Nyolc hónap késlekedéssel Magyarország is ratifikálta a finn NATO-belépést. Egészpályás letámadás helyett szalámizás – taktikát váltott a kormány az EU-elvárások teljesítésében. Nagyot csökkent az EU támogatottsága hazánkban. Friss elemzés: többé ne főzzünk gázzal, de épüljön meg Paks II. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Nyolc hónapnyi késlekedéssel megszavazták Magyarországon is Finnország NATO-csatlakozását
A kormánypártok korábban bejelentették, hogy március 27-én hajlandók lesznek napirendre venni és megszavazni Finnország NATO-csatlakozását, ez pedig meg is történt. Svédország csatlakozásának megszavazását tovább halasztják, mert nem érzik elég tisztelettudónak egyes svéd politikusok magatartását a magyar kormánypártok irányába.
Egészpályás letámadás helyett szalámizás – taktikát váltott a kormány az EU-elvárások teljesítésében
Magának szabta meg a március 31-i határidőt az Európai Bizottság feltételeinek teljesítésére az EU-s forrásokra váró magyar kormány. Az összes kérdésben messze a megegyezés, de a négy legfontosabb témában akár napokon belül áttörés lehet. A tét 13 milliárd euró, de ezen még nyolcmilliárd sorsa is múlik. Erről beszélt állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán a Szabad Európa podcastsorozatának legfrissebb részében.
Nagyot csökkent az EU támogatottsága Magyarországon
Rendkívül jelentősen, 12 százalékponttal esett fél év alatt az Európai Uniót pozitívan értékelők aránya Magyarországon, így jelenleg az EU megítélése a magyarok körében már rosszabb, mint a közösségi átlag. Viszont még így is lényegesen jobban bíznak a magyarok az EU-ban, mint a saját kormányukban, miközben az átlagosnál lényegesen súlyosabbnak látják az infláció problémáját és a gazdasági nehézségeket – derült ki az Eurobarometer felméréséből.
Friss elemzés: többé ne főzzünk gázzal, de épüljön meg Paks II.
Az energiatermelés egyszerre biztonsági, klímapolitikai és versenyképességi kérdés. Jelenleg egyik szempontból sem áll túl jól Magyarország egy friss elemzés szerint. Teljesen át kellene alakítani az ország energiamixét, hogy megfeleljünk a jövő kihívásainak: sok napelem és szélerőmű, többé nem főzhetünk gázzal, Paks II. viszont épüljön meg – közölte az Egyensúly Intézet.
Három hónapja van a magyar kormánynak a pénzcsap megnyitására
A magyar kormánynak három hónapja maradt arra, hogy hozzáférjen a zárolt EU-s pénzekhez, ugyanis a közelgő európai választások után hosszú időre zárójelbe tehetik a témát – vélekedtek bennfentes tisztségviselők. Praktikusan ez azt jelenti, hogy legkésőbb nyár elejéig meg kellene születniük a kedvező döntéseknek a jogállami feltételességi eljárás, valamint a helyreállítási alapok ügyében. Orbán Viktor klasszikus magyar szalámitaktikával próbál hozzáférni az uniós húsosfazékhoz.
Európai uniós alku a megújuló energiaforrások arányának jelentős növeléséről
Megállapodtak az EU-intézmények a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv módosításáról, jogilag kötelezően a most érvényes 32 százalékról 42,5 százalékra növelve 2030-ig a megújuló energiaforrások részarányát a teljes energiafogyasztáson belül.
Az alku elvileg megnyitja az utat az atomenergiából előállított rózsaszínhidrogén zöldhidrogénként történő elszámolása előtt, ahogy azt Franciaország és még kilenc tagállam, köztük Magyarország is akarta. Markus Pieper német néppárti jelentéstevő szerint azonban a megállapodással olyan magas határértékeket szabtak meg, hogy a valóságban egyedül Svédország lehet képes a nukleáris hidrogén beszámítására. „Bármit tehetsz, ha bizonyítani tudod, hogy 2030-ra eléred a megújulók 42,5 százalékos részarányát. De ez a küszöb olyan magas, hogy a legtöbb tagállam nem fogja tudni elérni” – mondta.
A magyarok felét kerüli a boldogság
Saját bevallása szerint a magyarok mindössze fele tartja magát boldognak, miközben egy nemzetközi tanulmány megállapításai szerint ennek alapvetésnek kellene lennie a társadalmi jólét előremozdításához. Az arány azért is lelombozó, mert az elmúlt évek válságai világosan mutatták, hogy az elégedett emberek szívesebben segítenek rászoruló társaikon, ami megalapozhatja a társadalmi felemelkedést, ráadásul egészségügyi válság idején életeket is menthet. Az ENSZ-jelentés alapján összességében a világon nagyjából jól érzik magukat az emberek, a globális átlag 73 százalék.
„Ellenséges szövetséges” – Ezért nem kaphatott meghívót a kormány a demokráciacsúcsra
Joe Biden amerikai elnök lehagyta Magyarországot és Törökországot a meghívottak listájáról a márciusi demokrácia-csúcstalálkozón. Washington mintegy 120 országot hívott meg a nagyszabású eseményre, amelynek célja a demokráciák megerősítése és az autokráciák erősödésének megfékezése. Kaló Máté külpolitikai elemző szerint nem meglepő, hogy Magyarország nincs a vendéglistán, mivel „egyfelől már az első demokráciacsúcsra sem hívták meg Orbánékat, a kormány megítélése pedig azóta nemhogy javult volna Washingtonban, de még romlott is”.
Budapesti olimpiára készül a kormány?
A Duna és a Puskás Aréna, az atlétikai centrum, a húszezres MVM Dome, a szegedi, tatabányai és győri többezres csarnok, valamint a felújított Hungexpo – milliárdos beruházások, amelyek megtérülése kérdéses, de beleillenek egy elképzelésbe. A Szabadon legújabb epizódjában egy esetleges budapesti olimpia kérdésével foglalkoztunk.
Mit adna, illetve mit venne el a rendezés? Hogyan térülhetne meg, egyáltalán pénzben nézzük-e a megtérülést? A Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, Gyulay Zsoltot, Dénes Ferenc sportközgazdászt, a NOlimpia kampány arcát, Fekete-Győr Andrást és Pogátsa Zoltán közgazdászt kérdeztük.
Huszonötezernél is több orvos állt már ki az orvosi kamarai tagság mellett
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára közösségi oldalán jelentette be, hogy már több mint huszonötezren jelezték hiteles aláírásukkal: az orvosi kamara tagjai akarnak maradni. Magyarországon nagyjából 33 ezer aktív orvos van, ami azt jelenti, hogy több mint kétharmaduk tag kíván maradni. A nyilatkozattételre április elsején éjfélig van lehetőség.
A Fidesz egyházpolitikája: a kereszténység elleni súlyos támadás vagy politikai bátorság?
Az elmúlt évtizedben látványosan nőtt a költségvetésből történő egyházfinanszírozás kiterjedtsége és mértéke. Legújabban megint ingatlanokat kaphatnak az egyházak, olyanokat, amelyek régen sem voltak a tulajdonukban. Erősödnek vagy gyengülnek attól, hogy a politika látványosan a szövetségesük lett?
A BKV idén 15 milliárd forinttal többet kér a fővárostól a működésére
A BKV idén rekordösszeget kér működésére a fővárosi büdzséből, de ezzel együtt is a jég hátán fog táncolni az előzetes üzleti terv szerint. A nyugdíjas- és diákbérletek, illetve egyéb kötelező szociális árkedvezmények miatti állami hozzájárulás mindössze 13 milliárd forint lesz, ez kicsit több, mint a menetdíjbevételek ötöde. Hatóságilag előírt beruházásokra 66 milliárd forint értékben kellene költeniük, de ezekre már nem maradt egy fillér sem a tervekben. Az M3-as metró orosz szerződésszegése miatti kártérítéssel már alig számol a BKV, és nem lesznek utólagosan klimatizálva a metrókocsik sem.
Hiába a Petőfi-évre költött milliárdok, omladozik az egykori Landerer-nyomda épülete
Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.
Mit ért el a moszkvai Hszi–Putyin-találkozó?
Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójában kevés volt a tartalom és sok a szimbolika. A két vezető kijelölte a jövőbeli kapcsolatok irányát, ugyanakkor a megbeszélések nem vezettek gazdasági kérdésekben olyan kulcsfontosságú alkukhoz, amilyenekre Moszkvának szüksége lenne ahhoz, hogy ellen tudjon állni a nyugati szankciók növekvő nyomásának. Mindez rávilágított a kínai támogatás korlátaira és arra, hogy a két ország között Peking javára billent a hatalmi egyensúly.
A lövészárokból érkezhet Budapestre az új ukrán nagykövet
Az Ungvári Egyetemen tanító Fegyir Sándor nemrég megerősítette, hogy felmerült a neve a budapesti nagyköveti posztra. A szociológiaprofesszor jelenleg önkéntesként szolgál az ukrán hadseregben. Akkor vált ismertté, amikor képek járták be a világsajtót arról, ahogy a lövészárokban online órát tart a diákoknak.
„Számítógépet viszünk az iskolának, ahol a pincében kínzókamra volt” – Magyar alapítvány Ukrajnában
Egyre több végtagsérülést szenvedő gyerekre számítanak a kórházakban, főleg fizioterápiás és alapvető egészségügyi eszközökre van szükség. Bucsában már újranyílt az iskola, amelynek pincéjében kínzókamra működött. Magyarországon tombol a „háborús infláció”, Ukrajnában viszont a lövészárkoktól pár tíz kilométerre is kétszáz forint körül adják a kenyér kilóját. Tóth Ákost, az Age of Hope nemrég Ukrajnában járt vezetőjét kérdeztük, aki azért ment ki, hogy feltérképezze, milyen segítséget tudnának nyújtani kint bajba jutott vagy nehéz sorsú gyerekeknek, elsősorban egészségügyi intézményeken keresztül.