Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Zugló újabb szerződést kötött az érdekes hátterű kertészeti cégekkel


Tornaóra a Feneketlen-tó körüli parkban

A parkfenntartó bizniszt nem érintette az önkormányzati választás utáni rezsimváltás a fővárosi kerületekben. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, húsz éve folyamatosan ugyanaz a titkosszolgálatokhoz és a politikához kapcsolódó cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. A helyzet feltárása sem tartotta vissza az érintetteket: év vége előtt Zuglóban megint elnyertek egy évi egymilliárdos megbízást négy évre. A bonyolult kertészeti cégháló mögött álló egy ember, és érdekes politikai kapcsolódások fedezhetők föl.

Közétkeztetés, parkolás, kertészeti munkák és útépítés. Ezek azok a folyamatosan szükséges szolgáltatások, melyek egy nagyobb önkormányzat esetében sok éves és nagy összegű megbízásokat jelentenek vállalkozásoknak. Főleg, ha olyan szerencsések, hogy több kerületben is, és évtizedeken át ők bizonyulnak a legjobbnak. És ha más már nem is indul ellenük.

Három részes őszi cikksorozatunkban (itt, itt és itt) a kertészet, parkfenntartás terén taroló cégeknek mentünk utána. Egy állandó tendernyertes kertészeti konzorciumot találtunk, melyről kiderült, hogy valójában nem is egymástól független cégek alkotják, hanem maga egy cégháló. Mögöttük pedig egy olyan ember áll, aki emellett közös cégeket visz a fideszes ex-államtitkár, volt titkosszolgálati tiszt Tasnádi Lászlóval, és Molnár Zsolttal (pontosabban a feleségével), az MSZP többször fideszes kollaborációval vádolt vezetőjével is.

Ő Zámbó Zsolt. A kertészeti cégháló tagjai pedig a Parkfenntartó, a ZÖFE, a Pannon Park Forest és a DeerGarden kft-k.

A zuglói önkormányzat 2020. december 21-i ülésén, immár többedszer, megint ketten közülük nyerték el a kerület parkfenntartó munkáit 2+2 évre, évente nettó több, mint 1 milliárd forintért. Egyedüli indulóként.

A nyerő négyes

Az állandó tendernyertes kertészeti cégháló tagjai néha különálló cégekként indulnak, és nyernek többen, máskor konzorciumként viszik el az önkormányzati 2-4 éves keretszerződéseket. A profit “családon belül marad”, mert a tulajdonosi körök sokszor átfedik egymást.

Húsz éve ez megy, mindig ők nyernek a kerületben” - mondta egy kertészeti vállalkozó, akivel ősszel beszéltünk. Ismeri őket, volt is kapcsolata egyikükkel: “Rábeszéltek, adjunk be ajánlatot, nem nyerünk, de majd alvállalkozók leszünk.

Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke szerint hüvelykujjszabály, hogy ha egy cég önmagában is képes elvégezni egy - pályázatban kiírt - feladatot, akkor ne álljon össze egy másik olyan céggel, amely szintén képes egyedül elvégezni azt. Ez ugyanis a versenyzés kizárása. “Azt nem tudom, hogy ezek a park-cégek önmagukban pontosan mire képesek: átfedő kapacitásaik vannak, vagy egymást kiegészítő tudásuk-tapasztalatuk” - mondta.

A zuglói önkormányzat, melyet 2014-ig a fideszes Papcsák Ferenc, majd 2019-ig a mostani budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely, azóta pedig a szocialista Horváth Csaba vezet, folyamatosan ezt a kertészeti céghálót tartja legalkalmasabbnak a kerületi zöldfelületek gondozására.

2012-ig, Papcsák Ferenc regnálásáig tudtuk visszakövetni a történetet. Ekkor négy évre, 2016-ig szóló keretmegállapodást kötött a kerület a Parkfenntartó Kft-vel (és konzorciumi társaival: a DeerGarden és a Szurdokvölgy Kft-kel – ők nyerték most decemberben is a tendert): évente nettó 450 millió forintos keretösszegre (kivéve a 2012-es naptári évet, amikor nettó 442 millióra). Alvállalkozójuk mások mellett a ZÖFE Kft. volt.

Az 1,6 milliárdos szerződés második felében már a Karácsony Gergely vezette önkormányzat szerződött a részmunkákra, és fizetett. (Várnai László, aki a zuglói önkormányzat képviselője a Civil Zugló Egyesület színeiben, azt mondta, a keretszerződést ekkor már nem töltötték ki teljesen.) Karácsony Gergely főpolgármester nem válaszolt a megkeresésünkre.

A szerződést 2017. január 1-től az új, ellenzéki vezetésű önkormányzat is megismételte nettó 2,4 milliárdért.

Ezt is a Parkfenntartó nyerte konzorciumi társaival (Zöld Zugló Konzorcium néven), más ajánlat nem is érkezett. Ezt hosszabbították meg 2020. december 31-ig, és kötöttek újat január 1-ről.

De nem csak folyamatos szolgáltatásra szerződött velük Zugló, egyedi projektekre is. 2018 áprilisában Karácsony Gergely kerületi polgármester írta alá a Pillangó Park rendbetételéről szóló szerződést a céggel és a Deergarden Kft-vel : egy módosítás után nettó 553 millióért.

Szintén az ellenzéki vezetésű zuglói önkormányzat indította a “Közösségi tér kialakítása a Csertő-parkban” elnevezésű közbeszerzést, melyet a Parkfenntartó (természetesen társával együtt) nyert el 2017. december 4-én. Ezért nettó 132 millió járt.

Árverseny nincs

A Zuglói Vagyonkezelő Zrt. költségvetése, ahogy az alábbi, az akkori jegyző által a kerület 2018-as költségvetéséhez készített táblázat is mutatja, évről-évre jelentősen nőtt. Különösen nagy volt az ugrás 2016-ról 2017-re: 1,2 milliárd forint. A jegyző szerint ez indokolatlan és felül kell vizsgálni. Hamarosan már nem volt a helyén.

A Zuglói Vagyonkezelő költségvetésének növekedése 3 év alatt
A Zuglói Vagyonkezelő költségvetésének növekedése 3 év alatt

Mivel nincs árverseny, a kertészeti cégek bármekkora összeget mondhatnak. A pályázatokat pedig úgy írják ki, olyan referenciákat kérnek, hogy más ne indulhasson”- mondta Várnai László a kertészeti tenderekről, aki szerint sok lakossági és szakmai panasz is van a cégre.

Nyolc év alatt jelentősen megdrágult a munka: ami akkor évente 450 millió Ft volt, 2020-ban már nettó 1,2 milliárdot kóstált a Megbízó szerint. (Igaz, a válság miatti elvonásokra való tekintettel ezt végül levitték valamivel 1 milliárd fölé.) A zuglói közgyűlés szeptember 17-i ülésén a Kétfarkú Kutyapárt képviselője és Várnai László azt igyekezett megtudni, hogy milyen számítások állhatnak az 1,2 milliárdos ár mögött. Azt is fölvetették, hogy a pályázatra kiírt területet, vagyis teljes Zuglót 3-4 részre kéne osztani, hogy így kisebb, akár helyi vállalkozások is indulhassanak. A nyertes konzorcium ugyanis minden nap távoli megyékből fuvarozza ide a munkásokat.

Fölmerült az is, vizsgálják meg, nem érdemes-e “visszaszervezni” a munkát az önkormányzatba, és mondjuk a kaszálásra, fűnyírásra embereket fölvenni.

Várnai László tudomása szerint a helyi Momentum kiszámolta, hogy ez a szükséges munkaerő bérköltségeivel, a gépek beszerzésével sem kerülne többe 2-300 milliónál a kerületnek, bár a közgyűlési vitában ilyen számításokat nem említettek a keretmegállapodást ellenző képviselők.

Egynyári virágok bemutatója Angyalföldön
Egynyári virágok bemutatója Angyalföldön

A kerületnek nagyjából 29 milliárd a költségvetése” - mondja a Civil Zugló képviselője - "ha levonjuk a béreket, a szükségszerű költségeket, ez az 1,2 milliárd forint nagyjából az ötöde a mozgatható pénznek. Ennyit adunk ki évente erre a munkára külsősöknek.

Nagy Zoltán, a GVH volt elnöke szerint, ha a kerületet 3-4 részre fel lehetne osztani, az könnyebben kizárhatná a konzorciumos indulást is, mert egyértelműbb, hogy nincs szükség a cégek összefogására ahhoz, hogy el tudják látni a nagy volumenű feladatot.

Újbuda önkormányzata és Óbuda is komoly összegű szerződéseket kötött a nyerő négyessel.

Ők a legjobbak, vagy piacszűkítés?

A “nyerő négyes” most már olyan helyzetben van, mondja egy megkérdezettünk, hogy “ha leállítanánk őket, a budapesti zöldfelületek menedzselése összeomlana.”

A vizsgált szerződések mindegyike nyílt közbeszerzési eljárás végén született. Ugyanakkor nagyon ritkán találtunk a körön kívüli ajánlattevőt. (Aztán arról is kiderült, hogy valójában körön belüli.)

A Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke, Nagy Zoltán két tipikus útját is felvázolja annak, hogyan lehet a nyílt közbeszerzést versenyszűkítően alkalmazni. A közbeszerzési törvény 111. paragrafusa kivételeket biztosít, a 115. pedig "felmentést ad a hazai eljárásrend nyílt, versenyeztető szabályrendszere alól. Ilyen esetekben a kiírók sürgősségre szoktak hivatkozni. Az a törvényi föltétel, hogy a kiíró bizonyos legyen abban, hogy a tisztességes verseny lefolytatásához elegendő számú, releváns versenyzőről van tudomása, és őket, a jelen előírás szerint 5 céget, hívja meg, vagy, másik esetben, tárgyalásos eljárásra invitálja őket. De ezt a lehetőséget könnyű etikátlanul felhasználni.

Végeredményben tehát a nyílt közbeszerzést “át lehet csúsztatni egy másik sínre”. Ilyenkor meg lehet néhány céget hívni, és a kihívó “ezzel be tudja zárni a piacot”.

Ennél durvább versenyszűkítésről beszélt Várnai László és a megkérdezett vállalkozó is.

Volt, hogy lebeszéltek, amikor fővállalkozóként indultunk. Úgyhogy nem adtunk be hiánypótlást, és kiestünk. Máskor a cég hozta készen, amit be kellett adni: fejléceztük, kicsit átfaragtuk, és beadtuk. Ezt hívják támogató ajánlatnak, amit magasabb árra írunk, mint amivel ők megnyerik a tendert” - meséli a kertészeti vállalkozó.

Nincs politikai ciklikussága a nyerteseknek. Ez, a kertészeti cégek sokasága dacára jelezheti azt, hogy tényleg ők a legjobbak, de lehet más oka is.

Ki tartja az ernyőt föléjük?

Cikksorozatunk bebizonyította, hogy a négy nagy kertészeti cég ugyanannak a céghálónak a tagja. Hármukat összeköti a nevéhez illően valóban ernyőszervezet Umbrella-Holding Kft., melynek ügydöntő tulajdonrésze van bennük.

A láthatatlan ember – mondta Zámbó Zsoltról egyik, az önkormányzatok kertészeti bizniszében jártas interjúalanyunk. Az eddig megvizsgált cégek közül csak az egyikben, a Pannon Park Forestben bukkan föl Zámbó Zsolt neve. De a cégvezetők, tulajdonosok föltűnnek Zámbó olyan cégeiben is, melyek már direktebben hozzá köthetők.

Ez utóbbi cégháló egyik végén pedig ott van a Q-TRON Zrt , ami Tasnádi Lászlóé, aki Pintér Sándor belügyminiszter államtitkára (és a Civil Zrt.ben, Pintér Sándor, miniszterré választásakor eladott cégében is többször volt igazgató). Tasnádi László korábban, 1990 előtt, az egypárti titkosszolgálat tisztje volt.

Tasnádi László cége 2012-ben közösen alapított céget (a V.V. Frankelt) Zámbó Zsolt cégével (Lövőház 2010 Kft), majd ennek a közös cégnek Zámbó ügyvezetője is lett.

És ha egy másik irányba indulunk, ott is a szolgálatokhoz jutunk: a Leona-Sun Kft. révén, amely Molnár Zsolt feleségének résztulajdonában állt. Molnár Zsolt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt két cikluson át, jelenleg is képviselő, az MSZP pártigazgatója és budapesti elnöke. A Leona-Sun másik tulajdonosáról, Banai Balázs Zsoltról, illetve Banco Invest nevű cégéről pedig a Magyar Narancs írta meg, hogy aktív szereplője volt a belvárosi ingatlanmutyinak.

Vagyis Zámbó egyéb cégei és a parkfenntartó biznisz örök nyertesei között számos átfedés van. A céghálóban pedig a titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló politikusok bukkannak föl: Tasnádi László és Molnár Zsolt.

Első cikkünkből kiderült, hogy a kerületek húsz éve nem bontják kisebb egységekre, és pályáztatják meg úgy zöldterületeik fenntartását – valamiért inkább mindig milliárdokért adnak megbízást pár cégnek keretszerződésekkel.

Egyik forrásunk mondta, hogy ha az önkormányzati szférában egymilliárd forint eljut A-ból B-be, azt nem történhet pusztán szakmai/gazdasági alapon, a politika tudta nélkül. Ez nem új. Ennél fontosabb, ha az önkormányzati politika és politikusok mögött az egykori és akár a mai titkosszolgálatokkal, és a politika legfelsőbb szintjeivel kapcsolatba hozható cégháló áll, és befolyásolja az önkormányzatok döntéseit. Ez már több, mint politika és az üzleti világ kapcsolódása: ezt már “mélyállamnak” hívják.

Amikor egy országos, de az önkormányzati világban is otthonos politikust kérdeztem, ismeri-e Zámbó Zsoltot, láthatóan őszintén megdöbbent: “ha Zámbó neve fölbukkan a sajtóban, akkor dekonspirálódott”.

Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát! Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG