Megszavazta Svédország NATO-tagságát a török parlament; a svéd kormány nem egyezkedik Orbánnal

Tobias Billström svéd külügyminiszter Vilniusban 2023. november 6-án

Ha csatlakozni akar a NATO-hoz, jöjjön ide, és beszéljen velem – foglalta össze a Politico Orbán Viktor magyar miniszterelnök keddi üzenetét svéd kollégájának. Billström svéd külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem látják értelmét egy ilyen találkozónak. Megjegyezte azt is, hogy Orbán levélben más stílusban írt nekik, mint X-en (Twitteren).

Frissítés1: Orbán Viktor azt ígérte telefonon a NATO-főtitkárnak, szorgalmazni fogja, hogy a magyar Országgyűlés szavazza meg Svédország csatlakozását, és az első adandó alkalommal zárja le a ratifikációt.

FRissítés2: Másnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök válaszlevelében mégis nyitottnak mutatkozott egy budapesti látogatásra egy alkalmas időpontban.

„Ma meghívást küldtem Ulf Kristersson miniszterelnöknek, hogy jöjjön Magyarországra tárgyalni Svédország NATO-csatlakozásáról” – írta Orbán Viktor kedden.

Azt nem osztotta meg a nyilvánossággal, hogy pontosan miről kívánna személyesen tárgyalni.

Ehhez kapcsolódik: Orbán Magyarországra próbálta rendelni a svéd miniszterelnököt, ha NATO-tagok akarnak lenni

Tobias Billström svéd külügyminiszter még aznap visszautasította a lehetőséget – hivatkozik az Expressenre a Politico.

„Ebben a helyzetben nem látjuk értelmét az egyezkedésnek” – közölte Billström külügyminiszter.

„Reméljük persze, hogy Magyarország a lehető leghamarabb ratifikálja a tagságot” – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a magyar kormány korábban nem állt elő hasonló követelésekkel a svéd NATO-csatlakozási kérelem elfogadásáért cserébe.

Orbán nélkül is szinte olyan, mintha már tagok lennének

Gyakorlati szempontból Svédország számára az Orbán-kormány időhúzásának nincs igazán jelentős rövid távú tétje, inkább csak drágítani lehet ezzel a már jelenleg is szoros NATO–Svédország-együttműködést. Svédország ugyanis már 2022 tavaszán aláírt egy kölcsönös védelmi egyezményt a NATO-tag Egyesült Királysággal, ami szerint külső támadás esetén garantálják egymás védelmét.

Elmondta még, hogy Orbán levele egyébként más, „jó” hangvételben íródott a magyar miniszterelnök nyilvános tweetjének stílusához képest.

Svédország – Finnországhoz hasonlóan – húsz hónapja nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, miután Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt szakított évszázados semlegességével.

Szinte minden tagország parlamentje jóváhagyta csatlakozási kérelmüket még 2022-ben, kivéve Törökország és Magyarország.

Mégis a magyar parlament lesz az utolsó?

Ahogy arról beszámoltunk, Törökország hétfőn jelezte, hogy kész jóváhagyni Svédország csatlakozását, kedden pedig meg is történt, a török parlament jóváhagyta Svédország kérelmét.

Ehhez kapcsolódóan: Bloomberg: Törökország már a héten megszavazhatja a svéd NATO-csatlakozást

A török kormány döntése lépéskényszerbe hozta a magyar kormányt, amely többször is azt ígérte nyilvánosan, hogy nem utolsóként fogja jóváhagyni Svédország csatlakozását.

A NATO főtitkára ismét sürgette Magyarországot
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár keddi nyilatkozatában üdvözölte a török parlament lépését, egyúttal közölte, hogy „számítok Magyarországra, hogy a lehető leghamarabb elvégzi a nemzeti ratifikációt” – írta az AFP. Orbán Viktor később telefonon beszélt Jens Stoltenberggel. Erről a miniszterelnök azt írta az X-en, hogy a magyar kormány támogatja Svédország NATO-tagságát, „továbbra is szorgalmazni fogjuk, hogy a magyar Országgyűlés szavazza meg Svédország csatlakozását, és az első adandó alkalommal zárja le a ratifikációt”.

A török kormány két fő ügyben igyekezett előnyhöz jutni a csatlakozás feltételekhez kötésével. Az egyik, hogy modern amerikai F–16-os vadászgépekhez jussanak, a másik, hogy az északi ország lépjen fel a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), valamint az úgynevezett Gülen-mozgalom tagjai ellen.

Az máig nem világos, hogy a magyar vezetés pontosan mit szeretne elérni Svédország csatlakozásának nehezítésével, eddig változó állításokat közöltek erről.