3 perc: Erősen titkolt magyar valóság

Oltáshoz előkészített fecskendők a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. december 9-én

A Völner-ügy dönthette be az esztergomi helyi tévét is. Az állam szerint a járványügyi szakrendszer egy dologra nem lehetett felkészülve: a járványra. Nincs pénz a sűrűn lakott külterületi utak felújítására Kecskeméten. Ezek voltak legfontosabb témáink ma reggel.

A tévécsatorna Völner bukása után is hű maradt a kormányhoz

Miután vesztegetés miatt meggyanúsították Völner Pált, bajba került a hozzá köthető cégcsoport. A közbeszerzéseken többször nyertes építőipari cégeket átvette Szijj László, de az esztergomi helyi tévére már nem volt szüksége. Év elején meg is szűnt a Régió TV Esztergom, pedig az adó Völner bukása után is hű maradt a kormányhoz.

A Szabad Európa úgy tudja, hogy Völner Pál volt igazságügyi államtitkár meggyanúsítása után lehetetlenült el a Régió TV Esztergom (RTVE). Az RTVE Völner Pál fiának cégétől bérelte irodáit, ugyanebben az irodaházban volt a helyi Fidesz irodája is.

A gyanúsítás után nemcsak a Dömper Kft. és az esztergomi tévé került bajba, hanem Völner Marcell cégei is – többek között az a Taga Kft., amelyik bérbe adta az irodákat a Régió TV Esztergomnak. Az ügyészség ugyanis zár alá vette a céget – ahogyan vitték a Völner fiú piros Porsche Cayman S sportautóját és Mini Cooper Countryman ALL4-ét, és lefoglalták több ingatlanát is.

Ehhez kapcsolódóan: Bajban az alagútépítéssel a Völnerhez köthető Dömper Kft., a szomszédban sokkal gyorsabban épül alagút ugyanannyi pénzből

Káosz az állami egészségügyi nyilvántartásban

Ujhelyi István EP-képviselő közérdekű adatigénylésben kérte volna ki, hogy a járványban elhunytak, kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülők közül hányan és mivel voltak beoltva. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) indoklása szerint ezek döntő részét máig nem képesek megmondani, noha a kormány korábban ilyen adatokra hivatkozott. Az NNK elmagyarázta azt is, hogy a járványügyi információs rendszer nem arra volt kialakítva, hogy egyszerre sok ember fertőződhet meg.

Az EP-képviselő kérelmét a Miniszterelnökség, az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az NNK is visszadobta azzal, hogy nem ők az adatgazdák. A képviselő a NAIH-hoz fordult, hogy derítse ki, ki lehet az ilyen alapvető egészségügyi adatok magyarországi kezelője.

Ehhez kapcsolódóan: A Kúriához fordul a lélegeztetőgép-beszerzés dokumentumai miatt a külügy

A NAIH leírásából kiderült: a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) azt állítja, hogy nem tudják megmondani, hogy a Coviddal kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülő magyarok közül hányan voltak beoltva. Azt pláne nem, hogy mivel, hiszen ők sem tudják, nincs ilyen adatuk, eddig nem használtak rendszeresen ilyeneket.

Nincs pénz a sűrűn lakott külterületi utak felújítására Kecskeméten

Az alföldi települések általában küzdenek a helyi közlekedési viszonyokkal: vagy a kátyús, megrepedt aszfaltutak nehezítik a haladást, vagy az útalap nélküli, nyáron poros, télen sáros földutak. Kecskemétnek több mint 1200 kilométer külterületi útja van, 145 millió forint jut a város költségvetésében az évi kétszeri útkarbantartásra.

Ez a főbb földutakra sem elegendő, télen a sár, nyáron a szálló sárga homok az uralkodó. A sáros, nyomvályús földutak olykor húsz-negyven centiméter átmérőjű kráterei gyakran megtelnek vízzel. A külterületen élők naponta küzdenek munkába menet és hazafelé. Ráadásul sok idős ember él a kecskeméti tanyavilágban, ahol nemcsak a hulladékszállító jármű, de a mentőautó is nehezen jut be a házakhoz.

Azzal senki nem számolt, hogy a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. benzinköltsége a duplájára emelkedik, az időközben eltörölt benzinársapkát pedig nem terjesztették ki az önkormányzati szférára. Idén pluszforrás sem várható: jelentősen csökkenhet az előző évhez képest a Magyar Falu Program és a Modern Városok Program költségvetése is.

Tanárok a bíróságon, erősödik a szélsőjobb Ausztriában, a Dunaferr miatt is Brüsszel a hibás

Márciusban kezdődhet a novemberben kirúgott nyolc tanár pere a munkaügyi bíróságon. Az őket képviselő ügyvéd a Szabad Európának azt mondta: szerinte borítékolható, hogy a Kúriáig megy az ügy, ebben az esetben csak 2025 elejére várható majd döntés.

Ismét erősödőben van a szélsőjobboldal Ausztriában: az utóbbi hónapokban ismét növekedni kezdett a támogatottsága a Szabadság Pártnak, amely friss felmérések szerint már a legerősebb az országban.

Orbán Viktor azt ígérte, hogy a kormány a következő hat hónapban kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét. A miniszterelnök szerint a vasművet a korábbi tulajdonosok, vállalatvezetők mellett a brüsszeli szankciók tették tönkre, a kormány hiába várta az uniós segítséget.

A 24.hu írt arról, hogy Völner Pál politikai ellenfele lejáratásához kért bizalmas adatokat Schadl Györgytől: „Azt kérte tőle, nézzen utána, hogy a jobbikos politikus »helyben ügyködött-e valamit«”.

A Magyar Nemzet tudósítása szerint Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke azt nyilatkozta: „Nem hagyják annyiban a Nagy-Magyarország-szimbólum kitiltását.”

„Ebből a háborúból Magyarország már nem tud kimaradni” idézi a Mandiner Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt, aki az Index Frontvonal című műsorában hangsúlyozta: azzal, hogy Magyarország is megszavazta az elmúlt időszak szankciós csomagjait, hitet tett amellett, hogy van egy nyugati érdek, és támogatja.