Konzervatív katolikus főbírót küldene Trump az amerikai Legfelsőbb Bíróságba

Amy Coney Barrett

A várakozásoknak megfelelően Amy Coney Barrettet jelölte az elnök az amerikai legfelső bíróság megüresedett székére, a nemrég elhunyt Ruth Bader Ginsburg helyére. A 48 éves főbíró megválasztása évtizedekre meghatározhatja az amerikai jogrendszert, az eddiginél is konzervatívabb bíráskodás kezdődhet.

Donald Trump amerikai elnök a konzervatív nézeteiről ismert Amy Coney Barrett bírót jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedett helyére. Amy Coney Barrett kinevezését még meg kell erősítenie a Szenátusnak is – itt a republikánus többség jó eséllyel szintén támogatja majd a főbírót, bár sokan úgy vélik, a folyamattal várni kellene a jövő évig, az elnökválasztási folyamat végéig.

Évtizedekig befolyásolhatja az amerikai politikát

Barrett a nemrég elhunyt, liberális beállítottságú Ruth Bader Ginsburg székét foglalhatja el a Legfelsőbb Bíróság 9. tagjaként. Az amerikai főbírói megbízatás élethosszig, vagy az illető önkéntes lemondásáig szól, az elhunyt vagy leköszönő főbíró utódját az elnök jelölheti ki, és az amerikai törvényhozás felsőháza, a Szenátus kell, hogy megerősítse. Jelenleg a legfelső bírói testületben 3-5 arányú többségben vannak a republikánusok által jejölt, konzervatívabb beállítottságú főbírók, a 48 éves Barrett kinevezésével tehát Trump évtizedekre biztosíthatja a konzervatív többségét.

Barrett a Notre Dame katolikus egyetem jogi karán végzett, amely közismert konzervatív, és gyakran a vallásból kiinduló jogértelmezéséről. Az egyetem folyóiratának 2013-as cikke Barrettet hithű katolikusként jellemzi, aki többször kijelentette, hogy „az élet a fogantatásnál kezdődik”, és elutasítja a Legfelsőbb Bíróság híres, 1973-as Roe vs. Wade néven ismert határozatát, ami az Egyesült Államok egész területén törvényesnek ismerte el az abortuszt.

Vallás vagy alkotmány?

Bírói praxisa során többször támogatta Trump politikáját például a bevándorlásügyben, és támogatta a fegyvertartásra vonatkozó törvények lazítását. Az amerikai konzervatívok abban is bíznak, hogy a főbíró alkotmányellenesnek ítéli majd az Obamacare néven is ismert, megfizethető egészségügyi ellátásról szóló törvényt. Utóbbi döntéssel 20 millió amerikai veszthetné el az állam által finanszírozott egészségbiztosítását, és visszatérne az a korábbi állapot, hogy orvosi ellátásért mindenki csak a saját zsebéből, vagy a munkáltatója által felajánlott privát egészségbiztosítással fizethet.

Barrett többször kijelentette, hogy a vallása nem befolyásolja bírói munkáját, ehelyett elmondása szerint Antonin Scalia főbíró jogi nézeteit vallja, azaz elutasítja a precedensjogot, és az alkotmányt helyezi az első helyre. Több kritikusa szerint viszont Barrett jelölése veszélyt jelenthet az LMBTQ-jogokra Amerikában. Több újságíró, például a Guardian szerzője hangsúlyozta, hogy a bíró több családtagja a People of Praise nevű, ultrakonzervatív katolikus szervezet tagja, és Barett fényképe is megjelent a csoport egyik kiadványában.

A People of Praise által működtetett iskolák szabályzatában szerepel, hogy a szervezet nem ismeri el az azonos neműek házasságát, bűnnek tartja a házasság előtti szexet, és a tizenéves diákokat arra szólítja fel, hogy ne legyenek romantikus kapcsolataik, vagy legalábbis az iskolában ne beszéljenek róla.

Októberben hallgatja meg a Szenátus

Barrett jelölését követően már megkezdődtek a szenátusi meghallgatások, amelyekkel a Fehér Ház előkészíti a hivatalos főbírói kinevezést. Október 12-én a jelöltet a szenátus jogi bizottsága kérdezheti, akik ezután terjeszthetik be hivatalosan a szenátus elé a jelölést. Ezt követően a törvényhozó testület sima többségi szavazással nevezheti ki az új főbírót. Tekintve, hogy a Republikánus Párt képviselői enyhe többséggel rendelkeznek a Szenátusban (100 képviselői székből 53-at birtokolnak), Trump jelöltje jó esélyekkel néz a szavazás elé.

A választási évben zajló főbírói kinevezések mindig vitatottak, hiszen könnyen lehet, hogy egy pár hónappal később az új főbírót kijelölő elnök és szenátorok is távoznak hivatalukból. 2016-ban a Szenátus republikánus képviselői meggátolták Barack Obama főbírói jelöltje, Merrick Garland meghallgatásait, így a választások utánig blokkolták az új főbíró kinevezését. A republikánusok ekkor arra hivatkoztak, hogy a jelöléssel meg kell várni a választások végét és az új elnök beiktatását - így a Legfelsőbb Bíróság egy széke 237 napig betöltetlen maradt.

A demokraták szerint várni kéne

Most viszont, 40 nappal a választások előtt a demokraták érvelnek azzal, hogy a főbíró kijelölése előtt meg kellene várni a választás eredményét, és a republikánusok sietnének. Joe Biden demokrata elnökjelölt, aki november 3-án méretteti meg magát a választáson Donald Trumppal szemben, Ginsburg halála után arra szólította fel az elnököt, hogy az új elnök és a szenátus megválasztásáig (a szenátorokat az elnökkel egy időben választják meg) ne nevezze ki az elhunyt főbíró utódját.

„Az amerikai alkotmányt úgy tervezték, hogy egyetlen lehetőséget adjon a választóknak, hogy beleszólhassanak, ki szolgálhat a Legfelsőbb Bíróságban. Ez pillanat most van, és meg kellene hallgatni az embereket” – mondta. Később, miután Trump bejelentette a jelöltjét, azt mondta, ellenfele visszaél hatalmával.

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján Joe Biden nyerné a szavazatok jelentős többségét országosan és több kulcsfontosságú államban is, így jó esélye van arra, hogy ő szerezze meg a győzelemhez és Trump leváltásához szükséges elektori többséget. Arra azonban kevés az esély, hogy a demokraták meg tudják akadályozni Trump főbírói jelöltjének kinevezését, az elnök és a szenátorok akár választások utáni köztes időszakban is beiktathatják Amy Coney Barrettet. A demokraták ezt legfeljebb úgy akadályozhatják meg, ha sikerül meggyőzniük 3-nál több republikánus szenátort, hogy mégse támogassák az elnök jelöltjét – erre a kampány alatti felfokozott hangulatban, a vereséggel fenyegető választások időszakában kevés az esélyük.