Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elképzelések egy erősebb, hatékonyabb unióról – vétójog nélkül


Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia elnök egy uniós csúcstalálkozón Brüsszelben, ahol az orosz olajembargóról tárgyaltak 2022. május 30-án

Az egészségügy, az energia, a védelem és a szociális területek lehetnek azok, amelyeken az uniós közös politika a jövőben nagyobb hatáskörrel rendelkezik majd. Megindult az európai szintű gondolkodás arról, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az EU működését, szervezetét. Ennek egyik eleme, hogy megszüntetnék a vétójogot. Ha emellett kell érvelni, mindig Magyarországot hozzák fel negatív példának.

Az elmúlt több mint egy évben lezajlott a Konferencia Európa Jövőjéről című eseménysorozat, amelyben különböző formában mondhatták el az európai polgárok, milyen jövőt képzelnek el az EU-nak. Ennek az eredményeit összesítették, véleményt nyilvánított róla az Európai Parlament, a tagállamok, a tagállami parlamentek, a politikai pártok és a politikusok, most pedig eljött a megvalósítás időszaka. Merthogy ha már megkérdezték az embereket, valamit kezdeni kell a véleményükkel. Az már a folyamat kezdetén látható volt, hogy ezek az eszmecserék messzire vezethetnek, és valóban: már az uniós alapszerződések módosításáról folynak a tárgyalások.

Ez egy hosszú folyamat, de látható, hogy a polgárok véleménye alapján sokszor nem elegendők a jelenlegi keretek a kívánt módosításokhoz, vagyis hozzá kell nyúlni az uniós alapítószerződésekhez. Az Európai Parlament elfogadta az erre vonatkozó javaslatot, amelynek kiindulópontja, hogy össze kell hívni egy konventet. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a tagállamok jelentős része, de nem az egyértelmű többsége – Franciaországgal az élen – támogatná a konventet, hasonló állásponton van az Európai Bizottság és most már a parlament is. A téma június 21-én az uniós Európa-ügyi miniszterek asztalán lesz, és minden bizonnyal szóba kerül a két nappal később kezdődő uniós csúcstalálkozón is.

Amit eddig leggyakrabban hallhattunk az új szabályokról, az a vétójog eltörlése. Ennek indokaként szinte kizárólag Orbán Viktor és a magyar kormány vétóit szokták felhozni, amelyet egyértelműen zsarolásként értékelnek.

Parlamenti kívánságlista

Az Európai Parlament ezen a héten elfogadott állásfoglalásában felszólítja az Európai Tanácsot, hogy járuljon hozzá az uniós szerződések felülvizsgálatának megkezdéséhez. El is készítettek egy listát arra vonatkozóan, hogy milyen változtatásokra lenne szükség szerintük. Ez irányadó lehet a későbbi vitákra nézve. A parlament tehát a következőket javasolja:

  • Felül kellene vizsgálni a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat az unió cselekvési képességének javítása érdekében, többek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene váltani például a szankciók kivetésének területén.
  • Módosítani kell az uniós hatásköröket, különösen az egészségügy és a határon átnyúló egészségügyi veszélyek, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló, az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi megállapodásokkal összhangban kialakított energiaunió megvalósítása során, a védelmi, a szociális és a gazdaságpolitika területén.
  • Biztosítani kell, hogy a szociális jogok európai pillérét teljes egészében végrehajtsák, és a szerződés részévé váljon.
  • Támogatni kell az uniós gazdaság ellenálló- és versenyképessége megerősítését, különös figyelmet fordítva a kis- és közepes vállalkozásokra, a versenyképesség ellenőrzésére és a méltányos, zöld és digitális átmenetre fókuszáló beruházásokra.
  • A parlamentnek jogszabály-kezdeményezési, -módosítási és -visszavonási jogkört kellene kapnia, és a költségvetési eljárás során teljes jogú társjogalkotóvá kellene válnia.
  • Meg kell erősíteni az unió alapértékeit védő eljárást és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját és következményeit.

Vagyis itt már kapunk egy tételes felsorolást arra nézve, hogy milyen területeken kellene nagyobb hatáskört kapnia az Európai Uniónak, ami több döntési jogot jelentene közösségi szinten, a tagállami hatáskörök rovására. Az is kiderül, hogy az EP saját magának is nagyobb hatáskört szeretne, például azzal, hogy jogszabályt kezdeményezhetne. Jelenleg ugyanis nincs ilyen jogkörük, kivételként a saját megválasztásukra vonatkozó jogszabályra tehetnek javaslatot.

Ezt az állásfoglalást 355 szavazattal, 154 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el.

Világbirodalmak kora

Az erről szóló parlamenti vitában kiderült, hogy az Európai Bizottság elnöke már szeptemberben, az unió állapotáról szóló beszédében el fogja mondani, hogy a polgárok javaslatai közül melyek azok, amelyek az alapszerződés módosítása nélkül is megvalósíthatók. Persze az is kiderül, hogy milyen lehetőségei vannak a szerződésmódosításnak. „Tegyünk meg mindent a szerződés jelenlegi hatályán belül, de ha kell, módosítsuk a szerződést” – jelentette ki Dubravka Šuica, az Európai Bizottság tagja.

A parlamenti vitában legtöbbször Magyarországra és Orbán Viktorra hivatkoztak, amikor amellett érveltek, hogy miért kell áttérni a tagállamok körében megtartott szavazásokon az egyhangúságról a minősített többségi voksolásra.

„Nem fordulhat elő a jövőben az, ami legutóbb Magyarországgal kapcsolatban történt a tanácsban” – mondta Gabriele Bischoff szociáldemokrata képviselő az olajembargós vitára utalva. „Magyarország arra használja a vétót, hogy pénzt követeljen és zsaroljon” – jelentette ki Daniel Freund zöldpárti politikus. Guy Verhofstadt belga liberális EP-képviselő pedig amellett érvelt, hogy „a jövőt nem a nemzetállamok jelentik, a birodalmak világa következik: az USA, Kína, India mind világbirodalom, és Oroszország is az akar lenni.” Az RMDSZ képviselője, az Európai Néppárthoz tartozó Vincze Lóránt is az egyhangúság eltörlése mellett érvelt, mert akkor szerinte hatékonyabb lenne az unió működése.

A Fidesz ellenzi

Talán nem meglepő, hogy a vétójog eltörlésének, az uniós hatáskörök kibővítésének egyik legnagyobb ellenlábasa a Fidesz. Gál Kinga, a párt európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke szerint a konferenciasorozat folyamata nem volt sem demokratikus, sem pluralista, a záró következtetések ilyen módszerrel történő elfogadása pedig nem legitim. „A konferencia csupán az intoleráns liberális véleményhegemónia színjátéka volt, nem pedig keret a közös és szabad gondolkozáshoz Európa jövőjéről” – áll a Fidesz közleményében.

Trócsányi László képviselő szerint ahhoz, hogy az Európai Unió visszanyerje a meginogni látszó bizalmat, a tagállamok érdekeit figyelembe vevő, professzionális cselekvésre van szükség. Ez azonban nem történhet előregyártott prekoncepciók alapján, a centralizáció, a nemzeti szuverenitás csorbítása, az Európai Egyesült Államok létrehozásának céljával, mondta Trócsányi. Hozzátette: „Már a konferencia megkezdésekor tudhattuk, hogy azok, akik a tollat fogják, milyen irányba kívánják vinni az Európai Unió jövőjét. Mi mégis jóhiszeműen és tisztességgel vettünk részt a vitákban, hiszen számunkra valóban fontos Európa egysége. Mi nem a centralizációban és nem egy ideológiailag vezérelt Európában hiszünk. Számunkra egy olyan európai integráció vonzó, amely a tagállamok együttműködésén alapszik, és amely tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását.”

Ahhoz, hogy konventet hívjanak össze, a tagállamok egyszerű többségének döntése is elegendő. Néhány hete tizenhárom tagállam jelezte ezzel kapcsolatos fenntartásait, ezek között nem volt ott Magyarország. Vagyis elvileg a tagállamok több mint fele nem tartaná időszerűnek az alapszerződések módosítását, az álláspontok azonban változhatnak, különösen a háború okozta kihívások növekedésével. A konvent egyébként európai és nemzeti parlamenti képviselőkből, biztosokból és uniós vezetőkből áll.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG