Az orosz államfő a várakozásoknak megfelelően versenybe száll ötödik ciklusáért is, miközben már ma is ő a leghosszabb ideje hatalmon lévő vezető Sztálin halála óta Oroszországban.
Az országot elnökként vagy kormányfőként egészen 1999 óta irányító Vlagyimir Putyin a haza hőseinek napja alkalmából megtartott moszkvai ünnepségen jelentette be újrázási tervét, miután kitüntetésben részesített több, korábban az ukrajnai háborúban harcoló katonát.
A rendezvényen az államfő pozitív választ adott az indulási szándékait firtató kérdésre, amelyet Artyom Zsoga, az Ukrajnától illegálisan elcsatolt „Donyecki Népköztársaság” parlamentjének elnöke tett fel.
„Erről különböző időpontokban különböző gondolataim voltak. De igaza van, itt az ideje döntést hozni. Tisztában vagyok azzal, hogy nincs más lehetőség, így indulni fogok az orosz elnöki posztért” – tudatta.
Ehhez kapcsolódóan: Március 17-re tűzték ki az elnökválasztást Oroszországban
Az orosz parlamenti felsőház előző nap 2024. március 17-re tűzte ki az elnökválasztás időpontját, majd a hatóságok arról is határoztak, hogy ez most először háromnapos esemény lesz.
Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki vezető és támogatói arra szólították fel a körülbelül 110 millió szavazásra jogosult állampolgárt, hogy bár a végeredményt minden bizonnyal manipulálni fogják, mégis szavazzanak „bármilyen más jelöltre” Putyinon kívül.
„El fogja pusztítani Oroszországot. Távoznia kell” – közölte a széles körben politikai fogolynak tartott aktivista.
Az országot egyre nagyobb szigorral vezető, 71 éves elnök az általa levezényelt alkotmánymódosítások értelmében még két hatéves mandátumot vállalhat, így egészen 2036-ig hatalomban maradhat.
Miután az utóbbi évtizedek során szoros ellenőrzés alá vonta a teljes politikai rendszert, semmi kétség nincs Putyin győzelme felől. Főbb kihívói mára mindannyian halottak, börtönben vannak vagy külföldre menekültek, a független médiát jórészt betiltották.
Ehhez kapcsolódóan: A korábbiaknál is kevésbé átlátható választáson nyert Putyin pártja
Felmérések szerint magas támogatottságát nem tudta kikezdeni sem az elhúzódó, emberek tízezreinek halálával járó ukrajnai háború, sem Jevgenyij Prigozsin megbukott zendülése.
Egyelőre nem tudni, ki szerepelhet még a szavazólapon. Eddig ketten jelentették be indulásukat, Borisz Nagyezsgyin moszkvai önkormányzati képviselő és Jekatyerina Duncova újságíró, aki korábban a helyi törvényhozás tagja volt a Tveri területen, viszont – mivel egyikük sem parlamenti párt jelöltje – rengeteg aláírást kellene gyűjteniük ahhoz, hogy megmérettessék magukat.
Ehhez az Állami Dumán kívüli pártok jelöltjeinek legalább százezer aláírást kell összegyűjteniük negyven területről, a minden párttól független indulóknak pedig legalább háromszázezret.
Ehhez kapcsolódóan: Anne Applebaum-interjú: Putyin „valójában elpusztítja a modern Oroszországot”
A három napra elnyújtott voksolást, illetve a mintegy harminc területen tervezett online szavazást sok független megfigyelő élesen bírálta, mondván, hogy az intézkedések is megkönnyítik a csalást.
