Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Zöld utat kapott a lengyel helyreállítási terv


Tüntetés Varsóban Lengyelország EU-tagságának megtartása mellett 2021. október 10-én (képünk illusztráció)

Elfogadták a tagállamok a lengyel helyreállítási tervet, ez azonban nem jelenti azt, hogy hamarosan pénzhez is jutnak a lengyelek. Előtte ugyanis különböző feltételeknek kell megfelelniük a jogállamiság helyreállítása terén. A pénzügyminiszterek ülésén Magyarország megvétózta a globális minimumadó európai bevezetését.

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) pénteken jóváhagyta Lengyelország nemzeti fejlesztési tervét az Európai Bizottság javaslatának megfelelően. Lengyelország összesen 35,4 milliárd euróra lesz jogosult, ekkora összeg illető meg a vissza nem térítendő támogatások és a kedvezményes hitel révén. Ahhoz azonban, hogy valóban pénzhez jussanak, feltételeket kell teljesíteniük. Az Európai Bizottság mérföldköveket határozott meg, amelyek a lengyel igazságügyi reform során végrehajtott átalakítások visszavonását jelentik. Lengyelországnak fel kell számolnia az uniós joggal ellentétesen működő fegyelmi kamarát, és az eddig az e testület által meghozott döntéseket felül kell vizsgálniuk. Az elvárások részletezik, hogy mikor milyen lépéseket kell megtenni, és csak ezek igazolása után nyújthatnak be Brüsszelnek kifizetési igényeket.

Az Európai Parlament kezdettől ellenezte ezt a megoldást, nekik azonban nincs hatáskörük az ügyben, csak politikai véleményt mondhatnak. A tagállamok sem voltak egységesek, de a mostani döntést nem vétózta meg senki. Ugyanakkor Hollandia tartózkodott, és három ország – Belgium, Dánia és Svédország – társaságában nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben sürgetik az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizzék a mérföldköveknek való megfelelést.

Daniel Freund, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottság zöld tagja azt mondta a döntés után, hogy „a lengyel gazdaságélénkítési terv jóváhagyása tévedés. Az Európai Bizottság feltételei nem lesznek elegendők a jogállamiság helyreállításához Lengyelországban. Már most látjuk, hogy a bizottság döntése veszélyes dinamikát indított el. Orbán Viktor hasonló trükkökkel próbálja megkerülni a szankciókat, és biztosítani a helyreállítási alapokhoz való hozzáférést. A jogállamiság alku tárgyává válik.”

Felkészül Magyarország?

Magyarország szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy mi történik a lengyel tervvel. Ugyanis az eljárás minden bizonnyal hasonló lesz a magyar helyreállítási terv esetében is. Még mindig sok a nyitott kérdés, amelyekre Magyarország eddig nem adott választ. Igaz, a tárgyalásokat Navracsics Tibor, az uniós pénzek elosztásáért felelős tárca nélküli miniszter igyekszik felgyorsítani, ezért is volt a héten három napig Brüsszelben, ahol az Európai Bizottság tizenegy tagjával tárgyalt. Vélhetően Magyarország esetében is hasonló mérföldköveket igyekszik meghatározni az Európai Bizottság annak érdekében, hogy ajánlani tudják elfogadásra a tagállamoknak a magyar tervet. Navracsics Tibor kompromisszumkészségét hangsúlyozta, vagyis azt, hogy a magyar kormány hajlandó engedményeket tenni egyrészt a korrupcióellenes küzdelem, másrészt pedig az oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés miatt. Ezek között említette, hogy csökkenni fog az egybeszerzős közbeszerzések száma: nem az uniós, hanem a nemzeti források felhasználása során. A miniszter szerint sok elvárás egyszerű szervezéssel, átcsoportosítással teljesíthető, bár ezzel együtt úgy véli, hogy év vége előtt lehetséges a megállapodás. Ennek az a jelentősége, hogy ha nem sikerül december 31-ig közös nevezőre jutni az Európai Bizottsággal, akkor a vissza nem térítendő támogatás hetven százaléka elvész.

Újabb vétó

A pénzügyminiszteri tanácsülés azonban nem a lengyel helyreállítási terv miatt válik emlékezetessé, hanem azért, mert Magyarország ismét megvétózott egy uniós jogszabályt: most a 15 százalékos globális minimumadóról szóló terveket. Ez a jogszabály azokra a cégekre vetne ki adót, amelyek 750 millió euró csoportszintű árbevétel fölötti mérleggel rendelkeznek, a célja pedig az, hogy kiküszöbölje az adóelkerülést, az eltérő adózási rendszerek kihasználását. A vétót követően Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: „A globális minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené Magyarországon, ezért a kormány a nemzetközi nyomás ellenére sem támogatja az erről szóló uniós irányelv elfogadását.” Varga szerint „Magyarország nem gondolja, hogy amikor az energiaárak emelkednek, amikor a családokra nehezedő terhek gyarapodnak, amikor a vállalatokra leselkedő kihívások száma növekedik, akkor erre az intézkedésre sort lehetne keríteni”. Ugyanakkor ennek ellentmond, hogy ez a fajta adó már a következő évtől 48 milliárd euró pluszbevételt jelentene EU-s szinten.

A magyar vétót komoly felháborodás kísérte. Bruno Le Maire, a soros elnökséget ellátó francia kormány pénzügyminisztere arra szólított fel, hogy adózási kérdésekben töröljék el a vétó lehetőségét. Korábban egyébként más országok is jeleztek fenntartást – Lengyelország, Észtország és Írország –, ők azonban ma már támogatták a javaslatot. Magyarország érdekes utat járt be: tavaly októberig a kormány ellenezte, aztán támogatta, most megint ellenzi a jogszabályt.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG