Egy kontatkutató alkalmazás a járvány bármelyik szakaszában hasznos eszköz lehet a vírus terjedésének csökkentésére. Erre jutott az a tanulmány, amelyet az Oxford University publikált még áprilisban. „Ha elég széles körben használják az applikációt és más korlátozó eszközöket is bevetnek – mint a távolságtartás, és a széleskörű tesztelés – akkor modelljeink szerint a vírus terjedése kordában tartható” - magyarázta dr. David Bonsall, a tanulmány egyik szerzője.
VírusRadar: csak egy okostelefon kell hozzá
Mivel okostelefonja már Magyarországon is szinte mindenkinek van, nálunk is hatékonyan működne egy ilyen alkalmazás. Létezik is ilyen, május közepe óta már a magyar felhasználók számára is elérhető a VírusRadar. Ezt a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) működteti, ami az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá tartozik.
A VírusRadar alkalmazást az észak-macedón Nextsense fejlesztette, és ajánlotta fel ingyenesen bármelyik államnak, amelyik elkéri. A KIFÜ-höz a Biztributor nevű magyar IT-biztonsági vállalkozáson keresztül jutott el az applikáció. A Szabad Európa úgy értesült, az alkalmazás magyarítását is ingyen végezték el, így a magyar államnak egy fillérjébe sem került a VírusRadar.
Nem hirdetik
Először szeptember elején érdeklődtünk a KIFÜ-nél az applikációval kapcsolatban, elsősorban azt szerettük volna megtudni, mennyien használják a programot, és hogy mennyire sikeres a VírusRadar általi kontaktkutatás. Kérdéseinkre nem kaptunk semmilyen választ, ezért közérdekű adatigénylés formájában ismét elküldtük azokat az ITM alá tartozó ügynökségnek, ám hiába telt le a törvényben meghatározott 15 nap, reakciót azóta sem kaptunk kérdéseinkre.
Érdeklődésünk után azonban nem sokkal sajtótájékoztatót tartott Palkovics László. Az ITM minisztere szeptember közepén a VírusRadar használatának fontosságáról beszélt, és elmondta azt is, hogy május óta 35 ezren töltötték le. Pár nappal később a Google Play áruház már 50 ezer feletti letöltést mutatott, a 24.hu pedig észrevette, hogy az ITM a Neptunon keresztül üzente meg az egyetemistáknak: töltsék le a VírusRadart.
A tárca vasárnapi közleményében tudatta: immáron több mint 75 ezren töltötték le az alkalmazást. Úgy tűnik tehát, az emberek használnák a VírusRadart, ha tudnának róla. Az is látszik, hogy az ITM valamennyire próbálkozik az alkalmazás népszerűsítésével, de kampány nem indult az applikáció elterjesztésére.
A kormányzati kommunikációt a Rogán Antal alá tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda fogja össze. Amíg a Kabinetiroda nem bólint rá egy kampányra – és biztosít hozzá forrást – addig egy minisztérium nem tud belekezdeni egy hirdetéssorozatba.
Kerestük a Kabinetirodát, hogy megtudjuk, eddig miért nem reklámozták a VírusRadart, és hogy tervben van-e egy kampány, de megkeresésünkre nem kaptunk választ. Azt sem tudjuk, hogy az ITM vagy az Operatív Törzs jelezte-e a Kabinetiroda felé, hogy hasznos lenne népszerűsíteni a Vírusradart.
Az Operatív Törzsnek is segítene
Mivel az alkalmazásból beérkező adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ kezeli, náluk is érdeklődtünk, mennyire aktívan használják ők, illetve az állampolgárok az alkalmazást. Többszöri érdeklődésünkre azonban nem válaszolt az Operatív Törzs, pedig számukra is hasznos és olcsó eszköz lenne a járvány terjedésének lassítására a VírusRadar széleskörű használata.
„Ha a lakosság 60 százaléka használna egy ilyen alkalmazást a járvány megállítható lenne. Ha ennél kevesebben használják, akkor is jelentősen csökkenthető a fertőzések és a halálozások száma modelljeink szerint”, mondta Christopher Fraser, a már említett oxfordi tanulmány egy másik szerzője. A 60 százaléktól messze vagyunk, a 75 ezres letöltés ugyanis mindössze a lakosság 0,76 százalékát jelenti. Arról semmit nem tudunk, hányan vannak, akik aktívan használják is az alkalmazást.
Több ázsiai országban kötelező letölteni a hasonló alkalmazásokat, és India az egyetlen demokrácia, amelyik kötelezi a program használatára állampolgárait. Egy átfogó reklámkampánnyal, esetleg más ösztönzőkkel nagyot lehetne lendíteni az alkalmazás népszerűségén Magyarországon is. Itthon a karantént ellenőrző applikáció például egészen elterjedt, mert használatával el lehetett kerülni, hogy a rendőr naponta becsöngessen.
Adatvédelmi aggályok
A hasonló alkalmazások ugyanakkor számos adatvédelmi kérdést vetnek fel. Ha a program GPS-t használ, akkor akár valós időben is követni lehet a felhasználók mozgását. Az is problémás lehet, ha az összes applikáció akár folyamatosan továbbít adatot, és így azokat egy központi helyen tárolják. Több kontaktkutató-alkalmazás működését fel kellett már függeszteni adatvédelmi aggályok miatt. Európában például a norvég és a brit applikációkról derült ki, hogy nem felelnek meg az adatvédelmi előírásoknak.
„A legfontosabb, hogy az állampolgároknak teljes kontrollja van az adataik felett, amíg úgy nem döntenek, beküldik fertőzésük tényét a központnak. A program ráadásul magától törli a telefonról a 14 napnál régebbi adatokat. Ezzel teljesen megfelel az adatvédelmi előírásoknak” - nyilatkozta a VírusRadar macedón verziójáról Danilo Krivokapic, a SHARE adatvédelmi szakértője a Balkan Insightnak.
Ott sikeres, ahol bíznak az államban
Széles skálán mozog, hogy egy-egy országban mennyire használnak ilyen alkalmazást, erről az abc news írt. Finnországban és Írországban a lakosság egyharmada töltötte le a helyi kontaktkutató-alkalmazást, Németországban 22 százalék, míg Franciaországban alig 4 százalék, de még ez is sokszorosa a magyar számnak.
Arról pedig a Szabad Európa is beszámolt, hogy a német egészségügyi miniszter felhívást tett közzé, amelyben azt kéri mindenkitől, hogy töltsék le, és használják a helyi alkalmazást. Németországban 3 hónap alatt több mint 18 millióan töltötték le a programot, és 5 ezer fertőzést jelentettek azon keresztül, de a kormány elégedetlen ezekkel a számokkal.
Az abc news összeállításából amúgy az is kiderült, hogy azokban a jellemzően észak-európai országokban terjedt el széles körben a kontaktkutató alkalmazások használata, ahol az emberek megbíznak a kormányukban.
