Az úgynevezett 17+1 együttműködés e heti csúcsértekezlete Kína térségbeli befolyásának erősödése ellenére is megmutatta, hogy Kelet- és Közép-Európában erősödnek a Pekinggel szembeni fenntartások.
A több mint egy év halasztás után kedden megtartott online egyeztetést Hszi Csin-ping kínai elnök vezette le a tizenhét kelet- és közép-európai ország állam-, illetve kormányfőjével, akik között egyre nagyobb a megosztottság Peking erősödő régiós befolyásával kapcsolatban.
A résztvevők főleg a koronavírus-vakcinákhoz való hozzáférésre, a válságot követő gazdasági helyreállításra fókuszáltak.
A China-CEEC néven is ismert stratégiai együttműködés Kína kezdeményezésére jött létre 2012-ben az ázsiai ország és tizenhét közép- és kelet-európai ország között, amelyek közül tizenkettő az Európai Unió tagja.
Teljesítetlen ígéretek
Szakértők szerint a találkozó megtartásával Peking a nemrég bejelentett EU-Kína befektetési egyezmény miatti pozitív lendületet akarta meglovagolni, azzal pedig a kontinenshez fűződő kapcsolatok jelentőségét kívánta hangsúlyozni, hogy a kínai kormányfő helyett az államfő elnökölt az ülésen.
Ezt azonban beárnyékolta, hogy sok térségbeli ország csalódott Kína teljesítetlen befektetési és kereskedelmi ígéretei miatt, s józanabbul értékeli az együttműködést, mások pedig amiatt aggódnak, hogy a 17+1 keretet az EU megosztására használhatja fel a pekingi vezetés.
A Politico hírportál rámutatott: a fokozódó szkepticizmust jelzi, hogy Észtország, Litvánia és Szlovákia sem kormány- vagy államfői, csak miniszteri szinten képviseltette magát.
„Reálisabb megközelítéssel állnak Kínához és a 17+1 formátumhoz” – mondta Frank Juris, az Észt Külügyi Intézet szakértője. „Ez nem csak a balti államokra, hanem az egész térségre igaz. Csaknem egy évtized eltelt, és még mindig nem teljesültek a kínai ígéretek”.
Ehhez kapcsolódóan: Kína Közép-Európában: a héten kiderülhet, hogy 17+1 kevesebb, mint 18Észtország, Litvánia és Szlovákia mellett Bulgária, Csehország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Románia és Szlovénia is EU-tag, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia pedig tagjelölt.
Több kormány próbál körültekintően egyensúlyozni az Egyesült Államok és Kína között. Egyre élesebb a szembenállás a közösség és az ázsiai óriásállam között, miközben Joe Biden új amerikai elnök kormányzata ismét szorosabb együttműködésre törekszik Európával, Kína ellensúlyozása érdekében. Ez különösen igaz az Oroszországra fenyegetésként tekintő kelet- és közép-európai országokra, amelyek erősen függenek biztonsági tekintetben Washingtontól és a NATO-tól.
„Kína ügyében megosztottság van az EU régi és új államai között” – magyarázta Ivana Karaskova Kína-szakértő. „A 17+1-ben az Egyesült Államok számos szövetségese megtalálható, amelyek fogékonyabbak az amerikai célokra” .
Hszi Csin-ping kínai elnök és más tisztviselő részt vesz a Kína és a kelet-közép-európai országok közti videókonferencián Pekingben, 2021. február 9-én.
Erősödő kínai befolyás
Egyes kétoldalú kapcsolatai viszonylagos romlása ellenére Kína befolyása az utóbbi években tovább erősödött.
Az EU-Kína befektetési megállapodás decemberi bejelentése geopolitikai győzelmet jelentett Pekingnek, és azt az üzenetet küldte Washingtonnak, hogy stabilak az európai kapcsolatok.
A csúcs összehívásával Kína célja annak biztosítása, hogy a formátum megőrzi a jelentőségét, még ha a tavalyi találkozót törölni is kellett a világjárvány miatt. Az együttműködési keret azonban a 2012-es elindítása óta kevés kézzelfogható eredménnyel járt a tagok számára.
A berlini Mercator Institute for China Studies szerint az EU teljes kínai exportjának közel fele Németországból származik, amelyet Franciaország követ erősen leszakadva.
Hasonlóképpen, a tizenhét közép- és kelet-európai ország, illetve Kína közötti kereskedelem értéke 2020-ben érte el először a 100 milliárd dollárt, miközben ezt a célkitűzést már 2015-ben teljesíteni kellett volna elvileg.
Kína a keddi értekezleten a saját gyártású Covid-oltóanyagait népszerűsítette, emellett ígéretet tett arra, hogy legalább 170 milliárd dollár értékben fog mezőgazdasági termékeket importálni a térségből a következő öt évben.
Az EU-ban elsőként a Pekinggel szoros kapcsolatot ápoló Magyarország engedélyezte a Sinopharm koronavírus-vakcináját, majd Andrej Babis cseh kormányfő is jelezte, hogy országa követheti ezt a példát.
Szerbia, Észak-Macedónia és Montenegró már vásárolt a kínai oltóanyagból, vagy kifejezte erre vonatkozó szándékát.
A kínai Sinopharm koronavírus-vakcinájával oltanak Belgrádban 2021. február 4-én.
Új korszak kezdete?
A térségbeli kapcsolatai megerősítését célzó ülés összehívására azután került sor, hogy az Egyesült Államok jórészt sikeresen meggyőzte európai szövetségeseit arról, hogy a biztonsági kockázatok miatt korlátozzák a kínai vállalatok részvételét az 5G-hálózatok kiépítésében.
A Huawei, a ZTE, illetve hasonló cégek korlátozása Donald Trump előző amerikai elnök kormányzatának fontos prioritása volt, és ez a jelek szerint a Biden-adminisztráció alatt is folytatódik. Az érintett vállalatok tagadják a vádakat, miszerint technológiájuk kémkedésre is használható.
Washington fellépésének leghatározottabb támogatói közül több is Kelet- és Közép-Európában található, számos térségbeli ország aláírta az amerikai „Tiszta Hálózat” kezdeményezést, amelynek célja, hogy ne kínai cégek építsék ki az ötödik generációs mobilhálózatokat az érintett államokban.
„A közép- és kelet-európai országok Kínához fűződő kapcsolatai a konfrontatívabb amerikai politika miatt is megváltoztak” – húzta alá Andreea Brinza, az Ázsiai és Csendes-óceáni Tanulmányok Romániai Intézetének alelnöke.
Várhatóan még a kevésbé konfliktusos Kína-politikát követő Németország is mérsékelni fogja a kínai berendezések használatát, Berlin kétmilliárd eurót tervez fordítani alternatív 5G-eszközök fejlesztésére.
A biztonsági aggályok, illetve az ujgur kisebbség tagjainak bebörtönzése és a demokrácia hongkongi helyzetének romlása miatti feszültségek ellenére Kína a jövőben valószínűleg még jobban meg tudja vetni a lábát Európában.
Az EU-s befektetési megállapodás szélesebb piaci hozzáférést biztosít Kínában az európai cégek számára, bár ennek leginkább a német vállalatok, azon belül is az autógyártók látják hasznát. A közép- és kelet-európai országok gazdasága nagyban függ Németországtól, így ők is profitálhatnak ebből, miközben a kínai beruházások még mindig nem kezdtek özönleni a régióba.
„Változik a helyzet a térségben, és tovább is fog változni. Az egész Kína-ügy azonban furcsa helyzetbe hozza Közép- és Kelet-Európát” – vélekedett Karaskova.
Reid Standish írása.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!