Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Uniós minimálbér: mennyi lesz az annyi?


A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) országos pedagógusdemonstrációjának résztvevői vonulnak Budapesten, az Akadémia utcában a Kossuth tér felé 2019. november 30-án (képünk illusztráció)

Magyarországnak nagyon komoly lépéseket kell tennie abba az irányba, hogy minél több munkavállaló legyen tagja valamelyik érdekképviseletnek. A szakszervezeteknek ugyanis döntő szerepük lesz abban, hogy mekkora minimálbért sikerül kialkudni a dolgozóknak. A cél, hogy ez az összeg biztosítsa a tisztességes megélhetést.

Az elmúlt években rendre minden politikai vitában előkerült az uniós minimálbér ügye. Egyesek reménykedtek abban, hogy nem lesz különbség a francia és a magyar dolgozó bérezése között, mások pedig igyekeztek az ábrándokat eloszlatni, hogy ilyenre biztosan nem kerül sor. Bár tulajdonképpen soha senki nem mondta, hogy ugyanakkora lesz a minimálbér szerte az EU-ban, mégis megrekedtek a viták ezen a szinten. Most azonban jelentős fejlemény történt: hétfőről keddre virradóan a tagállamok és az Európai Parlament tárgyaló delegációja politikai megegyezésre jutott a tisztességes megélhetést biztosító európai minimálbérszabályokról. Szó sincs arról, hogy ez minden tagállamban ugyanakkora összeg lenne, de arról sem, hogy konkrétan az egyes országokban milyen bérszínvonalat kellene garantálni. Összességében azonban olyan garanciális elemekről van szó, amelyek a legalacsonyabb jövedelem emelkedését és ennek a folyamatnak az átláthatóságát garantálják.

Nagyságrendek fogságában

Maga az EU foglalkoztatási biztosa, a luxemburgi Nicolas Schmit volt az körülbelül másfél évvel ezelőtt, aki kijelentette: ha Bulgáriát arra köteleznénk, hogy akkora minimálbért adjon, mint Luxemburg, a bolgár gazdaság egy hónap alatt összeomlana. Nem véletlenül említette ezt a két országot: akkor is és most is ez a két véglet. Luxemburgban a minimálbér 2257, Bulgáriában 332 euró. Ami Magyarországot illeti: az utóbbi évtizedben több lépésben jelentős összeggel nőtt a minimálbér, amelynek mértéke idén 552 euró. Ezzel azonban Magyarország még mindig a mezőny hátsó részében, hátulról a negyedik helyet foglalja el a régiós vetélytárs visegrádi államok mögött az Eurostat adatai szerint. Ugyanakkor ha a befektetők oldaláról nézzük, az alacsonyabb jövedelem kisebb költségeket jelent a beruházások tervezése során.

Nincs egyébként minden országban törvényben meghatározott minimálbér: a 27 ország közül hat esetében – Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország és Svédország – kollektív szerződések rögzítik ezt. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ez a rendszer magasabb jövedelmet biztosít. Nem véletlen tehát, hogy ezek az országok nagyon óvatosan fogadták a reformot, mert attól tartottak, hogy saját munkavállalóik juttatása csökken az új rendelkezések miatt. Erre kifejezetten oda kellett figyelni a tervezéskor, de még így is tüntetéseket tartottak Stockholmban vagy Koppenhágában a javaslattal szemben, az érintett kormányok pedig éppen a magasabb jövedelmek megtartására kértek garanciákat.

Ezért az Európai Bizottság javaslata – amelyet az előbb idézett Schmit biztos terjesztett elő – arra irányult, hogy a tisztességes európai minimálbér meghatározásához szükséges kereteket adják meg, amelyet aztán minden tagállam a saját körülményeire nézve ültet át a gyakorlatba.

Az uniós intézményközi tárgyalások eredményeként most jutottak el a politikai megállapodásig, ami azt jelenti, hogy a leendő jogszabály tartalmát sikerült meghatározni, és ugyan vannak még formailag szükséges lépések, de már lehet tudni, mihez kell alkalmazkodni. Elsősorban tehát az az irányelv célja, hogy a minimálbérnek megfelelőnek kell lennie a tisztességes életszínvonal biztosításához. A garanciális elemek közül az elsődleges, hogy a szabályok megsértése esetén a munkavállalók, képviselőik, illetve szakszervezeti tagok jogot szereznek a jogorvoslathoz. Kötelezővé teszik a szociális partnerek bevonását a tárgyalásokba, és úgy döntöttek, hogy meg kell erősíteni a kollektív tárgyalásokat azokban az országokban, ahol a munkavállalók kevesebb mint nyolcvan százaléka rendelkezik érdekképviselettel. Ez utóbbi adat igencsak nagy szórást mutat az EU-ban: míg a skandináv, a francia és a belga munkavállalók kilencven százalékban vagy afölötti arányban tagja valamelyik érdekképviseletnek, Magyarországon ez alig haladja meg a húsz százalékot. A magyar kormánynak ezért előírják, hogy dolgozzon ki akciótervet annak érdekében, hogy elérhető legyen a nyolcvanszázalékos küszöb.

A legnehezebb feladat természetesen az lesz, hogy minden tagállamban olyan összeget határozzanak meg, amely beteljesíti az uniós szabályozás célját. Ennek érdekében a tagállamoknak azt tanácsolják, hogy hozzanak létre egy vásárlói kosarat valós áron, amely az áruk és a szolgáltatások ellenértékét tartalmazza, így rögzítsék a megélhetési költségeket a tisztességes életszínvonal elérése érdekében. Ebben az olyan anyagi szükségletek mellett, mint az élelem, a ruházat és a lakhatás figyelembe lehet venni a kulturális, oktatási és társadalmi tevékenységekben való részvételt is.

Az elfogadott szöveg bevezeti az EU-országok azon kötelezettségét, hogy megbízható nyomon követést, ellenőrzéseket és helyszíni vizsgálatokat is magában foglaló végrehajtási rendszert hozzanak létre annak érdekében, hogy a minimálbér valóban megfelelő-e, illetve azért, hogy a visszaélésszerű alvállalkozási szerződések, a színlelt önfoglalkoztatás, a nyilvántartásba nem vett túlórák vagy a megnövekedett munkaintenzitás nem jelenti-e a jogszabály kijátszását.

Dobrev bizakodik, Ujhelyi kételkedik

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a kezdetektől támogattta az uniós minimálbér szabályozását. Közleménye szerint „a DK szerint az európai minimálbér-szabályozás munkavállalók millióinak hoz majd nyugodtabb életet, versenyképesebb fizetést, tisztességesebb munkakörülményeket. Egy becsületesen dolgozó magyar ember munkája nem érhet kevesebbet, mint egy osztrák vagy holland kollégájáé, az európai minimálbér-szabályozás bevezetésével pedig véget ér az a korszak Magyarországon, amikor a minimálbér emelése Orbán Viktor személyes kegyeként a miniszterelnök jókedvén múlik.”

Ennél sokkal árnyaltabban fogalmaz a szocialista Ujhelyi István. Arra hívja fel a figyelmet, hogy „ne vezessük félre a több pénzre váró magyar embereket: sajnos még messze vagyunk attól, hogy a magyar dolgozó is európai szintű minimálbért vihessen haza”. Ujhelyi szerint kétségtelen, hogy az új törvény hatása emelni fogja valamilyen szinten a minimálbér mértékét a tagállamokban, de úgy véli, egyelőre nem lehet azt mondani a magyar dolgozóknak, hogy automatikusan európai szintű bért fognak keresni. A képviselő aggálya az, hogy a bérek megfelelő rendezése továbbra is elsősorban a kormányoktól függ. „Tény, hogy a javaslat azt szorgalmazza: a tagállamok vizsgálják felül az alkalmazott minimálbér mértékét a megváltozott és megnövekedett megélhetési költségek, valamint a méltó életminőség szintje alapján; kérdéses azonban, hogy az érzéketlen szociálpolitikát folytató magyar kormányzat erre hajlandó lesz-e egyáltalán” – jelentette ki Ujhelyi István, aki szintén közleményt küldött szerkesztőségünknek.

További lépések

A téma a következő hetekben velünk marad. Június 16-án a tagállami szakminiszterek nézik át a szöveget, és várhatóan júliusban az Európai Parlament elé kerül a végső elfogadás érdekében. Amint minden szükséges formai döntés megszületik, és kihirdetik az irányelvet az EU hivatalos lapjában, a tagállamoknak onnantól számítva két évük lesz arra, hogy a rendelkezéseket átültessék saját nemzeti jogukba.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG