Vlagyimir Putyin orosz elnök január 16-án az ország minden tájáról érkező önkormányzati tisztviselőkkel tartott megbeszélésén elkalandozott a tárgytól, és megjegyzéseket tett más országok mosdóira.
„Közös mosdó fiúknak és lányoknak, vagy valami hasonló – ez hétköznapi, mindennapos dologgá vált” – mondta, majd hozzátett egy megalapozatlan állítást, miszerint sok orosz, aki korábban elhagyta az országot, emiatt tért vissza.
„A hagyományos, normális emberi értékekkel rendelkezőknek nagyon nehéz ilyen körülmények között élni” – szögezte le Putyin.
Megjegyzéseit alig néhány nappal azután tette, hogy Alekszandr Beglov szentpétervári kormányzó Telegramon bejegyzést tett közzé az Ukrajnában megsebesült katonáknál tett látogatásáról. Az ilyen emberek, mondta, „értik, hogy miért harcolunk”.
„Ezeknek a fiúknak nem kell elmagyaráznunk, hogy milyen értékeket védünk, mert ők már láttak olyan iskolai vécéket, ahol két mosdó helyett – egy a fiúknak és egy a lányoknak – három volt: a lányoknak, a fiúknak és a gendersemlegeseknek” – írta.
A kijelentések gúnyolódáshullámot váltottak ki az orosz közösségi médiában. Egyesek azt feltételezték, hogy az ukrán iskolákban a harmadik mosdó – ha egyáltalán létezik – a tanárok számára készült, míg mások megjegyezték, hogy furcsának tűnnek a panaszok, tekintve, hogy a kormány adatai szerint az orosz háztartások több mint egyötöde nem rendelkezik beltéri vécével.
„Ha én lennék Beglov, valami egészen másért ontanék vért – írta Alekszandr Hoc újságíró és blogger Facebookon. – Oroszországban a lakosság legalább húsz százaléka még mindig külső mellékhelyiségbe jár ki, amiből gyakran egyetlenegy van. A birodalom őrei azonban szívesebben tanítják a szomszédaikat vécére menni, mint hogy ők mennének oda, ahelyett hogy lyukat ásnak a földbe.”
Ehhez kapcsolódóan: „Vásári komédia, bohózat”: Putyin halad az ötödik ciklusa felé
Irányított üzenet
A vécéretorika azonban egy igazi versenyt nélkülöző, szigorúan ellenőrzött elnökválasztási kampány kezdete, amelyben a Kreml esélyt lát arra, hogy demonstrálja a 71 éves Putyin és 2022 februárjában indított teljes körű ukrajnai inváziója nyilvános támogatását.
A kormány számára a kampány „kihívást jelent, mert a rezsimnek teljes hajlandóságot és képességet kell mutatnia a társadalmi folyamatok irányítására” – véli Kirill Rogov politikai elemző.
„A háború népszerűtlen – mondta a Szabad Európa orosz szolgálatának. – Putyin pályafutása vége felé jár, az emberek unják. Nem ígér semmit a jövőre nézve.”
Az elmúlt hetek eseményei próbára tették a Kreml képességét az üzenetek irányítására a márciusi elnökválasztás közeledtével. Az egész országban felpörögtek a mozgósított katonák hozzátartozóinak tiltakozásai. Országszerte oroszok tízezrei maradtak fűtés vagy meleg víz nélkül a tél közepén, mert összeomlott az elöregedő és rosszul karbantartott infrastruktúra.
Ahogy a teljes körű invázió a harmadik évéhez közeledik, durva patthelyzet körvonalazódik, amelyet időnként olyan kínos kudarcok tarkítanak Oroszország számára, mint például Kijev január 15-i kijelentése egy háromszázmillió dolláros A–50-es felderítőgép lelövéséről, vagy az orosz haditengerészet egyik partraszállító hajójának decemberi elsüllyedése a megszállt Krím feodoszijai kikötőjében.
Ellenállni a „sátáni” Nyugatnak
Elemzők szerint ezek a fejlemények növelik a Kreml vonzódását ahhoz, hogy a „gendersemleges vécékről” és a „hagyományos értékekről” szóló narratívához forduljon – és ráerősítsen arra a putyini értelmezésre, hogy a provokáció nélküli invázió valójában egy Oroszország érdekében vívott védekező harc, amely megóvja a világ többi részét is attól, amit dekadens, erkölcstelen, túlságosan liberális Nyugatnak minősít.
A The Spectatornak adott interjúban a hónap elején Alekszandr Dugin Kreml-barát szélsőjobboldali ideológus „egyfajta vallási tettnek” és „a sátán elleni harc kezdetének” nevezte Oroszország Ukrajna elleni támadását.
2023 júliusában Oroszország betiltotta a nemváltást, érvénytelenítette azokat a házasságokat, amelyekben az egyik fél „nemet változtatott”, és megtiltotta a transznemű embereknek, hogy gyermeket fogadjanak örökbe. 2023 novemberében az orosz legfelsőbb bíróság helyt adott a kormány kérésének, és a szélsőséges szervezetek közé sorolta az egyébként nem létező „nemzetközi LMBT társadalmi mozgalmat”.
„Döntésével a legfelsőbb bíróság lehetővé tette a bűnüldöző szervek számára, hogy a szélsőségesség elleni jogszabályok teljes erejét alkalmazzák az LMBTQ-személyek, támogatóik és az LMBTQ-kezdeményezések résztvevői ellen – mondta Maksz Olenicsev ügyvéd, aki LMBTQ-ügyfelekkel dolgozik. – A szélsőségek elleni törvények rendkívül homályosak és alakíthatók.”
„A döntés életbelépésével megerősödnek az LMBTQ-sztereotípiák az orosz társadalomban” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Szélsőségesnek minősítette az LMBTQ-mozgalmat a legfelsőbb orosz bíróság
„Egy öregedő csekista rossz álma”
Egyetért ezzel Fjodor Cipilev, az Oroszországot két éve elhagyó LMBTQ-aktivista is, aki szerint a kormány lépései a társadalom „marginális erőinek aktivizálásához” vezettek – eddig elsősorban online.
„A jövőben azonban egyre inkább így lesz offline is – mondta. – Nőni fognak az LMBTQ-embereket érintő kockázatok, de nem csak ők lesznek érintettek. A homofóbok nyilvánosan zöld utat kaptak.”
Vitalij Bovar egykori szentpétervári önkormányzati képviselő ellenezte az Ukrajna elleni háborút, és nyilvánosan felszólalt az LMBTQ-közösség becsmérlése ellen.
„Ezek a homofób és transzfób törvények gyakorlatilag népirtást, az emberi sokszínűség elpusztítására tett kísérletet jelentenek Oroszországban. Társadalmunk egy öregedő csekista rossz álmába zuhant” – mondta a Szabad Európának, olyan kifejezést használva, amely az orosz belbiztonsági szervek ügynökeit jelöli.
„Nem csak Putyinról beszélek – tette hozzá, utalva arra, hogy az elnök hosszú éveken át a szovjet KGB ügynöke volt, és a kilencvenes években annak utódját, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot vezette. – Ezeket a törvényeket nem egyedül találta ki.”
