Azért nem jön az új EU-s pénz, mert nem bízik az EU a magyar jogállam működésében

Nem fest biztató képet az országról a frissen kiadott, második uniós jogállamisági jelentés. A jelentés négy pillér alapján vizsgálja minden EU-s országban a jogállam működését, a korrupciótól a média sokszínűségéig. A jelentésnek közvetlen következménye elvileg nincs, a gyakorlatban viszont máshol súlyos ügyekben is hivatkozhatnak rá. Reynders biztos szerint addig nem kap uniós pénzt az ország, amíg nem kezdődnek el reformok.

„A tavalyi értékeléskor fennálló jogállamisági problémák túlnyomó többsége idén is megmaradt, némelyek pedig súlyosbodtak”

– foglalta össze a jelentés kapcsán Magyarország jogállamisági helyzetét az Európai Bizottság egyik tisztségviselője.

Az uniós jogállamisági jelentését másodszorra készítette el az Európai Bizottság. Ebben főképp csak azt állapították meg, hogy az első jelentéshez képest mi hogyan változott, itt nincs semmilyen rangsor vagy abszolút megfelelési mutató. Mindezt pedig négy fő irányból vizsgálták:

• az igazságszolgáltatás,
• a korrupcióellenes rendszer,
• a média sokszínűsége és a sajtószabadság
• és az egyéb fékek és ellensúlyok rendszere mentén.

Magának a jelentésnek semmilyen azonnali következménye nincs. A súlyát az adja, hogy más uniós vagy akár unión kívüli eljárásokban is hivatkozhatnak a megállapításaira. És jó eséllyel fognak is, a jogállamot azonos módszertannal rendszeresen felmérni igen komoly feladat, eddig ennyire átfogóan nem csinálta meg egy szereplő sem.

Nem jön uniós pénz, amíg a kormány nem változtat

Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az EUrológusnak a jelentés kapcsán azt nyilatkozta, hogy szerinte „Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémák vannak", és nem véletlen, hogy csak ez a két ország kérdőjelezte meg a módszertant és az Európai Bizottság kompetenciáját az ügyben. Ahogy „az sem véletlen, hogy Magyarország és Lengyelország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és a hetes cikk szerinti eljárás is folyik ellenük”.

Reynders szerint a Bizottság biztos akar lenni abban, hogy megvédik uniós adófizetők pénzét, és elkezdődnek a az EU-s ajánlásoknak megfelelő jogállamisági reformok Magyarországon.

„Ezért függesztettük fel a helyreállítási alap elfogadását. Ugyanerről lesz szó a jogállamisági mechanizmusnál is.”

A legtöbb tanácsot a magyar kormány nem fogadta meg

A vizsgált pillérek közül az igazságszolgáltatás rendszerét viszonylag jól teljesítőnek és hatékonynak találták. Viszont a bírói függetlenséget egyre több támadás éri, a kormány nemhogy nem fontolta meg az EU-nak a kockázatok csökkentésére vonatkozó korábbi tanácsait, hanem inkább súlyosbította őket. Kiemelték a Kúria elnökének kinevezése körüli ellentmondásokat. Ide tartozik viszont például a kevés dicséret egyike: a bírók fizetésének emelése.

Hiába hajt végre az állam elvileg egy korrupcióellenes stratégiát, ha ezt csak egy szűkebb körben tervezik érvényesíteni. Magyarország emellett továbbra sem kíván foglalkozni az állam csúcsán esetlegesen előforduló nepotizmussal, a politikai szövetségesek és egyéb ismerősök, barátok állami pénzelésével.

A korrupció ellenőrzésére nem épít ki az állam független ellenőrző mechanizmusokat, és aggasztó, hogy milyen gyengén ellenőrzik Magyarországon a vagyonbevallásokat. Darabra meglehetősen sok korrupciós ügyet indít az ügyészség, csak úgy tűnik, hogy ezek az ügyek valamiért szinte sosem érintik az államigazgatás legfelsőbb köreit és ezen emberek bizalmasait.

A média sokszínűségét tekintve nem áll jól az ország

A média sokszínűsége is veszélyben van Magyarországon, amit a jelentés szerint tovább rontott például az Index.hu kormányközeli átvétele vagy a Klubrádió adminisztratív elhallgattatása.

A magyar kormány ezekben az ügyekben úgy védekezett, hogy az Indexhez semmi köze, az egy magántulajdonos munkaügyi döntése, hogy kit hogyan kíván alkalmazni. A Klubrádióhoz pedig szintén semmi köze a kormánynak, hiszen szerintük a rádiót frekvenciáját egy független testület, a Médiatanács vette el tőlük.

Külön nehezítette a helyzetet a járvány, ahol tovább korlátozták a nem az államtól függő újságírók információkhoz való hozzáférését. Emellett állami hirdetésekkel torzították a médiakiadványok közti tisztességes versenyt.

Az állami hirdetések egyáltalán nincsenek szabályozva Magyarországon, miközben az állam arra használta ezeket, hogy befolyásolja a média szereplőit. Külön kiemelték, hogy a Médiatanács politikai függése komoly kockázatokat hordoz, ez elvileg egy kormánytól független szakmai intézmény kellene hogy legyen.

Miért kell ennyi pénzt magánszervezeteknek adományozni?

Az egyéb fékek és ellensúlyok tekintetében a jogalkotás minősége és átláthatósága is aggasztó a Bizottság szerint. Külön megemlítik, hogy továbbra is nagy az állami nyomás minden olyan civil szervezeten, amely kritikát is megfogalmazhat a kormány irányába.

Többek közt azt sem tartják előre mutatónak, hogy nagy mennyiségű közpénz kezdett kiáramlani több tucat frissen alapított magántőkealapba és hasonló szervezetbe. Itt megjegyezték például a Mathias Corvinus Collegiumba pumpált, nagyjából 500 milliárd forint közpénzt. Ahogy sokszor az sem világos, hogy mi célból akarja az állam a saját feladatát privatizálni.

A jelentés készítésekor a magyar kormánnyal és a kapcsolódó állami hatóságokkal végig kapcsolatban volt a Bizottság, azok bármikor jelezhették, ha valahol valami szerintük nem úgy van. Emellett rengeteg civil szereplő véleményét kérték ki, olyan civilekét is, akik a kormány támogatása érdekében dolgoznak, állami pénzből.

Így a teljesség igénye nélkül a Helsinki Bizottság, a K-Monitor, az Amnesty International és a Riporterek Határok Nélkül mellett meghallgatták például az Alapjogokért Központot, a Nézőpontot, a Századvéget vagy a Mathias Corvinus Collegiumot. A országjelentés tervezetét egyébként a magyar kormány már korábban megismerhette.