Az Európai Bizottság nem látja indokoltnak a már a tagállamok előtt lévő védőháló megerősítéséről szóló javaslat módosítását az ukrán gabonadömping hatásaival szemben, de hétfőn szóvivője útján azt is jelezte, hogy a magyar és a lengyel kormány szankcionálása helyett a megoldás keresését részesíti előnyben.
Az Európai Bizottság – bár megtehetné – nem feltétlenül él majd a jogi szankciók lehetőségével Magyarországgal, Lengyelországgal és más, az ukrán gabona és egyéb mezőgazdasági termékek behozatalára átmeneti tilalmat hirdető közép- és kelet-európai tagállamokkal szemben – adta értésre hétfőn Eric Mamer, a bizottság szóvivői szolgálatának vezetője.
Szankciók helyett megoldást találni
Mamer az előző napi bizottsági reakciót némileg árnyalva hétfőn közölte a sajtóval, hogy a testület felvette a kapcsolatot a magyar és a lengyel kormánnyal annak érdekében, hogy részletesen meghallgassa, mire alapozva kívánják korlátozni ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát. A szóvivő, miközben világossá tette, hogy a kereskedelmi politika teljességgel uniós hatáskör, a folyamatban lévő párbeszédre hivatkozva hétfőn azt sem volt hajlandó kimondani, hogy Budapest és Varsó jogsértést követett volna el.
A békülékenység jeleként Eric Mamer ugyanakkor közölte, hogy az ukrán gabonafélék harmadik országokba való exportjának megkönnyítésére megnyitott szolidaritási folyosót nem azért hozták létre, hogy nehézséget okozzanak vele az Ukrajnával szomszédos országok lakóinak. „Ez a párbeszéd nem a szankcionálásról, hanem a megoldás kereséséről szól” – szögezte le azt a benyomást keltve, hogy az Európai Bizottság – legalábbis a közeli napokban – nem indít kötelezettségszegési eljárást az uniós szabályokat egyébként nyíltan megsértő tagállamokkal szemben.
Úgy tudjuk, hogy a magyar és a lengyel oldalon is azzal számoltak, hogy a bizottság jogi útra tereli az ügyet. Mint megfigyelők megjegyzik, ennek az eljárás időigényessége miatt aligha lenne gyakorlati haszna, sokkal inkább annak, ha június 30-ig, a magyar korlátozó intézkedések hatályban tartásáig és az ukrán vám- és kvótamentesség lejártáig mindenki számára kielégítő megoldás születne az ügyben.
Az Európai Bizottság március 20-án már előterjesztett egy kárenyhítési csomagot, több mint 56 millió eurót megítélve Lengyelországnak, Bulgáriának és Romániának. Az ugyancsak érintett Magyarország és Szlovákia azonban akkor kimaradt, ezért az öt tagállam vezetői a közelmúltban levélben sürgették az Európai Bizottságot arra, hogy hatásköreivel élve hathatós megoldást találjon a problémára.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrán gabona Magyarországon: a szolidaritásnak is van határa
Lassú bizottsági reakcióra panaszkodnak
Az EU által létrehozott szolidaritási folyosókon szállított ukrán búza, kukorica és olajos magvak tulajdonképpeni célállomása az éhínség által veszélyeztetett Afrika és a Közel-Kelet, de a magas szállítási költségek miatt egyes becslések szerint a tranzitszállítmányok akár nyolcvan százaléka is az Ukrajnával szomszédos országokban kerül piacra, alaposan lenyomva az árakat. Az olcsó ukrán búza miatt a helyi kereskedők és termelők három hónappal az aratási időszak kezdete előtt képtelenek megszabadulni a tárolókban felhalmozott terményektől. Ráadásul – miután elemzők szerint Dél-Európa a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségben vásárol az olcsó ukrán gabonából – a kelet-európai búza és kukorica is kiszorul az ottani piacról.
Az EU az Ukrajnával való szolidaritás jegyében és a gabona világpiaci árának leszorítása érdekében tavaly nyáron egy év időtartamra vám- és kvótamentessé tette az ukrán gabonaexportot az EU felé. Az Európai Bizottság most azzal védekezik, hogy nem áll módjában a piaci szereplők tevékenységének ellenőrzése.
Bár Magyarország először már tavaly októberben jelezte kifogásait, a kormány szerint a bizottság a mai napig nem állt elő működőképes javaslattal a magyar agrártermelőket sújtó helyzet megoldására. Lapunknak nyilatkozó források szerint ráadásul az olcsó gabona és a kukorica tömeges beáramlása csak a jéghegy csúcsa, a baromfihús piaca hónapokon belül még nagyobb válság elé nézhet. Valószínűleg már a baj megelőzését szolgáló preventív lépés volt a Varsó által az ukrán importra bejelentett teljes mértékű és a valamivel szűkebb hatókörű magyar embargó.
Magyar források szerint Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a kukorica piaci ára, a legutóbbi elérhető adatok szerint tonnánként 217 euró volt, miközben Lengyelországban 267 euró, Hollandiában pedig 300 euró fölött.
Nemsokára jöhet a második kárenyhítési csomag
Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn közölte, hogy a testület már a következő napokban javaslatot terjeszthet elő a tanácsnak egy második kárenyhítési csomagról, amelynek várakozások szerint már Magyarország is része lesz. Ha minden jól megy, már áprilisban megszülethet a pénzügyi támogatásról szóló jogi határozat, amelynek felhasználásáról a kormány dönthet. Egy, a Szabad Európának nyilatkozó diplomata ugyanakkor úgy vélte, hogy a kárenyhítési támogatás nem oldja majd meg a problémát, annál sokkal hathatósabb intézkedésekre lenne szükség.
Az egyik lehetséges megoldás a vámok részleges visszaállítása lenne, ami változtathatna a gabonakereskedők magatartásán, mert nem tenné többé annyira kifizetődővé az ukrán búza itteni értékesítését.
Az Európai Bizottság erről a jelek szerint egyelőre hallani sem akar. A testület szóvivője hétfőn megerősítette, hogy Brüsszel nem lát okot a vám- és kvótamentes ukrán gabonaexportot kísérő védőintézkedések további szigorítására azon felül, amit egy, már a tagállamok és az Európai Parlament előtt heverő javaslat tartalmaz. A javaslat értelmében a június 30-ig érvényes vám- és kvótamentességeket újabb egy évre meghosszabbítanák. A döntéshez a tagállami szavazatok minősített többségének (a 27-ből legalább 15 tagállamnak) hozzájárulása szükséges.
A bizottság három ponton javasolt pluszgaranciákat az érvényes védőhálóhoz. Egy: rövidebb időközönként, kéthavonta vennék górcső alá az ukrán kedvezményeknek az európai piacra gyakorolt hatását. Kettő: hat hónapról három hónapra csökkentenék a válaszlépésekre adott időt. Három: lejjebb vinnék azt a küszöbértéket, amelynek elérése esetén az agrártermelők vizsgálatot kezdeményezhetnének a bizottságtól. „Nem látjuk semmi szükségét a beterjesztett javaslat módosításának. Már figyelembe vettük az igényeket” – szögezte le a testület illetékes szóvivője, aki az öt tagállamnak azt a kérését sem tartotta teljesíthetőnek, hogy az egész EU-piac helyett a regionális helyzetre gyakorolt hatást vegyék figyelembe a védőintézkedések során.
