Nagyon bonyolult módszertan alapján számolják ki, hogy ki mekkora nyugdíjra jogosult. Emiatt sokan csak akkor szembesülnek az összeggel, amikor nyugdíjba vonulnak.
Apróbb, de annál fontosabb változás lépett hatályba július 1-jén, ami a frissen nyugdíjba vonulókat érinti a leginkább – szúrta ki a Népszava. „Az új szabályok értelmében ha valaki megkapja a nyugdíj-megállapító határozatot, vagyis azt a hivatalos dokumentumot, amely a nyugdíj összegét is tartalmazza, 15 napon belül eldöntheti, hogy elfogadja vagy inkább visszavonja az igénylést, és tovább dolgozik még” – mondta a Szabad Európának Farkas András nyugdíjszakértő.
Bonyolult a rendszer
Farkas szerint annyira bonyolult a magyar nyugdíjszámítási modell, hogy sokan csak a hivatalos határozat kézhezvételekor szembesülnek azzal, hogy mekkora ellátásra lesznek jogosultak. „Sokan vannak, akik magasabb nyugdíjra számítanak, őket hideg zuhanyként érheti, amikor megkapják a határozatot” – mondta a szakértő. Eddig nem volt arra lehetőség, hogy valaki visszavonja a nyugdíjigénylését.
Ehhez kapcsolódóan: Závecz: Elementáris erővel tör elő az emberekből a félelem és sérelem„A nyugdíjbiztosítási eljárások egyfokozatúak, a határozat ellen fellebbezni nem lehet, csak törvényszéken van mód megtámadni a határozatokat, amit a nyugdíjba készülők többnyire akkor sem vállaltak, ha valamilyen hibát véltek találni az eljárásban. A mostani módosítással sokan kerülnek megnyugtatóbb helyzetbe, ha a számukra megállapított összeget alacsonynak találják” – tette hozzá.
Farkas András szerint leginkább két esetben lehet a törvénymódosításnak hatása. Ha a nők kedvezményes nyugdíját igénylő az összeg ismeretében inkább visszavonná a Nők40 igénylését, és később vagy csak a korhatára betöltésével igényelné a nyugdíját, és ha a korhatár betöltésével igényelt nyugdíj összege láttán az érintett személy inkább tovább dolgozna a nyugdíj megállapítása nélkül.
Érdemes tovább dolgozni
„Mindkét esetben sokan dönthetnek úgy, hogy inkább tovább dolgoznak, akár csak egy évet is, mert az is sokat számíthat” – mondta a szakértő. Az új jogszabály lehetővé teszi a számukra, hogy mindenféle következmény nélkül még egy ideig folytassák a munkájukat, és fél év, egy év múlva újból kérelmezzék a nyugdíjba vonulásukat.
Olyan is előfordulhat – harmadik esetként –, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésével a rokkantsági ellátásban részesülő személy igényli az öregségi nyugdíjat, de annak összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátása összege: ilyen esetben, ha visszavonja az öregségi nyugdíj igénylését, a rokkantsági ellátását folyósítják neki élethossziglan tovább.
A szakértő szerint a magyar nyugdíjak megállapítása rendkívül komplex számítási folyamat eredménye. Az 1988. január 1-je után szerzett járulékalapot képező keresetek mindegyikét figyelembe kell venni. Ebből egy nyolc lépésből álló bonyolult rendszer alapján kiszámítják a nettó életpálya havi keresetet. Ennek veszik egy olyan százalékos részét, ahol a százalék mértéke attól függ, hogy a nyugdíjba vonuló hány év szolgálati viszonyt szerzett.
Ehhez kapcsolódóan: „Nincs felső korlátja a gazdagabbak támogatásának” – Élet a NER-ben 3. részFarkas András szerint az utolsó egy-két, munkában töltött év esetleges magasabb fizetése nem emeli meg jelentősen az átlagkeresetet, vagyis ettől még nem lesz sokkal jobb nyugdíja senkinek sem. Ami miatt mégis megéri kicsit eltolni a nyugdíjba vonulást – ha valakinek túl kevés ellátást állapít meg a hatóság –, az a szolgálati évek száma.
„Vagyis minél többet dolgozik valaki, annál magasabb lesz az ellátás havi összege. Ha valaki a Nők40 programban elmegy nyugdíjba, és például negyvenévnyi az összes szolgálati ideje, ez a szorzó nyolcvan százalékos. De ha úgy dönt, hogy még két évet ráhúz, akkor már 84 százalékos” – mondta a szakértő.
Felhúzzák a nyugdíjakat
A másik ok a valorizációs szorzó hazai intézménye. Ez azt jelenti, hogy az 1988-tól számított kereseteket szintre hozzák, a nyugdíjba vonulás évét megelőző országos nettó átlagkeresethez igazítják, hiszen a régi, több évtizedes keresetekkel nem lehet eredeti összegükben számolni, mert azok nominálisan ma már irreálisan alacsonyak, ezért a korrekt számításhoz elengedhetetlen a keresetek értékőrzése, jelenértékre számítása, azaz valorizálása.
„Ez egy nagyon pozitív rendelkezés, mert ezzel föl lehet húzni a nyugdíjakat. Az elmúlt évek nagy ütemű átlagkereset-növekedése jó hatással van a nyugdíjakra, hiszen aki idén nyugdíjba megy, annak a valorizációs szorzóiban a tavalyi országos nettó átlagkereset növekedése is szerepel” – mondta a szakember, aki szerint e két jelenség miatt érdemes lehet kitolni a nyugdíjba vonulás időpontját.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány 13 éve nem emeli a GYES összegét, már nem is fogjaAz új jogszabály arról is rendelkezik, hogy mostantól minden nyugdíjbiztosítási eljárás illetékmentessé vált. „A tartozás mérséklése, elengedése vagy fizetési kedvezmény engedélyezése iránti kérelmek korábban illetékkötelesek voltak. A jövőben viszont semmilyen nyugdíjbiztosítási ügyben sem kell illetéket fizetni” – mondta a szakértő. Bizonyára kevesebbeket érint, de fontos kitétel az új jogszabályban, hogy a Brexit ellenére a nyugdíjak változatlanul folyósíthatók az Egyesült Királyságba is.
Szintén változás, hogy apró tételekben módosultak a nyugdíj alapját képező életpálya-átlagkereset számításának feltételei. Például pincérek esetében keresetként kell figyelembe venni a 2020. június 30-ig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81 százalékát, az azt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összegét.