Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Visszamenőleg is százával jelennek meg új halottak a statisztikában


A debreceni köztemető, 2020. november 2-án.

Amíg kevesen haltak meg a járványban, addig a kormány a járvány elleni védekezés sikerét a halálozások arányában mérte. Amikor sokan haltak meg, akkor az orvosok és az ápolók lettek a felelősek. De valójában korábban is jóval többen haltak meg, mint ahogy tavaly tudtuk.

"Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri" – érvelt Orbán Viktor tavaly szeptember 4-én.

"A védekezésnek a sikerét a halálesetek, illetve a megmentett életek számában tudjuk mérni" – folytatta a miniszterelnök egy hét múlva.

Az orvosok és az ápolók felelőssége lett egy időre

Decemberre viszont súlyosbodtak a halálozási számok. Onnantól pedig már nem a halálozási mutatóban mértük a védekezés sikerét, az egészségügyi dolgozókra hárította Orbán Viktor a felelősséget.

Például decemberben parlamenti kérdésre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, hogy a járvány súlyosbodása miatt a

"a kormányt semmilyen felelősség nem terheli."

Aki pedig ezt firtatja, az valójában az orvosokat és az ápolónőket támadja, azt feltételezve, hogy ők nem végzik rendesen a munkájukat.

"Nem csak a jó ízlést sérti, hogy politikai eszközként használja a Párbeszéd azt a kérdést, hogy mennyien halnak meg... hanem mérhetetlenül lebecsüli azoknak az orvosoknak és ápolónőknek a munkáját, akik mindennap azért dolgoznak, hogy emberek életét mentsék meg"

– magyarázta ugyanakkor (a közmédia mintha levette volna az erről korábban elérhető videóját, de szövegesen egy összefoglalója még olvasható).

Januártól viszont csökkentek a népességarányos halálozási adatok Magyarországon. És újra a halálozási számok lettek a legfontosabbak.

"Nem ízléses a halálozások kapcsán megszólalni, és valóban a halálozás a legfontosabb .... Az Eurostat adatai alapján 9 százalékos többlethalálozás volt tavaly, de több európai országban bőven 10 százalék felett volt ez az adat"

– érvelt újra ezzel Orbán Viktor például február közepén.

Visszamenőleg is nőnek a számok

Kizárólag a koronavírus miatti halálozásokat követni önmagában félrevezető lehet. Az országok különbözőképpen mérik ezt, van, ahol rengeteget tesztelnek, és például a halálozás után is ki akarják deríteni, hogy ki halt bele a járványba.

Magyarország nem ezek közé tartozik, kifejezetten kevés tesztet végeznek itthon, ezeknek pedig mostanában már a negyede pozitív. Emellett például alig boncolnak covidosokat, és jellemzően az otthon meghaltak sem fognak bekerülni a járvány halottjai közé.

"Covidos beteg nem halhat meg otthon, hiszen akkor miért nem utaltam be? Így Covidot semmilyen körzeti orvos nem ír be halál okaként a jegyzőkönyvbe, ahogy vakbélgyulladásban sem halhat meg senki otthon

magyarázta a Szabad Európának egy körzeti orvos.

Éppen ezért szokták a legtöbb országban inkább azt a mutatót nézni, hogy egy átlagos évhez képest mennyivel több ember halt meg összesen. Ez se tökéletes mutató, hiszen például az időjárás is befolyásolja, vagy épp a közlekedés ritkulása is. Vagy például magában foglalja azokat a halálokat is, amelyek a járvány miatt elmaradó vagy késleltetett egyéb orvosi beavatkozások miatt következnek be.

Itt viszont az az érdekes, hogy a korábbi számaink is változnak, pontosabban lényegesen több valódi megtörtént halálesetet jelentett a KSH, mint azt korábban tudhattuk. A tavaly novemberi "brutális" vagy "drámai" halálozásokat azóta ugyanis többször módosította felfelé a KSH.

A 46. hétről, azaz a november 9-15. közöttiről először azt közölte a KSH, hogy 3642 ember halt meg összesen az országban. Aztán januárra kiderült, hogy 3829 áldozat a pontosabb szám. Jelenleg viszont már úgy tudjuk, hogy 3956 fő halt meg azon a héten.

Vagy épp a november 30-tól december 6-ig tartó 49. héten összesen 3764 halálozást jelentettek az országban. Januárra ez 4054 lett, jelenleg pedig 4149 főnél járunk, ami a legmagasabb szám az elmúlt 6 év közzétett adatai alapján. Ez több mint 10 százalékos növekedés, 385 újabb haláleset került még a statisztikába a későbbi frissítésekkor.

Jelentősen módosultak később a korábbi halálozási adatok a januári adatközléshez képest is.
Jelentősen módosultak később a korábbi halálozási adatok a januári adatközléshez képest is.

Külön érdemes megfigyelni, hogy bár csak néhány emberrel, de a három hónappal korábbi adatokat is felfelé módosította a KSH márciusban.

A KSH késlekedésének nyitja az adminisztrációs rendszerünkben van. Egy több mint százezres, kórházakkal, klinikákkal rendelkező város jegyzője szerint míg korábban 100, januárban havonta 200 fölött volt a kiállítandó halotti anyakönyvek száma.

Még a decemberi ügyek sincsenek lezárva, 2-3 hetes késés van”

– mondta a Szabad Európának év elején. Így a KSH adatközlése is módosul utólag. Igaz, a korábbiakban jellemzően egy-két vagy néhány tucat emberrel módosult ez a statisztika, mostanában pedig százakról van szó. Alább bővebben is olvashat a témáról és a halálozások bejelentéséről.

Fentiek alapján valószínű, hogy hiába produkál minden eddiginél rosszabb járványadatokat az ország, a mostani halálozási adataink is érdemben módosulni fognak még, és csak 3-4 hónap múlva derülnek majd ki véglegesen.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG