Ukrán lakóházakat találtak el orosz rakéták, tizenheten megsérültek
Az orosz rakétatámadásban erősen megsérült épület Harkiv központjában 2024. január 17-én
Oroszország két rakétát lőtt ki Harkivra éjjel, lakóházakat és egy egészségügyi központot találtak el, és tizenhét embert megsebesítettek az északkelet-ukrajnai városban – közölték tisztviselők szerdán.
Az Sz–300-as rakéták kedden napnyugta után csapódtak be – adta hírül Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója Telegramon.
A föld-levegő rakéta Sz–300-asokat Oroszország úgy alakította át, hogy földi célpontokat találjanak el. Ezeknek olcsóbb az előállításuk, mint a ballisztikus vagy cirkálórakétáké, elemzők szerint azonban pontatlanok, és rövidebb a hatótávolságuk.
Mindkét fél igyekszik feltölteni fegyverkészleteit, mivel az 1500 kilométeres frontvonal mentén folyó harcok télen nagyrészt elakadtak. A háborúban a nagy hatótávolságú rakéták, drónok és tüzérségi csapások vették át a főszerepet.
Az ENSZ szerint a közelmúltban felerősödött orosz légitámadások decemberben jelentősen megnövelték a polgári áldozatok számát, több mint száz ukrán halt meg, és csaknem ötszáz megsebesült.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök diplomáciai nyomást gyakorolt nyugati szövetségeseire, hogy továbbra is szállítsanak fegyvereket. Nemrég a három balti országban járt, kedden pedig részt vett a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon, ahol találkozott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
Ukrajna sokkal többet ért el annál, mint ami a mostani helyzetben magától értetődő lenne a harctéren – mondta Blinken szerdán Davosban. Az ukrán erők tavaly visszaszerezték a 2022. februári invázió után orosz kézre került terület mintegy felét, és visszavonulásra kényszerítették az orosz haditengerészetet az ukrán partoktól a Fekete-tengeren – jegyezte meg.
„A stratégiai kép (…) nagyon másképpen fest, mint a napról napra készülő harctéri felvételek” – mondta.
Mindazonáltal nagyobb szomszédja a katonák és a fegyverek számában is felülmúlja Ukrajnát. „Ez egy ádáz harc, és Oroszországnak óriási erőforrásai vannak hozzá” – mondta Blinken.
A szintén Davosban tartózkodó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem hagyta figyelmen kívül a Nyugat háborús fáradtságról szóló megjegyzéseit.
„Igen, elfáradtunk” az Oroszország elleni harcban – mondta angolul, de hozzátette: – Bármilyen fáradtak vagy kimerültek is leszünk, ezután is megvédjük a hazánkat.”
Ukrajna ez évi prioritása a légierő – mondta Kuleba, „mert aki az eget uralja, az határozza meg, hogy mikor és hogyan ér véget a háború”.
Úton vannak a nyugati szövetségesek által ígért amerikai gyártmányú F–16-os harci repülőgépek – tette hozzá.
A NATO vezetőinek kétnapos brüsszeli találkozóján a szövetség idei hadgyakorlatait tervezték meg – ez lesz a legnagyobb hadgyakorlat Európában a hidegháború óta.
A NATO Katonai Bizottságának vezetője, Rob Bauer igazgató azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök indítéka a háborúra a demokráciától való félelme volt, nem a NATO vagy Ukrajna biztonsági fenyegetései.
„Ha Ukrajnában az embereknek demokratikus jogaik lehetnek, akkor hamarosan Oroszországban is vágyni fognak rá” – mondta.
A második legnagyobb ukrán város, Harkiv elleni támadás húsz lakóépületet és egy egészségügyi központot talált el.
Tisztviselők szerint az azonos nevű terület frontvonalhoz közeli részei tüzérségi tűz alá kerültek.
Az ukrán légierő közölte, hogy éjjel tizenkilencet elfogtak az oroszok által indított húsz Sahid típusú drónból, bár a regionális tisztviselők szerint más drónok átjutottak a védelem vonalán.
Délen, Odessza városában három ember sérült meg egy dróntámadásban, amelynek következtében körülbelül 130 embert kellett evakuálni egy lakóházból – közölte Oleh Kiper területi kormányzó.
Herszonban, egy másik déli városban az orosz tüzérség három embert megsebesített, és lakónegyedeket is megrongált – adta hírül az ottani közigazgatás első embere, Olekszandr Prokugyin.
A Harkiv elleni rakétatámadásokat az orosz határvidékről, Belgorodból indították – közölték ukrán illetékesek. Ezen a területen a közelmúltban megszaporodtak a határokon átnyúló ukrán támadások.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy két szárnyas ukrán drónt és négy rakétát lőttek le Belgorod térsége felett éjjel, egy másikat pedig szerdán dél körül. Károkról vagy sérülésekről nem tett említést.
Lelőhették Oroszország legfontosabb felderítőrepülőinek egyikét
1/8Egy orosz Berijev A–50-es légi előre jelző és irányító repülőgép Moszkva belvárosa felett 2019 májusában. Kijev január 15-én azt állította, hogy az ukrán hadsereg lelőtt egy A–50-est az Azovi-tenger felett. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, nincs információja arról, hogy Ukrajna kilőtte volna a repülőgépet, amelyből legfeljebb kilenc lehet hadrendben. Az orosz védelmi minisztérium hallgat
A kijevi vezetés január 14-én azt állította, hogy lelőtt egy orosz A–50-es felderítő repülőgépet. Ha ez beigazolódik, az egyik legfontosabb felderítő repülőgép elvesztése jelentős hatással lehet Oroszország légvédelmére.
2/8Navigációs tisztek egy A–50-es fedélzetén egy kiképzési repülés során. A felderítő repülőgépek rendkívül értékes célpontot jelentenek költségük – ez repülőgépenként akár félmilliárd dollár is lehet – és a valós idejű helyzetfelismerés miatt, amely fontos információforrást jelent az orosz hadseregnek. A repülőgép egyfajta légi irányítótoronyként szolgál 360 fokos radarral, amely képes több száz kilométeres távolságból követni és azonosítani a repülőgépeket vagy hajókat
A kijevi vezetés január 14-én azt állította, hogy lelőtt egy orosz A–50-es felderítő repülőgépet. Ha ez beigazolódik, az egyik legfontosabb felderítő repülőgép elvesztése jelentős hatással lehet Oroszország légvédelmére.
3/8Egy A–50-es vadászrepülőgépek kötelékében Moszkva felett 2010-ben. A felderítő repülőgép erős sugárzását az ellenség is észlelheti, de mobilitása és horizonton túli radartávolsága miatt az A–50-es sokkal nehezebben célozható, mint a földi radarrendszerek
A kijevi vezetés január 14-én azt állította, hogy lelőtt egy orosz A–50-es felderítő repülőgépet. Ha ez beigazolódik, az egyik legfontosabb felderítő repülőgép elvesztése jelentős hatással lehet Oroszország légvédelmére.
4/8Egy orosz A–50-es egy belarusz repülőtéren 2005-ben. A repülőgép radarrendszere egy közel tíz méter széles rotodómban van elhelyezve, amely nagyjából egy jégkásagép sebességével forog. A gép ablakai aranyréteggel vannak ellátva, hogy megvédjék a repülőgép személyzetét a radartányérból kiáramló nagy dózisú sugárzástól
A kijevi vezetés január 14-én azt állította, hogy lelőtt egy orosz A–50-es felderítő repülőgépet. Ha ez beigazolódik, az egyik legfontosabb felderítő repülőgép elvesztése jelentős hatással lehet Oroszország légvédelmére.
5/8Egy Il–76-os repülőgép irányítószervei, amelyre az A–50-es radar-infrastruktúrája épül. Egy ukrán repülési szakértő szerint az A–50-est valószínűleg egy amerikai gyártmányú Patriot rakétával lőtték le. Más elemzők úgy vélik, hogy a gép megsemmisülését az orosz légvédelem által leadott tűz okozhatta
A kijevi vezetés január 14-én azt állította, hogy lelőtt egy orosz A–50-es felderítő repülőgépet. Ha ez beigazolódik, az egyik legfontosabb felderítő repülőgép elvesztése jelentős hatással lehet Oroszország légvédelmére.
6/8Orosz Sz–400-as rakéták az orosz és belarusz katonák közös gyakorlatán Belaruszban néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte ukrajnai invázióját. Az Ukrajna elleni háború során az orosz A–50-es repülőgépeket a jelentések szerint arra használták, hogy segítsenek a felszíni rakétákat légi célpontokra irányítani. 2023 októberében a Kreml azt állította, hogy huszonnégy ukrán harci repülőgépet lőttek le öt nap alatt az Sz–400-as rakéták legénységei egy A–50-es repülőgépről küldött, valós idejű célzási információk segítségével. Ez a vitatott állítás nem pontosította, hogy az állítólagos számadatokban drónok is szerepelnek-e
A kijevi vezetés január 14-én azt állította, hogy lelőtt egy orosz A–50-es felderítő repülőgépet. Ha ez beigazolódik, az egyik legfontosabb felderítő repülőgép elvesztése jelentős hatással lehet Oroszország légvédelmére.
7/8Egy orosz A–50-es 1995 márciusában felszáll a Komi Köztársaság egyik repülőteréről. Konsztantyin Krivolap repülési szakértő, az ukrán Antonov repülőgépgyár volt tesztmérnöke szerint Oroszország egyik legfejlettebb és legfontosabb felderítő repülőgépének elvesztése jelentős hatással lenne Oroszország légvédelmére. Becslése szerint Moszkva legfeljebb kilenc A–50-est tart üzemben, és azt mondta, hogy egy ilyen repülőgép elvesztése kritikus lenne, mert a maradék nyolcnak az orosz határ mentén lévő teljes légteret kellene ellenőriznie, kezdve az Északi-sarkvidéktől a Balti-tengerig, a Közép-Ázsia körüli területet és különösen Ukrajnát. Hozzátette, hogy elméletileg legalább két-három ilyen repülőgépre van szükség Ukrajna körül, hogy ellenőrizni lehessen a légteret
A kijevi vezetés január 14-én azt állította, hogy lelőtt egy orosz A–50-es felderítő repülőgépet. Ha ez beigazolódik, az egyik legfontosabb felderítő repülőgép elvesztése jelentős hatással lehet Oroszország légvédelmére.
8/8Egy Il–22-es légtérellenőrző repülőgép felszállása egy moszkvai repülőtérről 2016 májusában. Kijev azt állította, hogy egy Il–22-est is lelőtt ugyanazon az éjszakán, amikor az A–50-es lezuhant. Később olyan fényképek kerültek elő, amelyeken látható, hogy az Il–22-es súlyosan megrongálódva ugyan, de túlélte a kényszerleszállást
A kijevi vezetés január 14-én azt állította, hogy lelőtt egy orosz A–50-es felderítő repülőgépet. Ha ez beigazolódik, az egyik legfontosabb felderítő repülőgép elvesztése jelentős hatással lehet Oroszország légvédelmére.
