Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Vissza a „sötét napokba": a tálibok újra bevezetik a nőket elnyomó törvényeket 


Archív: Tálibok ünneplik a tűzszünetet Nangarhar tartomány Ghanihel körzetében 2018. június 16-án

Az elmúlt hónapokban több tízezer afgán került tálib uralom alá, miután a militáns csoport jelentős területeket foglalt el az ország északi vidékén. Az iszlamisták számos olyan elnyomó törvényt vezettek be újra, amely 1996–2001-es uralmuk alatt volt érvényben.

Ezek főleg a nőket és fiatal lányokat érintik, akiknek ismét az életüket korlátozó szabályokkal kell együtt élniük.

A nőknek tilos egyedül kimenniük az utcára. A lányoknak tilos iskolába járniuk. A hajadonokat arra kényszerítik, hogy harcosokhoz menjenek feleségül.

Így élt volt sok afgán nő a tálibok brutális rendszere alatt az 1990-es években, miután a fundamentalista iszlamista csoport uralma alá hajtotta Afganisztán nagy részét.

És most ez az új, kemény valóság annak a több tízezer afgán nőnek is, aki a tálibok által újra elfoglalt területeken él. A militánsok ugyanis a külföldi katonai kivonulás május 1-jei kezdete óta több tucat vidéki körzetet foglaltak el.

Afgán katonák tartanak pihenőt egy úton a tálibok és a biztonsági erők közötti harcok frontvonalán, az észak-afganisztáni Badahsan város közelében 2021. július 4-én
Afgán katonák tartanak pihenőt egy úton a tálibok és a biztonsági erők közötti harcok frontvonalán, az észak-afganisztáni Badahsan város közelében 2021. július 4-én

Afganisztán északkeleti vidékeinek lakói – akik a tálibok masszív katonai offenzívája közepén találták magukat – azt mondják, hogy a militáns csoport egy sor, az 1996–2001-es tálib uralom idején megismert elnyomó törvényt és maradi politikát vezetett be újra.

A tálibok akkori uralma idején a nőknek tetőtől talpig el kellett fedniük magukat, megtiltották nekik, hogy az otthonukon kívül dolgozzanak, szigorúan korlátozták a lányok oktatását, és megkövetelték, hogy az utcára lépő nőket mindig férfi rokon kísérje.

A tálibok által elfoglalt területeken lakók szerint sok ilyen rendelkezést ismét bevezettek. Mindez annak ellenére történt, hogy a tálibok többször is azt állították, már másak, és nem fogják visszahozni a hírhedt szigort.

„A nőket elnyomják”

„Korábban egyedül mehettem a piacra vásárolni – mondja Monira, az északnyugati Farjab tartomány Sirin Tagab körzetében élő 26 éves nő. – Járhattam fodrászhoz. Kontyban viselhettem a hajamat."

De ahogy a tálibok két hete elfoglalták a szülőföldjét, minden megváltozott.

„A nőket most elnyomják. A tálibok azt mondják, hogy férfi kísérőnek kell velünk jönnie, ha elmegyünk otthonról. És el kell fednünk magunkat."

Farjab egyes körzeteiben a tálibok megtiltották, hogy a boltokban kíséret nélküli nőket szolgáljanak ki. A lakosok szerint a szabályokat megszegőket gyakran megbüntetik, beleértve a nyilvános verést is, ami szintén gyakori volt a tálibok korábbi uralma idején.

ARCHÍV: Két afgán nő a testet teljesen elfedő hagyományos burkában halad el a tálib milícia fegyverei mellett Kabulban, a védelmi minisztérium közelében 1996. szeptember 28-án
ARCHÍV: Két afgán nő a testet teljesen elfedő hagyományos burkában halad el a tálib milícia fegyverei mellett Kabulban, a védelmi minisztérium közelében 1996. szeptember 28-án

A harcosok egyes területeken plakátokat helyeztek ki, hogy tájékoztassák a lakosokat az új szabályokról. Más helyeken a lázadók hangszórókkal járják a környéket, és mecsetekben informálják az embereket.

Szara, egy 17 éves diáklány azt mondja, hogy két héttel azután, hogy elfoglalták, a tálibok bezárták az iskoláját az északi Dzsavzdzsan tartomány Akcsa nevű körzetében.

„Nem tudjuk, mi lesz velünk vagy a tanulmányainkkal" – mondta Szara, miután családja a tartományi fővárosba, a kormány ellenőrzése alatt maradt Seberghanba menekült.

„A tanulással töltött évek… minden erőfeszítésünk semmivé vált – teszi hozzá. – Félünk a táliboktól, és ezért nem tudunk visszamenni Akcsába. Azt mondják, hogy a lányok többé nem járhatnak iskolába."

Otthonukat elvesztett emberek Akcsában
Otthonukat elvesztett emberek Akcsában

Más, tálib ellenőrzés alá került területeken a lányoknak csak a negyedik osztályig engedélyezett a tanulás.

Arefa Navid, az északi Badahsan tartomány Független Emberi Jogi Bizottsági irodájának vezetője azt mondja, hogy a tálibok figyelmeztették a nőket: ne dolgozzanak az otthonukon kívül.

„A tálibok azt mondták a dolgozó nőknek, hogy semmilyen körülmények között nem mehetnek be az irodába" – mondja Navid.

Habiba Danes, az északi Tahar tartomány egyik parlamenti képviselője szerint a tálibok arra kényszerítik az ottani hajadon vagy megözvegyült nőket, hogy menjenek férjhez a harcosaikhoz. Hasonló, meg nem erősített jelentések érkeztek más, az iszlamisták ellenőrzése került tartományokból is.

„Az emberek aggódnak”

Eközben az északi Balh tartomány Balh nevű körzetének egyik férfi lakosa szerint a tálibok megtiltották a férfiaknak, hogy levágják vagy leborotválják a szakállukat.

A fodrászokat büntetéssel fenyegették meg, ha megszegnék az új szabályokat – mondta a tálibok megtorlásától tartva neve elhallgatását kérő férfi. Arról is beszélt hogy, a férfiakat napi ötszöri imádkozásra is kényszerítették.

A zenehallgatást és a tévénézést is megtiltották egyes vidékeken, ugyanúgy, ahogy a tálibok negyedszázaddal ezelőtti uralma idején.

„A tálibok sok korlátozást vezettek be. Az emberek aggódnak" – mondta a férfi.

Egy másik lakos szerint a militáns csoport elrendelte, hogy az emberek naponta háromszor adjanak enni a harcosaiknak, annak ellenére, hogy a térségben elképesztő szegénység uralkodik.

„Arra kényszerítik az embereket, hogy ételt készítsenek nekik, és engedjék meg, hogy a házukban aludjanak" – mondja.

A Human Rights Watch jogvédő szervezet azzal is megvádolta a tálib fegyvereseket, hogy erőszakkal kitelepítik a lakosokat, és felgyújtják otthonaikat. Ezt nyilvánvalóan az afgán kormánnyal való együttműködés megtorlásként teszik.

„A táliboknak a kormányt támogató polgári lakosok elleni megtorló intézkedései baljós figyelmeztetések arról, hogy milyen atrocitások történhetnek a jövőben" – mondta Patricia Gossman, a Human Rights Watch ázsiai ügyekkel foglalkozó igazgatóhelyettese.

A tálibok tagadnak

A tálibok visszautasítják azokat a vádakat, amelyek szerint rosszul bánnának a helyiekkel, és kemény új intézkedéseket vezettek volna be a frissen elfoglalt területeken.

„Jelenleg hadiállapot van, és minden ugyanolyan marad [mint az afgán kormány ellenőrzése alatt volt]" – mondta Zabiullah Mudzsahid tálib szóvivő a Szabad Európának. – De amint a megalkotjuk a törvényeket, az embereknek a törvények szerint kell majd élniük."

A tálibok azt állítják, hogy ők már nem ugyanaz a kegyetlenségéről hírhedt csoport, amely az 1990-es években uralkodott Afganisztánban. Akkoriban amikor a rezsim páriaállamnak számított külföldön és hírhedt volt arról, hogyan nyomja el a nőket és hogyan mészárolja le az etnikai és vallási kisebbségek tagjait.

Ezek a Dzsavzdzsan tartományban élő nők fegyvert fogtak a tálibok ellen. Szerintük húsz év alatt elért eredményeik a semmibe vesznek, ha a fundamentalisták kerülnek hatalomra. A kép 2021. június 25-én készült
Ezek a Dzsavzdzsan tartományban élő nők fegyvert fogtak a tálibok ellen. Szerintük húsz év alatt elért eredményeik a semmibe vesznek, ha a fundamentalisták kerülnek hatalomra. A kép 2021. június 25-én készült

Az elmúlt években a tálibok azt mondták, elkötelezték magukat, hogy garantálják a nők jogait, megengedik nekik, hogy dolgozzanak és tanuljanak, „ha nem sértik meg az iszlám vagy az afgán értékeket”. De azt is sejtették, hogy korlátozni akarják a nők által a közelmúltban megszerzett szabadságjogokat, mert szerintük ezek „erkölcstelenséget" és „illetlenséget" terjesztenek.

A tálibok ragaszkodása az ultrakonzervatív iszlámhoz és a pastu törzsi magatartási kódexhez tetszik a csoport uralma alatt élő afgánok egy részének. Ez különösen így van a pastuk uralta déli és keleti vidékeken, amelyeket nagyobb mértékben sújtott a háborús pusztítás, és ahol alig javult az élet az elmúlt húsz évben.

Ez az értékvilág azonban nagyrészt idegen az Afganisztán északi részén és a nagyobb városi központokban élők számára. Ezeken a helyeken a tálibok hatalomból való kiszorítása óta az elmúlt 19 évben jelentős társadalmi, gazdasági és demokratikus fejlődés történt.

Az, hogy a tálibok a vidéki területeken ismét bevezették szélsőséges szabályaikat, sok városi nőt rettegéssel tölt el.

„Aggódom, hogy a nők számára visszatérhet a sötét múlt, amikor csak háziasszonyok voltunk, és nem vehettünk részt a társadalomban, a kultúrában, a politikában, sőt még a sportban sem" – mondja Szanam Szadat aktivista a még a kormány ellenőrzése alatt álló Farjab tartomány fővárosában, Maimanában.

„Mi történik, ha a tálibok a városokban is átveszik a hatalmat? – tette fel a kérdést. – Mi lesz akkor a nőkkel?"

Menedék az olvasásban: könyvtár az afgán nőkért
please wait

No media source currently available

0:00 0:01:48 0:00
Frud Bezsan és Musztafa Szarvar a Radio Azadi afganisztáni tudósítóinak tudósításai alapján. Az ő nevüket biztonsági okokból nem tesszük közzé
XS
SM
MD
LG