Betiltottak Iránban egy újságot, amely az országban tapasztalt szegénységre utaló grafikát jelentetett meg. A hatóságok valószínűleg arra a törvényre hivatkozva záratták be a szerkesztőséget, amely tiltja a legfőbb vallási vezető, Ali Hámenei ajatollah megsértését.
A félhivatalos Mehr hírügynökség hétfőn közölte, hogy az iráni médiafelügyelet bezáratta a Kelid című napilapot. Szombaton a lap Irániak milliói élnek a szegénységi küszöb alatt címmel közölt cikket, amelyhez illusztrációként egy grafikát is közölt; feltehetően ez utóbbi vezetett a lap betiltásához.
Felismerhető kéz
A főcím alatti grafikán egy ember bal keze látható, amely tollal a szegénységi küszöböt jelképező vörös vonalat húz az oldalon emberek sziluettje elé. A grafika egyértelmű utalás egy korábbi ismert sajtófotóra, amelyen Ali Hámenei, Irán de facto vallási és világi vezetője ír egy papírra a bal kezével. Az ajatollah azóta balkezes, hogy jobb keze megsérült és lebénult 1981-ben, az iraki–iráni háború idején elszenvedett bombázás idején. A Kelid grafikáján látható gyűrű is hasonlít ahhoz, amelyet Hámenei visel.
Ehhez kapcsolódóan: Irán a saját vakcináját dicséri, de kénytelen külföldi szérumokkal oltaniA Fiatal Újságírók Klubja, az állami televízióval kapcsolatban álló csoport korábban arról számolt be, hogy a cenzorok a megjelenés után vizsgálják az újságot. Az állami IRNA hírügynökség később elismerte, hogy a Kelidet bezárták, de nem indokolta a döntés okát. A Kelid szerkesztősége nem tudott reagálni az eddigi megkeresésekre, és az újság honlapját is elérhetetlenné tették.
Az iráni törvénykönyvek szerint bűncselekménynek számít a teokratikus államot vezető Őrzők Tanácsa vezetőjének megsértése, ami hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.
Közel tízszeres infláció
Iránban a rádió- és televízióállomásokhoz képest a nyomtatott újságokat és magazinokat kevésbé ellenőrzik: előbbiekből kizárólag állami fenntartású csatornák működhetnek, míg újságokat magánszemélyek is kiadhatnak. Az iráni újságírók azonban jogvédő csoportok szerint folyamatos zaklatásnak és letartóztatással való fenyegetésnek vannak kitéve az országban.
Ehhez kapcsolódóan: Újra tárgyalna a nagyhatalmakkal, de továbbra is megszegi az atomalkut IránAz iráni gazdaságra, amelyet gyakorlatilag az 1979-es forradalom óta folyamatosan nemzetközi szankciók sújtanak, fokozott nyomás nehezedik, amióta Donald Trump volt elnök 2018-ban egyoldalúan kivonta Amerikát Teheránnak a világhatalmakkal kötött atomalkujából. Az új szankciók egyik legfőbb hatása az elszabaduló infláció: egy amerikai dollár most körülbelül 281 500 iráni riált ér, ez az atomegyezmény idejéhez képest majdnem tízszeres romlás; 2015-ben még 32 000 riálra váltottak egy dollárt. A rekordméretű infláció súlyosan érinti a legalacsonyabb keresetűeket Iránban, akik közül sokan elhagyják a húst és a tejtermékeket az étrendjükből, annyira elértéktelenedett a fizetésük.