Király Júlia: Nem lesznek megszorítások, ha nyer az ellenzék

Király Júlia a Szabad Európa podcast stúdiójában

Nem szabad zombivállalatokra költeni az Európai Uniótól kapott támogatásokat, a korrupciót meg kell szüntetni – mondta Király Júlia a Szabad Európa pénteken megjelenő podcastjában. Márki-Zay Péternek, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének tanácsadója szerint nagyon üres kasszát fog átvenni jövőre az új kormány, de nem lesznek megszorítások.

„A legégetőbb gazdasági probléma jelenleg az infláció” – mondta a Szabad Európa pénteken megjelenő podcastjában Király Júlia közgazdász, tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke. Szerinte már a koronavírus-járvány kirobbanása előtt kezelni kellett volna a jelenséget.

Nehéz lesz megállítani az áremelkedést

Késésben van mind a kormány, mind a jegybank, amelynek elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. „Ma már az infláció olyan méretű, ami az emberek mindennapjait durván befolyásolja. Olyan gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben az infláció elszabadulása elképzelhetetlen. Ehhez alapvetően hitelességre van szükség” – mondta Király Júlia.

A szakértő szerint jó példa erre Csehország, ahol a jegybank határozott mértékben emelt az alapkamaton. Róluk a piac elhiszi, hogy meg akarja fogni az inflációt, miközben a magyar jegybank lépéseiről ez kevésbé mondható el. Úgy gondolja, jól tükröződik a forint árfolyamában a "hitelességi deficit". (Az euró árfolyama a héten lépte át a forinttal szemben a 370-es szintet.)

Your browser doesn’t support HTML5

Hogyan alakítaná át az egészségügyet Márki-Zay Péter tanácsadója

Király Júlia szerint az MNB legutóbbi lépése a hitelesség és az átláthatatlanság iskolapéldája. Az alapkamatot 0,3 százalékponttal emelte, de néhány nappal később a jegybank által irányadó rátának nevezett indexet ennél drasztikusabban, 0,7 százalékkal növelte meg. (Ha egy bank egy másik pénzintézettől vesz fel hitelt, akkor az irányadó kamatot fizeti meg.)

Király Júlia szerint csak akkor van esély az infláció megfékezésére, ha a jegybank mellett a kormány is minden tőle telhetőt megtesz. A kormány azonban egy rövid távú cél, a választások megnyerése érdekében nyakló nélkül költekezik, ez is az inflációt növeli. „Ki hiszi el, hogy most jutott el oda az ország, hogy a 13. havi nyugdíjat ki kell fizetni?” – tette fel a kérdést.

A közgazdász szerint nagyon üres kasszát fog átvenni jövőre az új kormány, de nem lesznek megszorítások. A költségvetés belső szerkezetét azonban át kell rendezni.

A korrupció központilag szervezett

Jelenős problémának tartja, hogy Magyarországon központilag szervezett a korrupció. Az állami tendereken nyertes cégek jelentősen növelték jövedelmezésüket, de a hatékonyságuk és versenyképességük láthatóan nem javult. „Ez az a jelenség, ami ellen határozottan és minden erővel fel kell lépni, nem véletlen, hogy Márki-Zay Péter programjának ez az egyik központi eleme” – hangsúlyozta.

Ehhez kapcsolódóan: Az osztogatás mocsara: a Márki-Zay Péterre leselkedő veszélyek

A szakértő úgy látja, hogy óvatosan kell bánni az uniós támogatásokkal, mert nem egyszerű feladat helyesen felhasználni az „ingyenpénzt”. Két iskolapélda van ezzel kapcsolatban. Az Európai Unióhoz 1981-ben csatlakozó Görögország és az 1973-ban belépő Írország. Mindkét ország hasonló összeget kapott, amiből két teljesen eltérő fejlődési pálya lett.

Az ír növekedést egy fegyelmezett kormányzat és együttműködő gazdaság alapozta meg, míg Görögország csődközeli állapotba került. Király Júlia szerint a magyar kormány nem hozta ki a maximumot az országnak járó uniós támogatásokból. Magyarországon az egyértelműen irányított tenderezés, a túlárazott beruházások megfertőzték a vállalatok versenyképességét. „Nem szabad zombivállalatoknak odaadni a felzárkóztatásra kapott uniós forrásokat” – mondta.

Vannak a Fidesznek is eredményei

Elismerte ugyanakkor, hogy az elmúlt tizenkét év gazdaságpolitikájának bizonyos lépései szükségszerűek és jók voltak. Pozitívumnak nevezte a külső adósság leépítését. Király Júlia szerint a 2008-as pénzügyi krízishez képest sokkal jobb helyzetben volt az ország 2020-ban, amikor a pandémia okozott gazdasági válságot.

Tavaly a járványt megelőzően a GDP-arányos államadósság kisebb volt 2008-hoz képest, ahogy az ország külső sérülékenysége is. Mind az állam, mind a magánszemélyek esetében radikálisan mérséklődött – utóbbi esetben lényegében megszűnt – a devizaadósság.

Ehhez kapcsolódóan: Történelmi mélyponton a forint, beigazolódnak az elemzők és Brüsszel jóslatai

Javult az adórendszer hatékonysága, az adóbeszedés fegyelme, a gazdaság fehérítése. Király Júlia szerint egy európai szinten is jó adórendszer jött létre. „Csökkent a magánszemélyek és a vállalatok adóterhelése, viszont a kormány kevesebb figyelmet fordított arra, hogy méltányos legyen az adórendszer” – tette hozzá.

Márki-Zay felkészült

Nem sikerült ugyanakkor az ország versenyképességén javítani. „Ez nem véletlen, hiszen az a gazdaság, amely nem a versenyző vállalatokat priorizálja, hosszú távon sikertelenségre van ítélve” – mondta.

Király Júlia szerint gőzerővel zajlik a háttérben a programalkotás, nem fordulhat elő az, ami 1990-ben, amikor egy MDF-es politikus úgy reagált pártja választási győzelmére, hogy „Úristen, győztünk”.

„Készülünk” – mondta a tanácsadó, aki szerint ilyen felkészült, őszinte és tiszta politikust, mint Márki-Zay Péter nem látott még Magyarország.

Kövesse nyomon választási podcast sorozatunkat, a Konstruktív Bizalmatlanságot!

Márki-Zay Péterrel készült korábbi interjúnkat itt olvashatja.