A másik Amazonas: a szójatermelés a második dél-amerikai erdőt tizedeli

Gazdák takarítják be a szójababot a Buenos Aires tartományban fekvő Estacion Islasban, 2010. április 3-án. Képünk illusztráció

A történet ismerős: egy hatalmas dél-amerikai erdő minden évben temérdek fát veszít el. Mindez veszélybe sodorja az ott élő közösségeket, ritka élőhelyeket pusztít el és súlyosbítja a területen a klímaváltozás hatásait.

Nem, ez az erdő nem a brazil Amazonas, hanem a Gran Chaco, a kontinens második legnagyobb erdeje. A környezetvédők szerint az itt folyó hatalmas fapusztulásra nem figyelnek oda, mert a világ (tudományos szempontból hibásan) a bolygó tüdejének nevezett esőerdőre összpontosít.

A Gran Chaco mintegy egymillió négyzetkilométeren terül el, főként Argentínában, Paraguayban és Bolíviában. Ami fenyegeti, az a fakitermelés és az egyre intenzívebb szójababtermesztés. Környezetvédelmi aktivisták emiatt az argentin erdőtörvény szigorúbb betartatását követelik.

A törvény megsértése további éghajlatváltozással, árvizekkel, betegségekkel, az őslakosok kilakoltatásával és a biológiai sokféleség csökkenésével jár” – mondta Hernán Giardini, a Greenpeace erdészeti kampányának koordinátora a Thomson Reuters Alapítványnak adott telefoninterjúban.

Kihalás szélén az ott élő ritka jaguár

Júniusban a környezetvédelmi kampánycsoport új érvekkel állt elő egy bírósági perben, amelyet 2019 júliusában indított a mostanra mindössze húszfős populációra apadt dél-amerikai jaguár megvédése érdekében.

A Greenpeace azt állította az argentin Legfelsőbb Bíróság előtt: bizonyítékai vannak rá, hogy „rendszerszintű módon megsértik” az argentin erdészeti törtvényt, amelynek értelmében csak az erdő szigorúan meghatározott részein lehet fákat kivágni.

Az úgynevezett Argentin Őshonos Erdő Törvénye minden tartományt piros, sárga és zöld övezetre oszt fel.

A Gran Chaco hatvanezer négyzetkilométernyi területét a piros zónába sorolták magas természetvédelmi értéke miatt. Itt tilos a favágás.

A sárga zónákban fenntartható tevékenységekre lehet használni a földet, míg a zöld területeket részben vagy egészben mezőgazdasági vagy más célokra meg lehet tisztítani a fáktól.

Ehhez kapcsolódóan: Bízom a fiatalokban - Jane Goodall a klímaváltozásról

Annak ellenére vágják a fát, hogy tilos

A Greenpeace bírósági keresete szerint bár egy bíró 2020 novemberében felfüggesztette a fakitermelést a jaguárok élőhelyein, 2021 áprilisára több mint 7800 hektár tűnt el ezekből az erdőkből.

Emanuel Carrocino, Chaco tartomány erdészeti hivatalának igazgatója azt mondta, hogy a tartományban engedélyezett fakitermelés folyik, de csak a törvény által engedélyezett területeken.

Ha a talaj nem alkalmas mezőgazdasági termelésre, akkor nem engedélyezett a fakitermelés” – mondta.

„A probléma az illegális fakitermelés” – tette hozzá egy telefoninterjúban.

Carrocino elmondta, hogy „nem könnyű” megállítani az ilyen beavatkozásokat, mivel az erdők nagy része magántulajdonban van, és az illegális fakitermelésről szóló bejelentés kivizsgálásához először házkutatási parancsra van szükség.

Ennek megszerzése eltarthat egy darabig, addigra pedig a birtokháborítók már távoznak – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a törvény betartatása is gondot jelent. Ha rajtakapják az illegális favágókat, pénzbírságot szabnak ki rájuk, és a törvény kötelezi őket a kivágott fák pótlására.

A második lépést „nem tudjuk megvalósítani” – mondta Carrocino, anélkül hogy további részletekbe bocsátkozott volna.

Friss szójabab-palánta egy mezőn, a Buenos Aires tartomány-beli Estacion Islasban, 2012. november 27-én. Képünk illusztráció

„A szakadék felé tartva”

Az argentin környezetvédelmi minisztérium tavalyi tanulmánya szerint az országban 2007 és 2018 között elpusztult őshonos erdők több mint 85 százaléka a Gran Chaco-régióban volt.

Környezetvédelmi csoportok szerint a régió számos állat- és növényfaj – köztük az óriás hangyászölyv, valamint a jaguár – élőhelye és a harminc különböző etnikai csoportból kikerülő mintegy négymillió ember otthona.

Daniel Liberatti a Chaco tartomány északi részén fekvő Villa Bermejito közelében tart szarvasmarhákat. Emellett a kistermelőket, „kézműves” halászokat és őslakos közösségeket tömörítő Nemzeti Parasztfront elnöke.

Ha a favágók tovább pusztítják az erdőt, elfogynak az állataink takarmányát jelentő gyümölcsök, és ez borzasztó szegénységhez vezet majd” – mondta.

Liberatti egy interjúban elmondta, hogy a közösségek a tradícióknak megfelelően, tulajdonjog nélkül rendelkeznek a föld felett. Ez pedig kiszolgáltatottá teszi őket a földre éhes szarvasmarha- és szójatermelőknek, akik erőszakos módon kilakoltathatják őket.

Tíz évvel ezelőtt 450, különböző közösségekből kikerülő őslakos család élt Villa Bermejito közelében, mára már csak kevesebb mint száz maradt – mondta.

A gazdálkodó szerint egyetlen reményük, ha szigorúbban betartatják a természetvédelmi rendelkezéseket.

Azért harcolunk, hogy ne vegyék el a megmaradt erdőt, de a szakadékba taszítanak minket” - mondta.

Ehhez kapcsolódóan: Két magyar megyényi esőerdőt irtanak ki az idén Brazíliában

Felhívás cselekvésre

A környezetvédelmi minisztérium tanulmánya szerint a szójabab iránt megugrott globális kereslet miatt a Gran Chaco erdőterülete ma már potenciálisan négyszer annyit ér, mint természetes állapotában.

A szójabab hasznot hozhat a termelőnek, de megfosztja a társadalmat egy szén-dioxid-elnyelő helytől és az erdő azon képességétől, hogy aszályok és árvizek esetén vízszabályozó legyen” – áll a tanulmányban.

A Gran Chaco nagy része száraz erdő, ahol nagyon kevés eső esik. Amikor az esővizet elnyelő és megkötő növényzetet kiirtják, a nedvesség eltűnik, ami növeli az árvízveszélyt és megfosztja a talajt a tápanyagoktól – mondta Manuel Jaramillo, az Argentin Vadvédelmi Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Az alapítvány becslései szerint ha a jelenlegi ütemben folytatódik az erdőpusztulás a Gran Chacóban, 2028-ra további négymillió hektár tűnik majd el – azaz körülbelül a főváros, Buenos Aires területének kétszázszorosa.

A csoport szerint ha megfelelően betartatnák az argentin erdőtörvényt, ez a veszteség – a régió erdőpusztulásából eredő, éghajlatváltozást okozó kibocsátásokkal együtt – a felére esne vissza.

Több mint 110 nem kormányzati csoport – élükön az Argentin Vadvédelmi Alapítvánnyal – 2019-ben egy évtizedre nyúló stratégiát fogalmazott meg az erdőpusztítás leállítására.

Ebben többek között felszólítják a hatóságokat, hogy hozzanak létre egy környezetvédelmi ügyészséget, anyagi eszközökkel ösztönözzék az erdők megóvását és dolgozzanak ki alternatív jövedelemforrásokat (például helyi lakosok által menedzselt turizmust) az illegális fakitermelés visszaszorítására.

A Reuters a kérdésben kereste a kormány Nemzeti Erdészeti Igazgatóságát, de az többszöri kérésre sem válaszolt.

Liberatti, a korábban idézett szarvasmarha-tenyésztő elmondta, szeretné, ha az állam földtulajdonjogot adna a régóta ott élő közösségeknek, hogy ő és más gazdák jobban megvédhessék a fákat, miközben fenntartható megélhetést biztosítanának az erdő erőforrásaiból.

Mindezt meg lehet tenni, mert a jogi keret megvan rá – mondta. –De hiányzik a szükséges politikai akarat.

A Thomson Reuters Alapítvány tudósítása.