Az orosz gazdaság már több mint két éve virágzik: a kormány pénzeszközökkel árasztja el az országot, hogy segítse a háborút Ukrajna ellen. Szakértők szerint azonban most villogni kezdtek a vészjelző lámpák.
Emelkedik a tej, a burgonya és a vaj ára Oroszországban. A kiskereskedők megerősítik a biztonsági intézkedéseket, hogy elejét vegyék a bolti lopásnak. A jelzáloghitel-kamatok az egekbe szöknek, az új lakások eladása zuhan. A több mint ezer nap alatt, ami azóta telt el, hogy Moszkva megindította teljes körű ukrajnai invázióját, Oroszország átalakította gazdaságát a háborús erőfeszítések kiszolgálására és a nyugati szankciók kivédésére.
A kormányzati kiadások, mint a harckocsigyártás, a rakéták előállítása és a katonai egyenruhák, országszerte ösztönözték a növekedést. Az önkéntes katonáknak kifizetett rendkívül magas bérek – és az özvegyeknek biztosított prémiumok és juttatások – pénzáradatot indítottak útnak a szegényebb régiókba.
A másik oldalon az infláció az egekben. A központi bank megpróbálta megfékezni, és októberben 21 százalékra emelte az irányadó kamatot; ez az elmúlt húsz év legmagasabb kamatszintje.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy bekapcsoltak a vészvillogók. Növekvő vállalaticsőd-hullámtól tartanak, a cégek ugyanis béremeléssel igyekeznek magukhoz csábítani az alkalmazottakat az egyre szűkülő munkaerőpiacról. Eközben a jegybank által megemelt jelzáloghitelek egyre több régióban riasztják el a lakásvásárlókat. „A piac halott – mondta a Current Time-nak, a Szabad Európa orosz nyelvű szerkesztőségének egy ingatlanügynök, aki nevének elhallgatásával igyekszik elkerülni a hatóságok figyelmét. – Befagyott, most egyáltalán nem történik semmi.”
Tagadhatatlanul lassul a gazdasági növekedés – véli Laura Solanko, a Bank of Finland vezető tanácsadója. „A gazdaság túlfűtött; lassulnia kell a növekedési ütemnek. (…) De a nagyon lassú növekedés – vagy a növekedés elmaradása – nem azt jelenti, hogy a gazdaság összeomlani készül. Annyit jelent, hogy az elkövetkező negyedévekben lassulnak a beruházások, és megnyirbálnak egyes állami kiadásokat.”
Az elsöprő nyugati szankciók és az Oroszországgal folytatott kereskedelem megszakítására tett erőfeszítések ellenére a háborús erőfeszítésekre fordított kormányzati kiadások tavaly 3,6 százalékra pörgették a GDP növekedését. Idén 3,9 százalékos gazdasági növekedést jósolnak az előrejelzések.
A munkanélküliség eközben szeptemberben 2,4 százalékra csökkent, a munkaerőhiány pedig hozzájárult a bérek emeléséhez.
A magas kamatok nem csak az ingatlanpiacot érintették. A növekvő vállalati adósság jelentősen megdrágította a vállalatok számára, hogy hitelt vegyenek fel a működésük bővítésére vagy a bérek emelésére, hogy versenyezni tudjanak azokért a munkavállalókért, akik úgy döntenek, hogy leszerződnek harcolni Ukrajnában. Egyes régiókban a férfiak éves bérüknek megfelelő összeget kaphatnak csak azért, hogy bevonulnak.
Az üzleti vezetők és a cégek irányítói között már mutatkozik az elégedetlenség a jegybankkal szemben.
Szergej Csemezov, a Rosztek állami ipari konglomerátum vezetője, Vlagyimir Putyin elnök szövetségese már a legutóbbi emelés előtt arról panaszkodott, hogy a magas kamatlábak „komolyan fékezik a további ipari növekedést (…) A konzervatív pénzügyi politika stagflációhoz vezethet” – tette hozzá.
„Jelenleg a cégeknek kifizetődőbb a fejlesztés leállítása, sőt az üzlet méretének csökkentése és az alapok letétbe helyezése, mint a működés változatlan folytatása és az ezzel járó kockázatok viselése” – mondta októberben Alekszej Mordasov Kremlhez kötődő oligarcha, Oroszország legnagyobb acélipari vállalatának vezetője.
Csemezov és más üzleti vezetők a vállalati csődök számának megugrásának veszélyére is figyelmeztettek. Maga a jegybank is lassulásra számít a kamatemelések miatt. 2025-ben 0,5–1,5 százalék közé várja a növekedést.
Szakértők szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jegybank politikája stagflációba sodorja a gazdaságot – ez a lassuló növekedés és a kitartóan magas infláció kombinációja. Erre figyelmeztetett egy kormányhoz köthető agytröszt november 13-án közzétett jelentésében: „Az irányadó kamat jelenlegi magas szintje és a már jelzett további emelések kilátásai a gazdasági visszaesés és a befektetések összeomlásának rövid időn belüli kockázatát teremtették meg.”
A jegybank vezetője, Elvira Nabiullina megpróbálta megvédeni az intézmény fiskális politikáját és megnyugtatni a bírálókat. Visszautasította a stagfláció veszélyét is. „Az orosz gazdaság fordulóponthoz érkezett, az infláció lassulására lehet számítani a következő hónapokban” – közölte.
Moszkva nem bánja, ha „néhányan csődöt jelentenek” – mondja Janis Kluge, a német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének orosz gazdasággal foglalkozó szakértője –, mert „ez szükséges az infláció kordában tartásához”. A csődök „segíthetik a férfiak toborzását is” az ukrajnai harcokhoz – teszi hozzá –, azok az oroszok ugyanis, akik „nem tudják visszafizetni az adósságukat, nagyobb valószínűséggel vállalják” a bevonulást.
„Összességében a gazdasági helyzet sokkal bonyolultabb lesz Oroszország számára – véli Kluge. – Csaknem három éven át úgy tűnt, hogy mindenki meggazdagodik ebben a háborúban. Most azonban világossá válik, hogy ez nem lesz így, és létezik egy ár, amit meg kell fizetni.”
