2023-ban is bőven szólt a magyar foci a politikáról. A válogatott vitathatatlan sikere, a csoportelsőként megszerzett Eb-kvalifikáció mellett klubfutballunk hozta a formáját: a Ferencváros az amatőrökből álló feröeri KÍ Klaksvík ellen már a BL-selejtező első fordulójában búcsúzott, ezért csak az Európai Konferencia Ligában folytathatta. Igaz, itt legalább a tavaszi egyenes kieséses szakaszt megérte. Többi klubcsapatunknak szokás szerint megugorhatatlan akadályt jelentett egy lett vagy örmény ellenfél.
Ez továbbra is azt jelzi, hogy a magyar NB I-ben maradt a nemzetközi szinten értelmezhetetlen színvonal. Érzik ezt nyilván a szurkolók is, na meg azt is, hogy a nagypolitika zsinóron rángatja a magyar focit. Nyáron az egyik legpatinásabb klub, a Kispest Honvéd búcsúzott az élvonaltól vitatható körülmények között. Hogy hogy állnak a szurkolók ehhez a helyzethez? Ezt foglaltuk össze alábbi cikkünkben.
Az NB I-es bajnokság hajrájában szokatlanul éles, politikai tartalmú üzenetet küldtek az UTE ultrái a Kubatov Gábor elnökölte Ferencváros szurkolóinak. Ennek kapcsán érdeklődtünk hat jelentős fociklub törzsszurkolóinál a hazai lelátók és a politika kapcsolatáról. Vigyázat, időnként szókimondó tartalom.
„Meggyőződésem, hogy ha összejön a kispesti vezetés, a Fehérvár szerez gólt a Fáy utcában. Hogy miért? Ne kérdezzék. Maradjunk annyiban, hogy biztos vagyok benne” – akár médiatörténeti pillanatnak is nevezhetnénk, hogy az állami kiadású és tízezer példányban államilag terjesztett Nemzeti Sport publicisztikájában egyértelmű utalást tettek arra, hogy manipulált körülmények között fejeződött be a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság.
Történt ugyanis, hogy az utolsó fordulóban a már biztos kieső Vasas mellett a MOL Fehérvár FC és a Kispest Honvéd nyakán volt a kés. Mivel a Fehérvár egy ponttal előzte a Honvédot a forduló előtt, a piros-feketéknek csak az jelentette a bennmaradást, ha megverik otthon a Felcsútot, a székesfehérváriak pedig pontokat veszítenek Angyalföldön.
Bunda? Politika!
Ez majdnem össze is jött. Ugyanis a 83. percben a Felcsút védője, Szolnoki Roland egyértelműen kézzel ért a labdába a 16-oson belül. Akkor még 0–0 volt az állás (a végén a Felcsút nyert 2–1-re), és egy tizenegyessel óriási esélyt kapott volna a Kispest, hogy behúzza az életet jelentő győzelmet, miközben a fehérváriak csak szenvedtek a Vasas otthonában. De ezek szerint még a Nemzeti Sport szakírója is biztos volt benne, hogy ha így is történt volna, „valakik” megmentették volna a MOL Fehérvárt.
Persze szurkolói körökben már régóta evidenciaként kezelték, hogy „Garancsi István csapata nem eshet ki”, hiszen a nagyvállalkozó Orbán Viktor közeli szövetségese. Igaz, a Kispest tulajdonosai is a NER-ből érkeztek (erről részletesebben később), de a Fidesz gazdasági hátországának hierarchiájában meg sem közelíthetik a Market Zrt.-t birtokló üzletember pozícióját.
Ami tény, hogy a belga Roderick Duchâteleten kívül, aki még 2011-ben vásárolta meg az Újpestet, mára minden NB I-es futballklub tulajdonosáról kimutatható, hogy szorosan kötődik a NER-hez (sőt ez a tendencia már a másodosztályban is egyre erősebben érvényesül). Ebben a helyzetben akár evidensnek is hathatna, ha rendszeresek lennének a politizáló szurkolói megnyilvánulások a magyar stadionok lelátóin, de nem így van.
Kifejezetten feltűnést keltett, amikor idén tavasszal az UTE–Fradi-rangadón (3–2-re a zöld fehérek nyertek) az újpesti B-közép a következő feliratú molinókat emelte a magasba: „A FRADI-CSÜRHE AZ ÚJ BÉKEMENET, A KESMA LEGÚJABB ÉKKÖVE A FRADI-B-KÖZÉP, A PÁRTTAGKÖNYVETEK MÉG A HOLDRÓL IS LÁTSZIK”.
Orbán Viktor a kedvenc célpont
Ez merőben szokatlan volt, a nyílt politikai üzenek megfogalmazása ugyanis nem jellemző a hazai stadionokban, bár külföldön egyáltalán nem szokatlan. Idehaza ez inkább olyan elszigetelt esetekre szorítkozott eddig, mint amikor Orbán Viktort kifütyülték a szurkolók a Ferencváros új stadionjának avatásán, vagy amikor egyes szurkolótáborok szexuális aktusra biztatják a székesfehérvári vagy felcsúti drukkereket a kormányfővel kapcsolatban.
2010-et követően azonban soha nem látott mértékben telepedett rá a politika a magyar focira (és a teljes sportéletre), ezért kíváncsiak voltunk, mit gondolnak erről a helyzetről a főszereplők, az egyes szurkolói csoportok vezetői, mennyire van jelen a politika a magyar stadionokban szerintük.
Újpesti különállás
Az említett drapériát a Viola Fidelity nevű szurkolói csoport tette ki. E-mailben értük utol őket, kérdéseinkre csak egy rövid, általános választ adtak, amely így szólt: „Összességében elmondhatjuk, hogy az Újpest-szurkolók döntő többsége jobboldali, nemzeti érzelmű. Illetve a derbin megfogalmazott kritikáinkat pontosan értette mindenki, akinek szántuk, és ennél többet nem tudunk mondani a témával kapcsolatban.”
Szerencsére Vranik Krisztián zenész, színész, zeneszerző, Újpest-törzsszurkoló egy kicsit beszédesebb volt. „Azért ez tipikusan a Magyarországon világhírű kategóriája, valamilyen formában mindenhol hasonló folyamatok zajlanak a világfutballban, és mindenhol van ezzel szemben elégedetlenség, hiszen a szemünk előtt vész el a foci lényege: a kiszámíthatatlanság, az, hogy ha csak néha is, de egy kis csapat ugyanúgy eljuthat a csúcsra, mint bárki más. De idehaza ez a NER miatt van, máshol pedig a foci általános elüzletiesedése miatt” – mondta a Szabad Európának Vranik Krisztián a Fradinak szóló lila-fehér üzenettel kapcsolatban.
A művész régóta az Újpest rajongója, most úgy véli: „A hazai klubfutballba úgy belenyúlt Orbán Viktor, hogy teljesen megszűnt a versenyhelyzet. Ennél még a kilencvenes évek maffiás világa is szerethetőbb volt, amikor tényleg reklámszatyorban vándoroltak nagy pénzek egyik kézből a másikba, és előfordult, hogy konkrét bűnözők irányítottak klubokat, akiket időnként a stadionból vittek el bilincsben a rendőrök. De legalább ezek az emberek helyiek voltak, kötődtek az egyesületekhez, volt igazi verseny, nem a hatalom által kijelölt és mesterségesen felpumpált csapatok érhettek csak a dobogó közelébe.”
Ehhez kapcsolódóan: Élet a NER-ben – hallgasson bele podcastsorozatunkba!
Azt a zenész-rajongó is elismerte, hogy színvonalában sokkal jobb a mostani foci, mint a húsz évvel ezelőtti („a válogatott különösen, nem véletlen, hogy ezzel Orbán rengeteg embert tudott magához csalogatni”), nincsenek már olyan bántó labdakezelési hibák, feltűnő lazsálás az első osztályú meccseken, mint akkoriban. „De ez a bajnokság még akkor sem versenyképes nemzetközi szinten. Cserébe a színvonal viszonylagos emelkedéséért teljesen kiölték a versenyt a hazai fociból. Nem szerethetők ezek a klubok így. Persze ma már nem szerethető a Manchester City, a Real vagy a Paris Saint-Germain sem, de ott világszínvonalú a játék, ez itthon már sosem lesz elvárható, hiszen ez nem a hetvenes évek.”
Összefogás
Ez a helyzet ugyanakkor érdekes jelenségeket is szült Újpesten: „Bár a csapat hosszú évek óta nem ér el látható eredményt a bajnokságban, de összefogás van a szurkolók között, pont úgy állunk a klub mellett, ahogy egy angol harmadosztályú csapat drukkerei, láthatóan megerősödött a véd- és dacszövetség.” Sőt megjelentek eddig nem látott gesztusok, a Vasas-tábor például az Újpestet élteti, míg a lila-fehér kemény mag Vasas-rigmust skandál.
Krisztián saját bevallása szerint a nyugdíjasszektorban ül a Szusza Ferenc Stadionban, de rengeteg szurkolót ismer. Szerinte tény, hogy többségében erősen jobboldali kötődésű emberek járnak Újpestre (is), ennek ellenére a szélsőjobboldali megnyilvánulásoknak már alig van terepük. „Nem szembetűnő a rasszizmus vagy antiszemitizmus, bár a múltkor a Mi Hazánk megpróbálta valamilyen rejtélyes okból ezt meglovagolni, és szórólapoztak a stadion előtt, de a kutyát nem érdekelték.”
Ezzel párhuzamosan mára nemcsak teljesen elfogadottá vált a színes bőrű játékosok jelenléte a pályán, de Újpesten például saját rajongótábora van a belga Abdoulaye Diabynak – illetve már csak volt, mert a hátvéd eligazolt a Megyeri útról. „Amikor becserélték, jó kétszáz ember kezdte skandálni a nevét. Érkezése után kicsit ügyetlenkedett, de látszott rajta, hogy nagyon lelkes, csupa szív, és ez átjött idővel a szurkolóknak is. Ez az, ami kezd eltűnni a fociból” – mondta Vranik Krisztián.
A művész fradista ismerősei „totál skizoid helyzetben vannak, mert persze nyerik sorra a bajnokságokat, meg bejutnak az Európa-ligába, de közben ők is tudják, hogy nem szerves fejlődésről van szó, a politika csinálja az egészet, és a politika is vethet véget az egésznek, ha egyszer úgy akarja.”
Amikor Torgyán ment el, de a Fradi élvezett
Bár a Ferencvárost saját szurkolói szeretik örök ellenzéki csapatként emlegetni, a klub a rendszerváltás után nem úszta meg, hogy többször is a kormánypártok uszályába kerüljön. Erre első alkalommal a legelső Orbán-kormány alatt került sor, amikor a Fidesz koalíciós partnere, a független kisgazdapárt elnöke, Torgyán József tette meg magát elnökké.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar foci 13 éve az Orbán-rendszerben
Ez az időszak – az NB I-ből való kizárás mellett – kétségtelenül a mélypontot jelentette a Fradi életében, egymást követték a botrányok, az egyik fő hirdető egy állami malomipari cég lett, a sikerek mégsem jöttek. Torgyán távozásához kapcsolódik Kuncze Gábor akkori SZDSZ-elnök egyik bon mot-ja, miszerint „ez az a helyzet, amikor Torgyán megy el, de a Fradi élvez”.
Most egy Torgyánnál is befolyásosabb kormánypolitikus, Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató a klub elnöke. A 2011 óta máig tartó időszak azonban össze sem hasonlítható az előzővel. A politikus rendezte a klub hátterét, nem szól bele a szakmai irányításba, elérte, hogy megszűnjenek a szélsőséges megnyilvánulások a lelátókon, miközben az FTC szakmailag az egyik legprofesszionálisabban működő klubbá vált.
„Pont azért, mert a Fradi szurkolói politikai preferenciájuk szerint is mindenfélék, helytelenítek bármely pártpolitikai akciót; így aztán kedvemre volt, amikor Orbánt kifütyülték a 2014-es stadionavatón, ahogy kedvemre való lenne, ha bármely más párt politikusát is kifütyülnék, amennyiben beszédet kívánna tartani a stadionunkban” – mondta a Szabad Európának Nagy József.
A 24.hu újságírója az FTC egyik ismert drukkere, még arcképet is csináltatott magának, amikor a klub a Covid miatti zárt kapus meccsek idejére akciót hirdetett a stadion virtuális megtöltésére. A Fraditól kerestük Hamberger Ádámot, aki a Green Monsters „kápója” (vagyis előéneklője), de üzeneteinkre nem reagált, a klub pedig arra hivatkozva, hogy semmilyen módon nem akar politizálni, elzárkózott attól, hogy bármely más szurkolói csoporttal összehozzon minket.
Nagy József korábban interjúzott is Hamberger Ádámmal. Ebben a vezérszurkoló többek között arról beszél, hogy szerinte a cigányozás, buzizás, huhogás belefér a lelátókon, utóbbit például csak azért csinálja mindenki, mert így akarja felidegesíteni az ellenfél színes bőrű játékosait.
Nagy József szerint ugyanez volt a célja az UTE üzenetének is: „Most nyilván azért pártcsapatozzák le a Fradit az újpesti ultrák, mert azt gondolják, ez fáj leginkább a zsinórban ötödik bajnoki címét nyerő Ferencváros szurkolóinak, miközben nyilván boldogan cserélnének velünk. Ha az Újpest lenne zsinórban ötödször bajnok úgy, hogy oda folyik be annyi pénz, mint az utóbbi időben a Ferencvároshoz, akkor meg a fradisták pártcsapatoznák a lilákat, hiszen az fájna nekik leginkább.”
Majd idézte Kápót az interjújából: „Az ember mindig azzal bántja a másikat, amiről tudja, hogy a legjobban fáj neki. Ha én érzékeny vagyok arra, hogy, mit tudom én, alacsony vagyok, akkor nyilván azzal jön nekem, hogy Mi van, törpe?! Ilyenek az emberek! Egész egyszerűen benne van a lelátókultúrában az is, hogy esetenként lecigányozom, lebuzizom, lefaszszopózom az ellenfelemet, és ha úgy alakul, szidom az anyját (…) Amikor újpesti cigányokat kiabálnak a fradisták és fradista cigányokat az újpestiek, az nem azért van, mert rasszisták (…) Így alakult ki. Ilyen a szokás. Lecigányozni szitokszó. Cigányozunk, de közben nem a cigányokról beszélünk, nem különböztetünk meg senkit a származása miatt.”
A 24.hu újságírója természetesen nem osztja a vezérszurkolói vehemenciát, szerinte az adekvát, polgári fradista válasz az újpesti üzenetre egyszerűen annyi, hogy: Nézzetek a táblára! (Vagyis az eredményjelzőre. A rigmus minden szurkolótábor által használt válasz, ha éppen vezet vagy legyőz valakit, akinek a drukkerei szidják őket.) Azt pedig visszautasítja, hogy akár a Fradi-tábor, akár a B-közép azonos lenne azokkal, akik korábban „Indul a vonat, Auschwitzba indul a vonatot” skandáltak vagy kart lendítettek, „miközben nyilván ők is ott vannak a Fradi-táborban; ott lehetnek, hiszen a fradizmus nem párt- vagy politikai ideológia mentén szerveződik, hanem a foci áll a középpontjában”.
Nagy József szerint a Ferencváros azért is különleges klub, mert drukkerei nem jellemzően földrajzi alapon szerveződnek, mint a többi egyesület zöménél, hanem a fradizmus mentén; ezért lenne butaság bármilyen szinten is politikai preferenciát erőltetni rájuk. „Az Üllői úton van mindenféle ember, budapesti és vidéki, városi és falusi, kelet-magyarországi és nyugat-magyarországi, segédmunkás és főorvos, keresztrejtvény-szerkesztő és nyelvtanár, van militáns és van mimózalelkű, van utcai harcos és van tarisznyás bölcsész, van szélsőjobbos és szélsőbalos, van, aki koreót gyárt, és végigugrálja a meccset, van, aki jót dumál a haverjaival, és van, aki csöndben, szorongva befelé szurkol.”
„Sőt a B-középben is fellelhető e csoportok szinte mindegyike, kivéve a csöndben szorongót, hiszen a B-középben kötelező a hangos szurkolás. Az én bérletes helyem két-három méteres környezetében ül nyugdíjas munkás és nem nyugdíjas munkás, ül parlamenti szakértő, ül jogász, két tanár, két diplomata, egy újságíró, egy vállalkozó, és páran olyanok, akikről fogalmam sincs, hogy mivel foglalkoznak, csak azt tudom róluk, hogy évtizedek óta az életük része a Fradi.”
Kispesti bánat és düh
A Kispest – miután sokáig tulajdonolta az amerikai George F. Hemingway – az egyik utolsók között NER-esített klub volt. Ezt hamar követte a kiesés is, így érdekes lehet, mit gondolnak erről – és a politikáról – a klub szurkolói. „Kispesten intenzív táborépítés zajlik, mivel jellemzően negyven fölöttiekből állt sokáig a közönség, most szeretnénk minél több fiatalt is bevonni, már csak ezért sincs politika a szurkolásban, hiszen azzal óhatatlanul elriasztanánk egyes csoportokat” – mondta a Szabad Európának Gazsó István, a piros-feketékkel foglalkozó Csakblog szerzője.
Ő arra emlékszik: utolsó politikusabb megnyilvánulásuk a 2016–2017-es szezonban volt, amikor május végén a Fehérvárt megverve vívták ki az első helyet. Az Ultras Kispest ekkor „Egy kerület a világ ellen” drapériával készült, ami azt jelentette, hogy „az esélytelennek tartott Honvéd a teljes NER-ligával szemben képes lehet bajnokká válni”.
Ekkor még az amerikai üzletember, George F. Hemingway volt a tulajdonos (aki 2006–2019 között birtokolta a klubot, és arról volt nevezetes, hogy a legelképesztőbb helyekről igazolt idegenlégiósokat, akik jellemzően egy szezon után távoztak), állami pénz nem forgott a Bozsik stadion körül, így joggal érezhette bármely Honvéd-fan, hogy ők „nem NER-klub”.
„Bár az igaz, hogy Hemingway látványosan kedvelte Orbán Viktort, de nem a pénzért, hanem elvi alapon tette” – mondta Gazsó István, aki úgy emlékszik vissza a dicsőséges találkozóra, hogy „akkor egy ország drukkolt a Kispestnek, csak hogy Orbán Viktor rosszul érezze magát”.
Ehhez kapcsolódóan: Mit tudna a magyar foci az állami pénzeső nélkül?
Ettől függetlenül persze ők is tettek obszcén ajánlatokat a miniszterelnökkel kapcsolatban a felcsúti közönségnek, de ennek oka az, hogy Mészáros Lőrinc klubja gyakorlatilag lenyúlta a Kispest elől Puskás Ferenc emlékét. A fejér megyei falu focicsapata nemcsak a legendás csatár nevét birtokolja (egy kispestinek nyilván: bitorolja), de a Puskás-hagyatékot is, holott az egykori Honvéd-játékosnak semmi köze nem volt Felcsúthoz.
Nem a kormányfőnek szól
„Amikor azt kiabáljuk, hogy »Felcsúti, sz*d le az Orbánt!«, az nem kormányellenes megmozdulás, hanem a kialakult helyzet erős kritikája. Hogy ennek a feje éppen a kormányfő, az szerencsétlen véletlen. A kispestiek utálatának fő célpontja Szöllősi György (a választások előtt nyíltan a kormány mellett kampányoló Nemzeti Sport főszerkesztője, a PAFC volt sajtófőnöke – a szerk.), ő lobbizott azért, hogy minden Felcsútra kerüljön, ő a felelős” – mondta a Csakblog szerzője.
Így amikor néhány éve sikerült a felcsúti stadionba becsempészniük egy „Mészáros Felcsút Hungary” feliratú drapériát, azt sem kormányellenes gesztusként feszítették ki, hanem „Felcsút-ellenesként”. („Persze perceken belül megjelentek a biztonságiak, és elvették” – Gazsó István.) Mára azonban a Kispest is NER-csapat lett, a szurkolók pedig beletörődtek a helyzetbe. „Úgy állunk hozzá, hogy ez egy szükséges rossz. Mindenki tudja, hogy a legtöbb magyar fociklubba a kormányon keresztül jön a pénz. Jelentősebb, nagy jóindulattal nevezhető szponzoráció csak a Fradi, a Videoton, na és persze a Felcsút mögött van. A többieknél alig látni valódi reklámot.”
Azon persze sokan búslakodnak Kispesten, hogy nekik már NER-es tulajdonosból is csak „az alsó polc jutott” Gazsó István megfogalmazása szerint. A két új tulajdonos a szentesi alapítású Metalcom Zrt.-t birtokosa, Bozó Zoltán, valamint Mendelényi Dániel. Ők ketten tulajdonosai a Reditus Equity Zrt.-nek, amely a Honvédot viszi.
„A cég mérlegfőösszege nagyságrendileg annyi, mint magáé a Kispesté. Teljesen világos, hogy nem a saját pénzüket fektetik a klubba. Ráadásul nincs számottevő kispesti kötődésük, alig teszik be a lábukat a kerületbe” – hangzik Gazsó István ítélete. (A Metalcom arról híres egyébként, hogy ő üzemelteti a déli határkerítést.)
Ehhez kapcsolódóan: Tesztelje tudását a NER-fociról!
A klub ügyvezetője tavaly novemberig az a Kun Gábor volt, aki együtt futsalozott Szijjártó Péterrel Dunakeszin. Ő korábban azoknak a kormány által gründolt nemzeti kereskedőházaknak volt a vezérigazgató-helyettese, amelyeket 2017-ben zártak be, mert nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Kun Gábor menesztése mögött már tavaly is a rossz szereplést sejtették legtöbben (hivatalosan közös megegyezéssel távozott), pedig akkor a kiesés még egy távoli rémálomnak tűnt. Gazsó István szerint ugyanakkor a fő ok az lehet, hogy „Kispesten rengeteg állami pénzt költöttek el minden eredmény nélkül”.
Idénre ráadásul a pénzcsapok el is záródtak, amit az is jelzett, hogy a téli szünetben nem igazolt a klub, pedig bőven lett volna oka rá. Kispesten azonban mintha ezt is valami rezignált beletörődés venné körül, amit Gazsó István úgy magyaráz, hogy „három éve a kiesés ellen küzdünk, ha primer politikai üzeneteket fogalmaznánk meg a lelátón, akkor sem változna semmi. Sem a csapat, sem közönség nem lenne jobb tőle.”
„Orbán Viktor kötélbarátja”
Mint írtuk, az utolsó fordulóig nem volt biztos, hogy a Vasas mellett a MOL Fehérvár vagy a Kispest Honvéd esik-e ki, ez azonban semmit nem von le a székesfehérváriak szurkolói csoportjának, a Red Blue Devilsnek (RBD) május 16-án megfogalmazott üzenetéből.
A csak Orbán Viktor kötélbarátjaként emlegetett Garancsi István tulajdonosnak szóló sorok szerint „a 2018-ban ránk szabadított Mol–Vidi-projekt a végnapjait éli (…) Győzött az önkény, a gőg, a haszonlesés, a gyökértelenség és a nemtörődömség. A fejétől bűzlött a hal, és szép lassan a szag beszivárgott a klubház folyosóira, az irodákba, az öltözőkbe, és végül elérte a pályát is, megmérgezve mindent, ami útjába került.”
(A végnapjait éli egyébként valóban beteljesült, hiszen a bajnokság befejezése után a Mol közölte, hogy felhagy a fehérvári szponzorációval, Garancsi István pedig a klub honlapjának adott interjúban egyértelművé tette, hogy a következő években jelentősen csökkentett költségvetéssel működteti tovább a Fehérvár FC-t. Ezt persze az a körülmény nem indokolná, hogy az üzletember vagyona tavaly 44 milliárd forinttal nőtt.)
Az RBD egyik tagja, Őri Márk nyilatkozott lapunknak a székesfehérvári helyzetről. „Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy Garancsi István Orbán Viktor barátja, de ez akkor sem egy politikai üzenet, és természetesen nem is a miniszterelnöknek szólt, hanem Garancsi Istvánnak. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ez egy szigorúan vett lokális, székesfehérvári történet” – mondta a Szabad Európának Őri Márk, aki egyébként egy kispályás focimeccsen Achilles-ín-szakadást szenvedett, így csapata utolsó két meccsén nem lehetett ott.
A szurkoló szerint ezt bizonyítja az is, hogy a csapat rossz szereplése ügyében többször megnyilvánult Cser-Palkovics András, a város fideszes polgármestere, aki ugyancsak élesen bírálta a klubvezetést, „márpedig rá aligha lehet azt mondani, hogy kormányellenes”. Őri Márk szerint „lehet azt mondani, hogy a fehérvári kemény mag tagjai között többségben vannak a nemzeti érzelműek, de ezzel senki nem foglalkozik a stadionban”.
A kormányok mennek, a szurkolók maradnak
„Minket nem érdekel a pártpolitika, a klub szeretete, a lokálpatrióta érzések hajtanak. Ráadásul kurzusok jönnek-mennek, de a Videoton és a szurkolók állandók, maradnak” – fogalmazott Őri Márk. Ha már Videoton: a székesfehérvári focirajongók egyik legnagyobb szívfájdalma éppen az, hogy a klubot 2018-ban átkeresztelték a névadó szponzor miatt. (Hogy, hogy nem: Hernádi Zsolt Mol-vezér is Garancsi István jó barátja.)
Igaz, előfordult ez már máskor is: a Vidi rövid ideig volt Waltham FC és Parmalat FC, de ennek ellenére legjobban mégis a 2018-as névváltoztatás verte ki a biztosítékot, persze ebben bőven benne van a rossz szereplés. „Garancsi István szintlépést ígért, ehhez képest most valóban ez fenyeget minket: lefelé. El kell ismerni, hogy 2008-ban egy csődközeli klubot vett át, és azóta valóban nyertünk kupát, bajnokságot, volt csoportkörös nemzetközi kupaszereplés. De évek óta mégis lejtmenetben van a klub, és ez már nagyon idegesít minket” – mondta Őri Márk.
Ehhez kapcsolódóan: Mérhetően rontja a színes bőrű focisták teljesítményét a rasszista szurkolói megnyilvánulás.
Ebben a helyzetben természetesen már az is számít, hogy a Market (a NER egyik legnagyobb építési cége) vezetője nem székesfehérvári, sosem volt igazi kapcsolata a szurkolókkal, „nem érzi magáénak a közeget”. Az RBD tagjai jobb híján Cser-Palkovics Andrással szoktak időnként találkozni, de Őri Márk szerint a városvezető is csak szurkolóként tud tenni bármit a klubért.
Belefér
Arra a felvetésre, hogy a Vidit szintén a NER kirakatcsapataként szokták emlegetni, és az ellenfél drukkerei rendszeresen tesznek obszcén ajánlatokat a miniszterelnökkel kapcsolatban a vidista közönségnek, Őri Már csak annyit mondott, hogy ez nekik bőven belefér, egy stadion nem a cizellált üzenetek célba juttatásának közege.
„Az ország legrégebb óta folyamatosan működő szurkolói csoportja vagyunk (az RBD 1992-ben alakult – a szerk.), megszoktuk már, hogy sokan utálnak, az pedig, hogy NER-kirakatcsapat lennénk, egyszerűen marhaság, aki ezt mondja, az nézze meg a Ferencvárost” – fogalmazott Őri Márk, hozzátéve, hogy egy dolgot viszont irigyel a zöld-fehérektől, „akiktől mást nem is lehet”, mégpedig „azt a hozzáállást, amit Kubatov Gábor tanúsít a klub iránt”.
A „balos munkáscsapat” jobbos szurkolókkal
A rendszerváltás előtt szinte minden fővárosi egyesület be volt csatornázva valamilyen politikai szereplőhöz, a Vasasnak egyenesen a Kádár János focicsapata titulus jutott. A Vasas identitásának a rendszerváltást követően is sokáig része volt, hogy munkáscsapat, ezért balosak a szurkolói. Ez azonban mára jelentősen megváltozott, bár tény, hogy a baloldali értelmiség körében még mindig népszerű Budapesten.
Egy neve elhallgatását kérő törzsszurkoló (az egyszerűség kedvéért hívjuk csak Gábornak) szerint ugyanakkor a mai fiatalabb Vasas-drukkerek ugyanúgy inkább jobboldali-konzervatív érzelműek, mint bárhol máshol tapasztalható. „Mára a baloldali hangok főleg az idősebbekre jellemzők, de a legtipikusabb az, hogy ezekkel a dolgokkal nem is foglalkozunk egymás között” – mondta.
A Vasas-tábor sem fogalmaz meg politikai üzeneteket, ugyanakkor ha egy meccs március 15-re, október 6-ra vagy október 23-ra, illetve ezekhez a dátumokhoz közel esik, mindig kitesznek néhány megemlékező molinót. Üzenni így leginkább a klubvezetésnek szoktak a szurkolók, és mivel rövid idő alatt harmadszor esett ki a klub az NB I-ből, erre bőven volt alkalmuk a Fáy utcában.
„Persze már ez sem olyan, mint régen. Emlékszem, az első kettőnél még keményen ment a »K*a anyátok, takarodjatok a p*ba« a klubvezetés felé, idén már ezt is valahogy rezignáltan néztük végig. Volt egy beletörődés mindenkiben, hogy ez van, ezek az emberek hozták ide a pénzt, miattuk lett új stadion, nélkülük még ez sem lenne” – mondta Gábor.
Ő ugyanakkor nem gondolná, hogy a politika direkt belenyúlna az egyes meccsekbe vagy a végeredmény alakításába. „Szerintem ez összeesküvés-elmélet, aminek sosem voltam híve. Egyszerűen nem vagyok képes elhinni, hogy öltönyös emberek leülnek egy asztalhoz valahol egy hátsó szobában, és megbeszélik egymás között, hogy kinek a csapata hányadik lesz” – fogalmazott. Meggyőződése, hogy a Vasast sem a politika ejtette ki, hanem egyszerűen „rossz volt a csapat, rossz volt a vezetés, majdnem negyven játékos fordult meg a klubnál, mégsem állt össze belőle semmi, ez ilyen egyszerű”.
Diósgyőri kanyarok
Miskolcon Varga László MSZP-s politikus volt korábban hosszú ideig a tábor egyik legaktívabb, meghatározó tagja. Mint lapunknak elmondta, bár a kemény magban valóban többen vannak, akik magukat jobboldalinak tartják, nyíltan felvállalt baloldali kötődéséből sosem származott vitája.
„Persze rólam mindenki tudja, hogy gyerekkorom óta járok meccsre, nemegy olyan szezonom is volt, mielőtt családom lett, hogy minden hazai és idegenbeli mérkőzést láttam” – mondta a politikus a Szabad Európának. A kanyaron kívüli lelátórészeken ugyanakkor sokkal vegyesebb a közönség, de – mint Varga László is hangsúlyozta – a kilencven perc alatt senki nem azzal foglalkozik, ki milyen pártra szavaz.
A DVTK tulajdonosváltásainak története jól példázza kicsiben, hogy áll a NER a klubfocival. A csődben és teljes szétesés állapotában lévő DVTK-t („Nemcsak kiestünk az NB I-ből, de megtörtént, hogy a cserekapus állt be csatárnak, annyira nem volt játékos” – mondta Varga László) Leisztinger Tamás nagyvállalkozó vette meg 2010-ben.
Őt korábban a baloldalhoz kötötték, és néhány ingatlanügylete miatt (például a Kopaszi-gát ingatlanfejlesztései) egy időben az akkor még ellenzékben lévő Fidesz–KDNP politikusai több, kifejezetten Leisztinger Tamásnak szentelt sajtótájékoztatót is tartottak, ahol korrupcióval vádolták meg, és azt sejttették, hogy a kormányváltás után az elsők között kerül majd rács mögé.
Leiszti oké lett
Aztán a fociklub megvásárlását követően nemcsak elhallgattak ezek a hangok, de 2018-ban Orbán Viktor is megnézte az épülő új DVTK-stadiont. Leisztinger Tamás 2021 januárjában eladta a klubot. A Telex akkor azt írta: az évek során ötmilliárdot költött saját vagyonából a diósgyőri focira, eközben viszont cégei ennél több állami támogatáshoz jutottak.
Az új tulajdonos Magyar Mátyás és Varga Károly lett. Utóbbiról a HVG azt írta: „A tiszakécskei árnyékmilliárdos, Mészáros Lőrinc és Szíjj László mellett a harmadik legfontosabb NER-építőember.” Varga László szerint ezekkel a dolgokkal nem foglalkoznak a drukkerek Miskolcon, így ő sem.
„Egyrészt Diósgyőrben hagyományosan távolságot tartanak a tulajdonosok a szurkolóktól, másrészt lehet NER-csapatnak hívni a DVTK-t, de senki nem állíthatja, hogy mi a rendszer napos oldalán lennénk. Elég csak a kiesésekre gondolni, és arra, hogy ha a nézőszám, a versenyképesség számítana a magyar fociban, mint máshol, normális bajnokságokban, akkor mi stabilan dobogós csapat lennénk.”
Mint mondja, bár Miskolcon nagyon sokan gondolják így, mint ő, ez a stadionban nem téma, még a kiesések idején is a szakmai stáb volt csak a szurkolói kritikák célpontja. „Nem a tábor politizál, a politika akar rendszeresen rátelepedni a diósgyőri focira. Időről időre megjelennek olyan politikusok a klub környékén, akiket korábban sehol nem lehetett látni, érdekes módon mindig a választási kampányokban.”
