Afganisztánban felháborodást váltott ki az a videó, amelyen tálibok zenészeket aláznak meg, miközben elégetik a hangszerüket. A Paktia tartományból származó felvétel megerősítette az afgán művészek legnagyobb félelmeit. Annak ellenére hogy a tálibok azt állítják, mérsékeltebbek, mint az előző rezsim idején, amikor betiltották a zenét, most is hasonlóan lekezelően bánnak a zenészekkel.
Gúdar Zazai afgán énekes azt mondja, sírva fakadt, amikor meglátott egy nemrég készült videót, amelyen a tálibok megaláznak két helyi zenészt, és elégetik a hangszerüket.
A pakisztáni határ közelében, Paktia tartomány Zazai Ariub körzetében készült felvételen azt látni, hogy a tálibok rettegett Erkölcsvédelmi Minisztériumának alkalmazottai durván leborotválják a zenészek fejét.
Ez gyakori büntetés, amelyet a kisebb bűncselekmények vádlottaival szemben alkalmaznak.
A férfiak megsértették a tálibok zenei tilalmát azzal, hogy pusztai népdalokat játszottak harmonikán és fadobon, úgynevezett dólon.
A zenészeket a jelek szerint megverték, a kabátjuk ujja a varrásnál leszakadt.
A videón látni még, hogy a zazai törzsből származó többtucatnyi lakos által körülvett tálib harcosok sértegetik és szidalmazzák a zenészeket.
Hallatszik, ahogy nevetnek, miközben arra kényszerítik őket, hogy végignézzék, ahogy értékes hangszereik a lángok martalékává válnak.
Miközben a dól elhamvad, az egyik tálib fegyveres a lábával felborítja a tűzben a a másik drága hangszert.
„Nem tudtam nézni a jelenetet – mondja Zazai a Szabad Európához tartozó Radio Mashaalnak. – Sírtam, ahogy néztem. Úgy éreztem, mintha a saját testem omlana össze, ahogy elpusztítják a hangszereiket.”
A felvételek felháborodást keltettek az afgánok körében, és megerősítették az afgán művészek legmélyebb félelmeit. Annak ellenére hogy a tálibok azt állítják, hogy mérsékeltebbek, mint előző rezsimjük idején, a zenészeket ugyanazzal a megvetéssel kezelik, mint a kilencvenes években, amikor iszlámellenesnek titulálták a zenét, és betiltották.
Menekülő művészek
A tálibok augusztusi hatalomátvétele óta – hasonló visszaélésektől tartva – több száz zenész menekült el Afganisztánból.
Zazai azonban, aki a tálibok megtorlásától tartva nem árulja el jelenlegi tartózkodási helyét, Afganisztánban maradt.
Azt mondja, az ország délkeleti részén fekvő Paktia tartományból származó videó megerősíti, hogyan fognak vele is bánni a tálibok, ha rájönnek, hogy zenész.
„Úgy vélem, ez azért lehetséges, mert az emberek nem figyelnek eléggé – mondja Zazai. – Nagyon keveset tettek az afgán művészekért Afganisztánban. Szükség van rá, hogy az afgán diaszpóra hallassa a hangját és felszólaljon a művészeink jogaiért.”
Valójában az afgán diaszpóra prominens személyiségei már felszólaltak az erőskezű tálib rendfenntartási módszerek és az afgán kultúra iránti tisztelet hiánya miatt.
Ahmad Szarmaszt, az Afganisztáni Nemzeti Zenei Intézet emigrációban élő alapítója egy tweetben azt írta, hogy Zazai Arjub legutóbbi videója azt mutatja, hogy a tálibok továbbra is „megsértik az afgán nép zenei jogait”.
„Ez a videó dokumentálja a tálibok barbár hozzáállását a zenészekhez és a zenéhez Afganisztánban, ahol a zene be van tiltva” – mondta Szarmaszt, aki a múlt hónapban alapította újra afgán zeneiskoláját Lisszabonban mintegy háromszáz diákkal és tanárral, akik szintén elmenekültek a hazájukból.
Bilal Szarvari, szintén önkéntes száműzetésben élő afgán újságíró Twitteren azt írta, hogy a videó csak egy a sok eset közül, amikor „a tálib katonák Afganisztán-szerte önhatalmúlag lépnek fel”.
A hatalom visszaszerzése óta a tálibok valóban igyekeznek mérsékeltebb képet mutatni, hogy meggyőzzék a nemzetközi közösséget arról, hogy megváltoztak, ám újra bevezettek néhány olyan elnyomó törvényt és retrográd politikai irányvonalat, amelyek 1996–2001 közötti uralmukat meghatározták.
Kabul tavaly augusztusi, sokkolóan gyors bevétele után a zenével kapcsolatos álláspontjuk nem volt következetes.
Ennek oka, hogy nem adtak ki egyértelmű utasítást a tálib szóvivő, Zabihullah Mudzsáhíd nyilvános nyilatkozatán túl – ő viszont iszlámellenesnek nyilvánította a zenét.
Az nyilvánvaló volt, hogy a tálib harcosok megvetik a zenészeket.
Az egyik első dolog, amit tavaly augusztusban tettek, amikor elfoglalták Dzsalálábádot, a keleti Nangarhar tartomány fővárosát, az volt, hogy egy zenei stúdióból az utcára hurcolták a hangszereket, és felgyújtották.
Az ezt követő hetekben a tálibok által beiktatott rendőrfőnökök más tartományokban is kijelentették, hogy nem engedélyezik az éneklést és a hangszerek használatát.
Októberben a tálibok információs és kulturális minisztériuma bejelentette, hogy az iszlám törvénykezésnek a hanafista jogtudományi iskola szerinti szigorú törzsi értelmezése szerint tilos a zene.
Pastu identitás
Mir Kán, egy másik afgán énekes, aki a tálib hatalomátvétel után menekült el hazájából, azt mondja, hogy a tálibok tévednek, amikor a zenét iszlámellenesnek bélyegzik.
„Mi egy olyan nemzet vagyunk, amely a múltban dobokkal és tánccal ünnepelte háborús győzelmeit – mondta Kán a Szabad Európának. – A tálibok és a vallástudósok is részesei voltak ennek.”
„A zene, a dobok és a költészet fontos része a kultúránknak – mondja Kán. – Az élet semmi a kultúra és a zene nélkül, mert boldogságot ad.”
Afrasziab Hattak, a szomszédos Pakisztán Hiber Pakhtunva tartományának politikusa és pastu jogvédő aktivistája egyetért Kánnal.
„A dobok, a furulyák és a tapaműfajba tartozó népköltészet évszázadok óta része a pastu kultúrának” – mondta Hattak a Radio Mashaalnak.
A pastuk az afganisztáni–pakisztáni határ mentén élő és Afganisztán domináns etnikai csoportja.
„A hangszereket régen a közösségi vendégházainkban tartottuk, míg a népi irodalom a kollektív és egyéni életünk tapasztalatait tükrözi” – mondja Hattak.
„Ezeknek a hangszereknek a megsemmisítése a pastu kultúra elleni támadás – zárta szavait. – Ez egyenlő a dalaink, a zenénk és az identitásunk kiirtásával.”
