Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Volt amerikai és NATO-parancsnok: Putyin háborúja sebezhetővé tette Oroszországot


Találkozó Azerbajdzsánban: Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök (akinek sorsáról ellentmondó hírek érkeztek a héten) és Curtis Scaparrotti amerikai tábornok, az európai NATO-erők volt parancsnoka Bakuban 2018. december 12-én
Találkozó Azerbajdzsánban: Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök (akinek sorsáról ellentmondó hírek érkeztek a héten) és Curtis Scaparrotti amerikai tábornok, az európai NATO-erők volt parancsnoka Bakuban 2018. december 12-én

Az Európában állomásozó amerikai és NATO-erők egykori parancsnoka szerint Oroszország nincs jó helyzetben a két hónapja tartó ukrajnai háború állása alapján. Az offenzíva Kelet-Ukrajnára való áthelyezése másfajta harcot eredményez majd.

Curtis Michael Scaparrotti nyugalmazott hadseregtábornok is úgy érvelt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök többé nem tud „tiszteletre méltó vezetőként visszatérni a világ színpadára”, és az oroszoknak meg kell békélniük azzal a kárral, amelyet „a nemzetek között nemzetként” okoztak, többek között szankciók és más büntetőintézkedések révén. A tábornok a Szabad Európa georgiai szerkesztőségének adott interjút.

„Oroszország, úgy gondolom, jelenleg nemzetként sebezhető – mondta Scaparrotti a Szabad Európa georgiai szolgálatának egy nemrégiben adott interjúban. – A szankciók minden bizonnyal hatással voltak a nemzeti erőforrásaikra, a gazdaságukra és másra.”

A West Point akadémián végzett 66 éves Scaparrotti Irakban, Afganisztánban, Afrikában és Bosznia-Hercegovinában is szolgált parancsnokként. NATO- és egyéb megbízatásai mellett az amerikai vezérkari főnökök egyesített parancsnokságát is irányította.

„Nem kell sietni a béketárgyalásokkal”

A tábornok arra biztatta Kijevet, hogy ne siesse el az esetleges béketárgyalásokat.

„Szerintem Ukrajnának nem kellene erre törekednie, amíg nem kerül előnyös helyzetbe, olyan helyzetbe, amely lehetővé teszi számára, hogy abban a hitben menjen bele a tárgyalásokba, hogy elérheti, ami számára elfogadható kimenetele lehet ennek a konfliktusnak” – mondta Scaparrotti.

A Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának megszervezésére irányuló török erőfeszítésekről szóló múlt heti hírek kapcsán Mihajlo Podoljak kijevi tárgyaló és elnöki tanácsadó április 27-én azt mondta, hogy nem született ilyen megállapodás.

Podoljak szerint a két ország elnöke találkozójának időpontját és a találkozó kontextusát még nem határozták meg” – jelentette a Reuters.

Curtis Scaparrotti nyugalmazott tábornok: „Ukrajnának nem kell sietnie a béketárgyalásokkal, akkor kezdjen foglalkozni velük, amikor erősebb pozícióban lesz”
Curtis Scaparrotti nyugalmazott tábornok: „Ukrajnának nem kell sietnie a béketárgyalásokkal, akkor kezdjen foglalkozni velük, amikor erősebb pozícióban lesz”

Scaparrotti őrlő és pusztító csatát jósolt, de azt mondta, hogy Oroszország erőinek morálja, eddigi, korlátozott harctéri előrehaladása és a nemzetközi reakciók együttesen megkérdőjelezik, hogy sokkal kisebb szomszédja fölé tud kerekedni egy kimerítő háborúban.

Kérdések Moszkva stratégiája körül

„Azt hiszem, általában azt mondanánk, hogy az idő a nagyobb ország oldalán áll, amelyiknek nagyobb erőforrásai vannak – ez Oroszország. De Oroszország különösen a szárazföldi erőinek jelentős részét fordította erre a hadjáratra, és nem teljesítettek jól” – mondta Scaparrotti, megjegyezve, hogy az ukránok az aszimmetrikus rendszereiket használják.

Elmondta, hogy úgy tűnik, Oroszország újjászervezi a Kijevtől visszavert erőket, és a nemrég előléptetett parancsnok, Alekszandr Dvornyikov tábornok vezetésével megerősíti logisztikai és parancsnoki-irányító rendszerét.

Az, hogy az oroszok korlátozott módon vetették be a tüzérséget a Kelet-Ukrajna elleni teljes körű támadás előkészítésére, többek között ott, ahol az Oroszország által támogatott szakadárok nyolc éve uralnak területeket, kérdéseket vet fel kampányuk következő részével kapcsolatban – mondta.

Szerinte az ukránoknak tovább kell erősíteniük a harcra, ami miatt több mint 11 millióan lettek belső vagy külföldi menekültek, miközben a hadsereg, a milícia és az önkéntes védelmi erők az ukrán függetlenségért és saját túlélésükért küzdenek.

„Ez egy kicsit másfajta harc lesz abban az értelemben, hogy harcolnak majd a Donbászban már évek óta megmerevedett vonalak mentén, és az oroszok szándéka talán az lesz, hogy áttörést érjenek el északon, Izjum közelében és délen, Donyeck város körül, és alapvetően körbevegyék ezt a vonalat” – mondta Scaparrotti.

Az ukrán erőknek szerinte meg kell erősíteniük a szárnyaikat, és az orosz erőkkel szemben sík terepen, fix védelmi pozíciókból kell majd fellépniük.

Azt mondta, hogy inkább lassú, folyamatos, őrlő harcra számít, mint gyors csapásra bármelyik oldaltól.

„Ha áttörésre kerülne sor, az egy olyan behatolás lenne a szárnyakon, amely az ukrán erők egy meglehetősen jelentős részét lekötné vagy bekerítené. Szerintem azonban tovább harcolnának, és még így is hetekig tartana” – mondta Scaparrotti.

A háború orosz módja

A Szíriát megjárt Alekszandr Dvornyikov tábornok az Ukrajna elleni orosz háború új katonai parancsnoka
A Szíriát megjárt Alekszandr Dvornyikov tábornok az Ukrajna elleni orosz háború új katonai parancsnoka

Leírta a háború orosz módját is, amely szerinte olyan intenzív konfliktusra emlékeztet, amely a lakossági központokat veszi célba, és amelyet számos harcoló ország nem támogat.

„Amikor nem tudnak győzni manőverezéssel és az erőikkel, ahogy Szíriában és másutt láttuk, elsöprő tűzerőt használnak, lakott területeket támadnak, hogy a pusztítással, amit okoznak, kikényszerítsék a kapitulációt – mondta Scaparrotti. – Ez a hadviselés és a nagy intenzitású konfliktusok természetéhez tartozik, ez így volt az idők során. Oroszország az egyik, amelyik még mindig hajlandó ezt alkalmazni.

Szerinte Putyin új, Dvornyikov vezette egységes parancsnoksága veszélyesebb helyzetet jelez, mint amikor a Kreml vezetőjének három katonai körzetparancsnoka osztozott a felelősségen.

„Az oroszok számára előnyös, hogy őt helyezték a parancsnokság élére, de nem hiszem, hogy ez feltétlenül megváltoztatja a játékszabályokat, tekintve hogy akkor lép be, amikor az orosz erők kezdeti hadjárata kudarcot vallott. Bebizonyosodott, hogy rosszul teljesítettek és hogy logisztikai és kommunikációs problémáik vannak. Ezeket még meg kell próbálnia helyrehozni, de olyan erőkkel harcol, amelyek már sérültek.”

Az atomfenyegetésről

Putyin és más orosz tisztviselők nyilvános akcióit és nyilatkozatait a nukleáris fegyverekről, például a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával kapcsolatos nyilvános fellépését és nyilatkozatait a kétségbeesés jelének tekinti, szerinte ezzel erősnek és hatalmasnak akar feltűnni, amikor a hagyományos erők megbuktak.

„Putyin mostanában rutinszerűen meglengeti a nukleáris szablyát, és őszintén szólva továbbra is ezt teszi, mert szerintem tudja, hogy (…) csökkent a hagyományos fegyverzeti előnye, amellyel február 24-e előtt rendelkezett, így ez neki a biztosítás – mondta Scaparrotti. – Azt hiszem, erre számítanunk kell, de nem szabad engednünk.”

Elmondta, hogy szerinte – bár a Nyugat az invázió kezdetén valószínűleg lassabban látta el Ukrajnát fegyverekkel és egyéb katonai segélyekkel, mint kellett volna – „nagyon gyorsan változtattunk, és lendületet vettünk”.

A tábornok üdvözölte a vitát arról, hogy támadó vagy védekező támogatást nyújtsanak-e, és milyen rendszereket. „Katonai értelemben nincs nagy különbség egy támadó és egy védekező fegyverrendszer között” – mondta.

„Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy kihívja a Nyugatot és kiterjessze a háborút, ezért meg kell hajolnunk, meg kell adnunk az ukránoknak, amire szükségük van, azzal a szándékkal, hogy sikeresek legyenek, és olyan erős pozícióba kerüljenek, amelyben tárgyalni tudnak” – mondta Scaparrotti.

„Ezt akkor tudjuk megtenni, ha továbbra is biztosítjuk számukra a felszerelést, biztosítjuk számukra az újabb felszerelésekhez szükséges képzést, ami szintén része ennek. Ők bátrak, bátor emberek, minden támogatást meg kell adnunk nekik, amire szükségük van.”

Szerinte az ukrajnai háború egyike azoknak a tanulságoknak, amelyek azt mutatják, hogy „a transzatlanti térség egészét kell szemlélnünk”, és hogy minden országnak meg kell értenie, hogy „ez ma egy egybefonódott világ – még egy olyan harc esetében is, amelyet Oroszország Ukrajnára kíván korlátozni”.

„Azt mondták, hogy ez egy különleges művelet, nem háború, mégis mindannyian látjuk, hogy ez minket érint, hogy ennek globális hatásai vannak, hogy ez mindannyiunkra hatással van – mondta Scaparrotti. – Úgy gondolom, hogy így kell tekintenünk rá. Stratégiailag kell gondolkodnunk. Hosszú távon kell gondolkodnunk.”

Videó: Kelet-Ukrajnában a tüzérség veszi át a főszerepet

Putyin és köre, mondta, kihasználja a különbségeket, „mindig is így volt”. Putyin következetes célkitűzései között említette a NATO felosztását.

„Kevesebb lehetőséget kellene adnunk Putyinnak erre – mondta Scaparrotti. – Most, miután ezt elmondtuk, a NATO-n belül minden egyes ország meghozza a saját szuverén döntését. Remélem, hogy idővel például Németország, az egyik legvirágzóbb ország Európában úgy dönt, hogy jobb helyzetbe hozza magát az energia tekintetében, hogy hosszú távon nagyobb, megfelelő szereplő lehessen, anélkül hogy a lakosságot veszélyeztetné, ami ma az aggodalmaik részét képezi.”

„Putyin már nem tud visszatérni a nemzetközi porondra”

Az orosz nukleáris fenyegetések – akár burkoltan, akár másként – részei annak az érzékelt hitelességi problémának, amellyel Scaparrotti szerint Putyin több mint két évtizede küzd, azóta, hogy kinevezték Borisz Jelcin leköszönő elnök utódjává.

„Úgy gondolom, hogy Putyin világvezető hírneve örökre megsérült, és a képessége, hogy újra tiszteletre méltó vezetőként lépjen a világ színpadára, véget ért – mondta. – Azt hiszem, Oroszországnak meg kell értenie, milyen kárt okozott neki mint nemzetnek a nemzetek között. Nem törekedhetünk a korábbi status quóra.”

Azt mondta, Putyin továbbra is eltökélt „a keleti befolyási övezetben és a nemzetközi szabályokon alapuló rend destabilizálásában”.

„Évek óta folyamatosan hangoztatja ezt. Nem hiszem, hogy csökkentené a lelkesedését, ha most valamilyen kielégítő tárgyalási pozíciót érne el.”

Scaparrotti figyelmeztetett, hogy az Oroszország által elkövetett károkat és állítólagos atrocitásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni a rövid távú béke érdekében.

„Ha ezt tesszük, úgy vélem, a jövőben ismét szembe kell néznünk Oroszországgal és agressziójával” – mondta.

Írta: Andy Heil, az RFE/RL grúziai szolgálatának munkatársa Vazha Tavberidze interjúja alapján.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG