Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kína Közép-Európában: a héten kiderülhet, hogy 17+1 kevesebb, mint 18


Szijjártó Péter külügyminiszter, Orbán Viktor miniszterelnök, és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök kétoldalú tárgyalásukon Pekingben 2019. április 25-én

Kedden rendezik meg a Kína–Közép-Európa csúcstalálkozót. A régióban egyre többen csalódtak Kínában, és nem az emberi jogok, hanem a beígért, de elmaradó befektetések miatt. Orbán Viktor viszont elsőként közölte, hogy részt vesz a megbeszélésen.

2020-ban elmaradt, idén viszont már megrendezik a közép-európai országok és Kína csúcstalálkozóját. Igaz, az idei 17+1-es találkozó csak egy webkonferencia lesz (a 2017-es találkozót Budapesten rendezték), és az eddig megszokott nagy hírverés helyett szokatlan csönd övezi a találkozót. Két héttel az esemény előtt még a pontos dátum is bizonytalan volt, a résztvevők listája pedig még pár nappal a konferencia indulása előtt sem ismert. Orbán Viktor viszont elsőként jelentette ki: ő biztosan részt vesz a tárgyalásokon.

A Közép-európai Kína Szakértők (CHOICE) tavalyi elemzése szerint a „Kelet-Közép-Európa és Kína közötti kapcsolat folyamatosan bővül, kiterjed mind politikai, gazdasági és társadalmi területekre, miközben egyre több érdemi tevékenységet foglal magában”. Az elemzés szerint a 2010-es években Kína „gyakorlatilag a semmiből” a kapcsolatok összehangolt rendszerét építette ki Kelet-Közép-Európával. A CHOICE azt írja, hogy Kína sikertelenül próbálta eloszlatni az EU aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy a formátum egy Európa megosztására irányuló terv része lenne.

Elsősorban szimbolikus jelentősége lesz az idei, virtuális találkozónak. Kína elsődleges célja, hogy eloszlassa azokat a feltételezéseket, miszerint ez a kezdeményezés elhalt volna” – mondta a Szabad Európának Matura Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, Kína szakértő. A különböző európai kormányok Kínához való hozzáállása ugyanis messze nem egységes. Igaz ez a kezdeményezésben részt vevő országokra is (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Észtország, Észak-Macedónia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia), még akkor is ha a különösen problémás témákat (Huawei és az 5G, emberi jogok) nem vesszük figyelembe.

Épül a Budapest-Belgrád vasútvonal
Épül a Budapest-Belgrád vasútvonal

Matura azt mondta a Szabad Európának, hogy több kormány Kína iránti lelkesedése az utóbbi években hagyott alább. „A balti országok vezetése szkeptikus Kína kapcsán, de a román, a cseh és a lengyel kormány is csalódott. Az egyik fő probléma, hogy rengeteg ígéret elhangzott, de a várt befektetések jelentős része végül nem valósult meg” – magyarázta Matura. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ha meg is valósul egy-egy befektetés, az viszonylag kevés helyinek ad munkát. „Kína érzékeli a közép-európai országok egy részének bizonytalanságát. Ezért nem akarnak túl nagy felhajtást előre, nehogy rossz legyen az optikája, ha végül mégsem sikerül olyan jól, mint ahogyan azt várnák.”

Törésvonal van az uniós és a nem uniós országok között is Kína kapcsán. Az unión kívüli országokban (főleg a Nyugat-Balkánon) ugyanis sokkal sikeresebb a kínai befektetéspolitika. Matura szerint ezekben az országokban a politikai vezetés sokkal barátságosabban viszonyul a kínai befektetésekhez, elsősorban azért, mert uniós támogatások híján sokkal jobban rászorulnak a külföldi tőkére.

Matura kiemelte Szerbiát, ahol Aleksandar Vučić kifejezetten keresi Kína barátságát, hatalmas kampányt csináltak abból is, hogy oltani kezdtek a kínai vakcinával. „Az unión kívül ráadásul a szabályozási környezet is sokkal rugalmasabb az uniós környezethez képest.” Itt nem csupán az általános szabályokra kell gondolni. 2019 elején lépett életbe az az uniós szabályozás, amelynek célja, hogy a tisztázatlan hátterű, esetleg harmadik országbeli kormányokhoz kötődő vállalatok ne férhessenek hozzá nemzetbiztonsági szempontból érzékeny ágazatokhoz és technológiákhoz. A szabály nem nevesíti Kínát, de kimondatlanul az onnan érkező befektetések ellenőrzésére jött létre.

Kína gazdasági befolyása és hatása a KKE régió országaira továbbra is csekély. A KKE országok nagymértékben függenek a fejlett, elsősorban uniós országokkal folytatott kereskedelmi és beruházási kapcsolatoktól, míg Kína kisebb, mégis növekvő részesedést képvisel. Kína szempontjából a KKE régió is a kevésbé fontos európai kapcsolatok közé tartozik” – áll a CHOICE elemzésében.

Sokan attól tartanak, hogy ha a gazdasági befolyás nem is tud meghatározóvá válni Európában, Kína politikai befolyása még mindig kockázat lehet, elsősorban az uniós tagállamok esetében. Az elmúlt években Magyarország is több gesztust is tett Kínának. Még az is előfordult, hogy a magyar kormány akadályozta meg, hogy az Európai Unió figyelmeztesse Kínát, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat.

Az ilyen lépések azonban Matura Tamás szerint nem kifejezetten Peking kérésére történnek. „Amikor valamely ország Kína érdekében fellép, az a benyomásunk, hogy az nem Kína proaktív külpolitikájának eredménye. Egész egyszerűen ezek a közép-európai kormányok igyekeznek Peking kedvében járni. Elébe mennek a vélt vagy valós kínai érdekeknek.” A CHOICE az elmúlt évek külpolitikai folyamatait elemezve arra jutott, hogy „az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás is tényezővé vált a KKE-Kína relációban, melynek során számos ország érezte veszélyben a Washingtonnal ápolt kapcsolatait”.

Ami az idei 17+1 témáit illeti, Matura szerint Kína igyekszik a kevésbé politikai témákat kihangsúlyozni. „Valószínűleg nagyobb hangsúlyt kap a pandémia elleni közös küzdelem, a korábbi évekhez több szó eshet a klímavédelmi együttműködésről is. Ezzel Kínai is kimutatná, hogy kooperatív és a problémák helyett azt emelnék ki, mit tud felmutatni a nyugati országokkal történő együttműködésben.”

A 17+1-es együttműködést Kína hozta létre, és menetrendjét is Pekingben határozzák meg. A CHOICE arra hívja fel a figyelmet, hogy a közép-európai országok sokkal hatékonyabban képviselhetnék érdekeiket, ha szerveznének „17+0” találkozókat, ahol koordinálni tudnák Kína-politikájukat. A 17 ország így „Kína ellensúlyozására, korlátozására vagy akár megfékezésére is” fel tudná használni ezen találkozókat.

Az Európai Unió kereskedelmi megállapodása

Az Európai Unió 2020 legvégén kötött egy átfogó kereskedelmi megállapodást (Comprehensive Agreement on Investment, CAI) Kínával. A megállapodás lényege, hogy megkönnyíti az európai uniós cégek kínai piacra történő belépését. Ez azért fontos, mert a kínai piacok zártsága sok feszültséget okozott mert az EU piacai viszonylag nyitottak a kínaiak előtt. Most viszont részlegesen megnyílhatnak olyan, eddig teljesen zárt szektorok, mint a pénzügyi szolgáltatások, magánegészségügy, ingatlanpiac, építőipar, egyes IT-szolgáltatások vagy a szállítmányozás. Az eddig már megnyitott szektorok egy részénél pedig megszűnne az a szabályozás, hogy külföldiek csak kínai partnerrel közös vegyesvállalatokon keresztül üzletelhetnek Kínában. Az alku része egy mostaninál erősebb befektetésvédelmi szabályrendszer is, ami kiterjedhet a szellemi tulajdon védelmére is.

Az Európai Bizottság komoly sikerként kommunikálta, hogy tető alá hozták a megállapodást, sokan azonban komoly kritikával illették. Egyes elemzők azt kifogásolták, hogy gazdasági szempontból a megállapodás alig jelent előrelépést az európai cégek számára, mert Kína nem tett jelentős engedményeket. Mások pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a CAI szinte teljesen figyelmen kívül hagyja az emberi jogi szempontot, pedig az utóbbi időben számos olyan botrány volt (Hongkongi tüntetők elleni erőszakos fellépés, a valós járványhelyzetről beszámolók letartóztatása, ujgur munka- és átnevelő táborok), melyekben az EU is felszólalt.

A megállapodás elfogadása Kínának volt igazán sürgős. A Huaweit egyre több országban zárják ki az 5G kiépítéséből, és Peking még Joe Biden hivatalba lépése előtt közelebb akarta tudni magához az Európai Uniót. A Biden-adminisztráció ugyanis már korábban egyértelművé tette, hogy Európával közösen lépne fel a Kína jelentette fenyegetés ellen. Úgy tűnik azonban az Európai Unió vezetői másképp kezelnék Kínát.

Az alkut még a 27 tagállamnak és az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell és a folyamat várhatóan 2022-ben zárul le. Még nem borítékolható a siker, mivel az Európai Unió országai megosztottak a kérdésben.

Több tagállam, különösen Lengyelország, de néhány kisebb állam is aggályait fejezte ki, amiatt, ahogy Angela Merkel átnyomta az egyezményt.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG