Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Magyarország az egyik mintapéldája a független média legyalulásának


Steinmetz Ádám, a Jobbik képviselője sajtótájékoztatót tart az MTVA kiszivárgott hangfelvételei ügyében 2020. november 18-án

A régióban Magyarországon bíznak az emberek a legkevésbé az eléjük tálalt hírek hitelességében – derül ki a Reuters Intézet felméréséből. A magyarok nem bíznak a közmédiában, az Index.hu hitelessége nagyot esett a portál kormányközeli átalakítása óta, viszont egyre többen fizetnek a szavahihető információkért.

Noha egyre többen fizetnek Magyarországon a hírekért, a korábbiaknál is nehezebb helyzetbe hozta a politika a független médiát Magyarországon – áll a Reuters Intézet idei Digital News Reportjában.

Anyagi nehézségek

Ennek egyrészt az az oka, hogy az állam torzítja a tisztességes versenyt. A járvány alatt visszaestek a reklámköltések is, és ezt leginkább a kicsi és nem az állami támogatásból élő médiakiadványok szenvedték meg.

Egyfajta magyar sajátosság ugyanis az, hogy a papíron piaci médiacégek közel fele valójában az állami hirdetésekből él meg. Nem azért, mert lényegesen több kommunikálnivalója van a magyar államnak, mint más országoknak. A Mérték Médiaelemző Műhely szerint a hirdetések nem is különösebben rejtett állami támogatásként működnek.

E cégek puha költségvetési korláttal működhetnek, az állam tartja életben őket, így nem kell aggódniuk, ha a piaci bevételeik csökkenek. Az iparág maradékának viszont pont akkor eshettek a bevételei, amikor a járvány miatt különösen fontos lett volna az embereknek az alapos, hiteles és fair tájékoztatás.

A Szabad Európán nincsenek hirdetések
A Szabad Európát nem érintik közvetlenül a reklámpiaci nehézségek, mert az oldal nonprofit, nincsenek hirdetések sem. Huszonhárom olyan országban van jelen a szervezet, ahol a szabad sajtó gyenge lábakon áll vagy a kormány korlátozza a működését. Itt olvashat még a küldetésünkről, a költségvetésünkről, a szervezetről és a gazdasági és szakmai függetlenségünket biztosító szabályokról.

Újabb szabályozási korlátozások

A kormány nemcsak pénztranszferekkel avatkozott be a médiapiac működésébe, hanem például a tudósítási lehetőségek szűkítésével is – írja a Reuters Intézet összefoglalója. Például a járványra való hivatkozással sokáig nem lehetett élőben kérdezni a kormányt, így csak olyan kérdésekre válaszoltak, amelyeket kiválogattak.

Magyarországon megtiltották, hogy a kormányzati kézi vezérlés alatt álló MTI-n kívül bárki más tudósíthasson a kórházakból és az oltópontokról.

Amiatt is kritizálták a magyar kormányt, hogy nem adott hiteles és egyértelmű információt a járvány ideje alatt, illetve bizonyos témákban semmilyen információt sem. Külön problémaként említik, hogy a közmédia hitelessége meglehetősen alacsony Magyarországon, és hogy az ország az egyik mintapéldája annak, ahogy az állam foglyul tudja ejteni a médiát.

Az Index.hu kormányközeli átvétele

A jelentés részletesen kitér a 2020-ban még piacvezető Index.hu kormányközeli átvételére is. Többek között azt írják, hogy a portál hitelességét az adta, hogy politikai hovatartozástól függetlenül egyformán tudósított a kormányzat és az ellenzék zűrös ügyeiről. Ezért pártállástól függetlenül olvasták az emberek, ami a nagyon megosztott magyar társadalomban ritka.

A kormányközeli átalakítás óta az Index jelentős mértékben vesztett hitelességéből és olvasóközönségéből is, de még mindig nagy portál maradt. Önmagában az is növelheti a megosztottságot, hogy egyre kevesebb széles körben olvasott és megbízhatónak tartott független lapból informálódhatnak az emberek Magyarországon. Krízishelyzetben pedig életekbe is kerülhet a megbízható információk hiánya.

Online reprezentatív felméréssel kérdeztek meg 2032 főt Magyarországon 2021 első két hónapjában a YouGov magyarországi partnerei
Online reprezentatív felméréssel kérdeztek meg 2032 főt Magyarországon 2021 első két hónapjában a YouGov magyarországi partnerei

A médiacsatornákat tekintve a nyomtatott sajtó további térvesztése volt megfigyelhető, már csak a lakosság 12 százaléka tájékozódik a segítségükkel. Az elmúlt öt évben jelentősen visszaesett egyébként a tévé népszerűsége is, 72-ről 64 százalékra. Leginkább a netről tájékozódnak a magyarok, egészen pontosan 85 százalékuk.

A hírfogyasztás emellett Magyarországon nagyon erősen kötődik a Facebookhoz. A társadalom szinte teljes egésze használja a felületet, 59 százaléka hírfogyasztásra is. Azzal együtt, hogy alig bíznak az ezen a csatornán érkező hírek hitelességében; 24 százalék bízik meg a közösségi médiából kapott hírekben.

Összességében magyarok harminc százaléka bízik meg az elé kerülő hírek hitelességében. Ez alacsonynak számít, a régiónkban a legalacsonyabbnak, Szlovákiával holtversenyben. Összehasonlításképp: a hollandok 59 százaléka érzi úgy, hogy a valóságot lehet megtudni a hírekből, ez az érték Lengyelországban 48 százalék, Portugáliában 61 százalék.

Ezzel párhuzamosan tavalyhoz képest növekedett azoknak a száma, akik fizetnek azért, hogy megfelelő színvonalú hírekhez jussanak, bár így is csak 14 százalék volt.

A jelentés általános fő tanulsága az összes felmért országra nézve, hogy a járvány miatt az emberekben megnőtt az igény a megbízható hírekre, egyre inkább tartanak az álhírektől, miközben a sajtótermékek kiadói a legtöbb országban komoly gazdasági nyomás alatt állnak. A legtöbben egyébként a Facebookot tartják az álhírek fő csatornájának.

Az oxfordi egyetem Reuters Intézete nem azonos a hasonló nevű hírügynökséggel, a felmérésnél pedig magyarországi partnerük, a CEU Demokrácia Intézet Média-, Adat​- és Társadalomkutató Központja volt. Összesen 46 ország 92 ezer lakosának felmérésén alapulva vizsgálták a médiapiaci folyamatokat.
XS
SM
MD
LG