Több olvasónk is arról számolt be, hogy váratlan kiadás érte magánegészségügyi szolgáltatónál. Szakértők szerint főleg az utcáról betérő betegeknél fordulhat elő ilyen, mert aki cégen vagy biztosítón keresztül érkezik, ott van kontroll. A magánszolgáltatók szakmai szervezete szerint nem jellemző ez a jelenség, mert a szolgáltatóknak is az az érdekük, hogy az ügyfél elégedett legyen.
„Hát, legalábbis lehúzásgyanús” – így jellemezte történetét a Budapesten élő Miklós, akinek egy jóindulatú daganat miatt kellett sugárkezelést kapnia, amit egy vidéki állami kórházban végeztek el. Orvosa három hónapra rá írt elő kontrollvizsgálatot, de azt már a magánrendelésén, mert, mint mondta, a kórházban fél év múlva lett volna csak időpont.
Miklós megkérdezte tőle, hogy lehetne-e inkább Budapesten menni kontrollra, mert ha nem muszáj, nem utazna majd ötszáz kilométert. A válasz az volt, hogy nem lehet. Így a sugárkezelés után három hónappal a vidéki magánrendelésen volt a kontrollvizsgálat 25 ezer forintért. Ez Miklós elmondása szerint nagyjából öt percig tartott, és abból állt, hogy megkérdezték tőle, hogy van, és megnézték a reflexeit. Szerinte ezt simán elvégezhették volna egy budapesti neurológiai szakrendelésen is.
Egy másik olvasónk arra panaszkodott, hogy a magánszolgáltatónál nem hívták fel a figyelmét arra, hogy a műtétje előtt előírt vizsgálatokat csomagban olcsóbban megkapja.
Egy fővárosi magánklinikán is praktizáló szakorvos arról számolt be, hogy náluk sem ritka jelenség, hogy felesleges konzultációkkal és szükségtelen vizsgálatokkal növelik a beteg költségeit, például többször tapasztalja, hogy a friss, hozott laboreredmény ellenére újat csináltatnak a pácienssel, ami harminc-negyvenezer forintos többletköltséget jelenthet.
Cikkünkben arra kerestük a választ, hogy valóban gyakoriak-e a lehúzásgyanús esetek a magánegészségügyi szolgáltatóknál, és mit tehet, kihez fordulhat az, aki úgy véli, becsapták.
Az egészségügy elmúlt 12 évének döntéseiről is kérdeztük ebben a cikkben Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt: Számokban: Hiába a százmilliárdok, csak a pénz nem gyógyítja meg az egészségügyet
Aki az utcáról megy be, annál nincs kontroll
Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász a Szabad Európának azt mondta: nem ismeri az előfordulási arányát annak, hogy a magánegészségügyi szolgáltatók mekkora mértékben generálnak pluszköltségeket szükségtelen vizsgálatokkal, de az biztos, hogy ez a kockázat felmerül a magánellátásban.
Ugyanakkor önmagában az, ha egy páciens sokallja a vizsgálatok számát és költségét – ami az általa kalkulált árhoz képest a további vizsgálatokkal a végén a többszöröse lehet – nem feltétlenül jelenti, hogy feleslegesek – tette hozzá. Lehetnek olyan szakmai összefüggések, amelyek miatt a beteg számára a legnagyobb gondoskodást nyújtani kívánó orvos különböző, a teljesebb diagnózist szolgáló vizsgálatokra utalja a pácienst.
Amennyiben ez az állami rendszerben történik, akkor az senkinek sem fáj, mindenki elégedett, hogy mennyire odafigyelnek rá. Ott inkább ennek az ellenkezője szokott probléma lenni. A magánellátásban viszont súlyos tízezreket jelent ugyanez a magatartás – magyarázta.
El tudja képzelni, hogy bizonyos magánszolgáltatók orvosai, egymás malmára hajtva a vizet, közös érdekből utalják egymáshoz a betegeket, de még inkább azt, hogy egy magánintézmény részéről lehet elvárás, hogy határesetekben, ha lehet, inkább minél több vizsgálat és kezelés történjen.
Szerinte ez főleg az utcáról betérő betegeket érintheti, nem azokat, akik szervezetten, magánegészségügyi biztosítással vesznek igénybe magánszolgáltatót. Ha lenne egy kiépült magánbiztosítási piac, akkor a biztosító erősebben kontrollálná, hogy mi az, ami szükséges a beteg számára, és mi az, ami nem. Magyarországon ez még kialakulóban van, még fejlődik a piac – mondta Kovácsy Zsombor.
Mint mondta, az állami egészségügyben erős a biztosítói kontroll, a korábbi OEP, ma Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) erőteljesen vizsgálja, hogy betartják-e az eljárásrendeket és a betegutakat az állami szolgáltatók, és visszaköveteli azokat a finanszírozási összegeket, amelyeket szabálytalanul számoltak el.
„A magánszolgáltatóknál ennek a kontrollnak a teljes hiánya figyelhető meg, ha nem biztosítási alapon megy a beteg a szolgáltatóhoz, ilyen esetben nincs senki, akinek ez lenne a feladata” – fogalmazott.
Szerinte az ilyen eseteket egyenként kell megnézni, mert például ha valaki elmegy bőrgyógyászhoz, aki elküldi ultrahangra vagy többtízezer forintos laborvizsgálatokra, az nem biztos, hogy csalás, mert lehet olyan lelete, amely indokolja.
Nem gondolja, hogy bevett gyakorlat lenne a magánszolgáltatók részéről a betegek költségeinek indokolatlan növelése, de vannak esetek, ahol széles a szürke zóna, hogy mi az, ami teljesíti a sztenderdeket egy ellátás esetén, és mi az, ami teljes gondoskodás mellett még része lehet egy kivizsgálásnak.
Nem mindig találkozik a beteg és az orvos megközelítési módja, mert lehet, hogy a betegnek még belefér harmincezer forint egy ellátásra, de ha további harmincezrekért írnak elő vizsgálatokat, már összeszorul a gyomra. Viszont lehet olyan beteg is, aki éppen azért megy magánszolgáltatóhoz, hogy minél jobban kivizsgálják – mondta.
Amennyiben valakinek olyan aggálya van, hogy felesleges, indokoltalan vizsgálatokat is előírtak számára magánegészségügyi ellátásban, akkor fordulhat betegjogi képviselőhöz, de a kormányhivatalokhoz is, fogyasztóvédelmi és egészségügyi vonalon. A volt ÁNTSZ, amelynek szerepét most a kormányhivatalok népegészségügyi osztályai látják el, vizsgálhatják a magánrendelések tevékenységét, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pedig a magánkórházakét. Végső esetben polgári peres eljárást is indíthat a beteg, ha úgy érzi, kár érte – mondta az egészségügyi jogász.
A magyar egészségügyi jogérvényesítés ugyanakkor nem túl gördülékeny, nem könnyen megközelíthető és nem ad gyors, hatékony választ a panaszokra – tette hozzá. A bizonyítás pedig nagyon körülményes szerinte, mert a beteg azt szeretné, hogy a magánszolgáltató vegye figyelembe a költséghatékonyságot, a szolgáltató pedig a maximumot kívánja nyújtani, amit be is áraz – mondta Kovácsy Zsombor.
Témába vág: Nem érdekelte a kormányt, hogy van-e személyzet 17 ezer lélegeztetőgépre
Nincs egységes protokoll
Kunetz Zsombor egészségügyi közgazdász szerint az a fő probléma, hogy Magyarországon nincs egy egységes minőségbiztosítási rendszer, se az állami, se a magánszférában. Úgy vélte, nehéz megfogni a pluszköltség-generálást, mert sokszor határeset, hogy bizonyos vizsgálatokra szükség van-e, vagy sem.
Például ha végtagsérülésnél a röntgen egyértelműen kimutatja a törést, akkor egyértelműen tisztességtelen eljárás CT-t kiírni. Viszont egy részleges bokaszalag-szakadásnál kétféle iskola is létezik, az egyik szerint műteni kell, a másik szerint elég a konzervatív gyógymód, a pihentetés. Állami ellátásban a paraszolvencia időszakában ez úgy dőlt el, hogy mitől várhatott nagyobb hálapénzt az orvos; a magánegészségügyi ellátásban egy ilyen eset gyorsan átbillenhet a műtétre, hiszen abból származik magasabb bevétel, és ez is üzlet – mondta az egészségügyi közgazdász.
Ez is érdekelheti: Nincs elég szakember, a csecsemő- és gyerekkardiológiai ellátás is megszűnik Szolnokon
A szolgáltatók érdeke az elégedett ügyfél, nem a becsapott
A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének harminc tagja van, a piac legnagyobb szereplői. A szakmai szervezet elnöke, Lancz Róbert, aki a Doktor24 vezérigazgatója is, azt mondta a Szabad Európának: minden piacon lehetnek olyan szereplők, akik nem etikusan működnek, de tapasztalata szerint ez a hazai magánegészségügyre nem jellemző, a nagy szolgáltatókra semmi esetre sem.
Sok szolgáltatónál nemcsak lakossági ügyfelek vannak, hanem vállalati vagy biztosítói ügyfelek, és mindkét megbízó szigorúan vizsgálja az ellátást. Minden egyes vizsgálatra egyedi engedélyt kell kérni, a biztosító rendelkezik azzal a háttérrel, hogy eldöntse, indokolt-e egy adott vizsgálat. A beteg egészségügyi dokumentációjába is betekinthetnek, és az alapján döntenek – ismertette a szakmai szervezet elnöke.
Mint mondta, magánügyfelek esetében sem generál pluszkiadásokat egy korrekt szolgáltató, mert a beteg könnyen rájöhet, hogy becsapták, és legközelebb mást választ.
„Egy magára valamit is adó szolgáltató hosszú távon gondolkodik, mert olyan szolgáltatást nyújt, ami akár életre szóló kapcsolatot jelent, ha az ügyfél elégedett” – fogalmazott.
A Primushoz nem érkeztek ilyen jelzések, és ő maga sem hallott ilyen panaszokról, ez persze nem zárja ki, hogy előfordulhat, de hogy általános, tömeges jelenség lenne, azt nem gondolja – mondta Lancz Róbert.
A szakmának vannak szabályai, amelyek mentén dolgoznak az orvos kollégák, de az egészségügy nem olyan egzakt tudomány, ahol minden százszázalékosan egy adott protokoll mentén történik – tette hozzá. Adott esetben szükség lehet további kivizsgálásokra, ezért nehezen megfogható ez. Az orvosi eskünek, a hivatásnak és a hosszú távú gondolkodásnak kell vezérelnie az orvosokat, szerinte nem érdeke sem az orvosnak, sem a szolgáltatónak, hogy ilyen eszközökkel éljen.
