Három társaság jelentkezett a magyar autópálya-rendszer üzemeltetésére és fejlesztésére. A kormány még a választások előtt szeretné 35 évre „bérbe adni” a magyar gyorsforgalmi utakat, és biztosítani, hogy a jövő évtizedben ki építsen 545 kilométernyi autópályát. A következő kormány ebbe már nem szólhatna bele.
Tegnap este került fel az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapjára az a dokumentum, amelyből kiderül, kik jelentkeztek az évtized üzletére. A hazai gyorsforgalmi utak fejlesztésére és fenntartására kiírt, 35 évre érvényes koncessziós pályázatra hárman adtak be ajánlatot – írta a dokumentumot elsőként felfedező Telex.hu.
Ehhez kapcsolódóan: Állami közbeszerzés helyett egy magáncég dönthet arról, ki építhet autópályátA három cég a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott.
A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna.
Ehhez kapcsolódóan: Transparency: leplezett közbeszerzés az autópályák koncesszióba adásaA cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért. Azért az óvatos fogalmazás, mert bár a nevek egyértelműen Mészáros részvételét jelzik, nem tudni, mekkora részesedéssel van jelen a Themis Magántőkealapban, mert a magyar jogszabályok szerint a magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak.
Ahogy a Telex is megemlíti, a hazai közbeszerzéseken nem indulhat olyan társaság, amely nem tudja megnevezni tényleges tulajdonosait. Így arra lehet következtetni, hogy valamilyen megoldás születik, hiszen a kiírás szerint még csak most kezdődik az ajánlattételi időszak, vagyis most indulnak a tárgyalások.
Ahogy a Szabad Európa korábban beszámolt róla, június 14-én jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás. A gyorsforgalmi utak összesen 1662 kilométernyi alaphálózatból és 381 kilométernyi kiegészítő hálózatból állnak.
Ehhez kapcsolódóan: Az állam nem akar utat építeni, ha nincs rá uniós pénzA kiírás szerint a nyertesnek autópálya-mérnöki, beruházási-banki, építészeti-mérnöki és tervezési szolgáltatásokat kell nyújtania. Továbbá autópályát kell építenie és karbantartania. A közbeszerzési kiírásban 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 kilométer gyorsforgalmi út kiépítése szerepel, vagyis feltételezhető, hogy a nyertes cégnek konkrét projekteket, kivitelezési munkálatokat kell megvalósítania.
Tíz év alatt kell ezeket a fejlesztéseket elvégezni, egyebek mellett bővítéseket az M1-es, az M7-es és az M3-as autópályán, az M3-as meghosszabbítását az országhatárig, illetve az M81-es hiányzó szakaszának megépítését.
A koncesszióval több gond is akadt. A kormány szerint azért kell „bérbe adni” és már most eldönteni, hogy ki fog 545 kilométernyi új autópályát építeni, illetve bővíteni a következő évtizedben, mert az EU nem vagy csak szigorúbb feltételekkel ad pénzt erre a jövőben.
Ehhez kapcsolódóan: Furcsa pályázaton adná „bérbe” a hazai autópályákat a kormányOlyan vélemények is elhangzottak, hogy a kormány szeretné bebiztosítani a számára kedves cégeknek a következő évek nagy útépítési munkálatait arra az esetre, ha az ellenzék nyerné meg a jövő tavaszi választást. Mindenesetre a jelek arra utalnak, hogy kapkodva írták ki a pályázatot.
A Transparency International Magyarország jogi értékelése szerint a tervezett koncesszió több ponton is sértheti az uniós koncessziós irányelvet, valamint az uniós közbeszerzési irányelvet is.