskodnak.
Úgy vélekedett, hogy a Kreml szándékai folyamatosan változnak a hadifoglyokat illetően. Donyecki szeparatista tisztségviselők arról beszéltek, hogy a mariupoli ellenállás utolsó bástyájának számító gyár több védőjét bíróság elé kellene állítani az emberi jogok állítólagos megsértése miatt. Az AP amerikai hírügynökség ugyanakkor azt jelentette, hogy az oroszok hazaküldték több tucat, a létesítmény ostroma során megölt ukrán katona holttestét a családtagjaiknak.
A mára teljes egészében Oroszország ellenőrzése alá került kikötőváros egyre súlyosabb humanitárius válsággal néz szembe az akut élelmiszer-, gyógyszer- és vízhiány miatt.
Petro Andrjuscsenko, Mariupol száműzetésbe vonult polgármesterének tanácsadója tudatta, hogy az oszladozó holttestek kolerajárvány kirobbanásához vezettek a porig rombolt városban, ezért a hatóságok kijárási tilalmat vezettek be.
Lehetetlenné váló gabonaexport
Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy biztonságos humanitárius folyosók felállításában reménykedik, amelyek lehetővé tennék a gabona exportját a harcok és az orosz fekete-tengeri blokád miatt ellehetetlenült kikötőkből. Ukrajna többek között Nagy-Britanniával és Törökországgal is tárgyalást folytat a gabonát szállító hajóknak nyújtandó biztonsági garanciákról.
A gabonaexport kérdése az ENSZ Biztonsági Tanácsának vasárnapi ülésén is napirenden volt. Az Európai Tanács elnöke Oroszországot okolta a várható globális élelmezési válságért. Charles Michel közvetlenül az orosz ENSZ-nagykövethez, Vaszilij Nebenzjához intézte bíráló szavait, aki tiltakozásképpen elhagyta a termet.
A moszkvai kormány eközben hatvanegy amerikai személy, köztük Jennifer Granholm energiaügyi és Janet Yellen pénzügyminiszter, illetve hadiipari és médiavállalatok vezetői ellen rendelt el szankciókat.
Az orosz külügyminisztérium leszögezte: a lépés válasz az Egyesült Államok büntetőintézkedéseire.
