Irán azt állítja, hogy hatvanszázalékos tisztaságúra dúsítja az uránt Fordóban is

A fotón állítólag urándúsításhoz használt UF6-ot szállító teherautó hagyja el az iráni Natanz atomerőművet, az úti cél a föld alatti Fordo. 2019. november 6.

Irán megkezdte a hatvanszázalékos tisztaságú dúsított urán előállítását az ország föld alatti Fordo atomerőművében – jelentette kedden a hivatalos média, amely a lépést az ENSZ nukleáris felügyelőtestületének határozatára adott válasznak minősítette.

A nagyobb tisztaságra dúsítás, amiről az IRNA hivatalos hírügynökség számolt be, jelentősen hozzájárul az ország nukleáris programjához.

A hatvanszázalékos tisztaságúra dúsítást egy rövid technikai lépés választja el a kilencvenszázalékos, fegyverminőségi szinttől. Az atomsorompó-egyezmény szakértői az elmúlt hónapokban arra figyelmeztettek, hogy Iránnak elegendő mennyiségű hatvanszázalékos dúsított uránja van ahhoz, hogy további feldolgozás után fűtőanyagot szolgáltasson legalább egy atombombához.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség már korábban jelentette, hogy Irán hatvanszázalékos tisztaságúra dúsítja az uránt a közép-iráni Natanz nukleáris létesítményben. Fordo mintegy száz kilométerre délre fekszik a fővárostól, Teherántól.

Az IRNA nem árult el részleteket arról, hogy mennyi dúsított uránt állítottak elő.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanáni hétfőn közölte, hogy országa a NAÜ, az ENSZ nukleáris felügyelőszervezetének határozatára reagálva lépett. A tisztviselők ezt bővebben nem fejtették ki.

Novemberben a NAÜ közölte, hogy úgy véli: Irán tovább növelte nagymértékben dúsított uránkészletét. Az ügynökség még múlt héten bírálta Teheránt, amiért továbbra is eltiltja a NAÜ tisztviselőit az iráni nukleáris létesítmények felkeresésétől vagy megfigyelésétől.

Ehhez kapcsolódóan: Hogyan segít az iráni drónokban található nyugati technológia Oroszországnak az ukrajnai háborúban?

Egy másik jelentés szerint a NAÜ főigazgatóját, Rafael Grossit „komolyan aggasztja”, hogy Irán még mindig nem vesz részt azoknak a mesterséges uránrészecskéknek a vizsgálatában, amelyeket a NAÜ talált az ország három meg nem nevezett pontján. A kérdés a nukleáris megállapodásról szóló tárgyalások kulcsfontosságú kerékkötőjévé vált.

Csaknem két év telt el azóta, hogy a NAÜ tisztviselői teljes hozzáféréssel rendelkeztek az iráni nukleáris létesítmények megfigyeléséhez, és öt hónap azóta, hogy leszerelték a megfigyelőberendezéseket.

A NAÜ értékelése akkor látott napvilágot, amikor elakadtak az erőfeszítések Irán és a világhatalmak 2015-ös nukleáris megállapodásának újjáélesztésére. Az atomalku arról szólt, hogy nukleáris programjának megfékezéséért cserébe enyhítették az Irán elleni szankciókat.

Az Egyesült Államok 2018-ban, Donald Trump akkori elnök vezetése alatt egyoldalúan kilépett a hivatalosan Közös Átfogó Cselekvési Tervként vagy JCPOA-ként ismert nukleáris megállapodásból. Újra bevezette a szankciókat Iránnal szemben, ami arra késztette Teheránt, hogy elkezdjen visszalépni a megállapodás feltételeitől.

A félig föld alatt található, natanzi dúsító létesítmény több ezer centrifugagépnek ad otthont.

Irán 2019-ben kezdte meg a hatvanszázalékos dúsítást Natanzban.

Natanz 2021-ben szabotázsakció célpontja volt, robbanás rázott meg több olyan csarnokot, ahova új centrifugagépeket telepítettek. Irán „nukleáris terrorizmusról” beszélt, és árnyékháború tombolt Teherán és Izrael, a szabotázs fő gyanúsítottja között.

Ehhez kapcsolódóan: Újabb EU-s szankciók az iráni demonstrációk leverése miatt
Készült az AP beszámolójának felhasználásával.