A Moldovai Választási Bizottság adatai szerint a voksok 57,74 százalékát begyűjtve győzte le Maia Sandu az eddig kormányzó Igor Dodont, aki csak a szavazatok 42,26 százalékát tudta megszerezni.
Az elnökválasztás második fordulója mobilizálta a moldovaiakat. Először csak a lakosok 42,76 százaléka ment el szavazni, másodszorra viszont már 57,74 százalékuk voksolt.
“Sokat kell dolgoznunk, hogy megvalósítsuk ígéreteinket. Együtt, az egész nép, Moldova Köztársaság összes térsége lakóinak és a diaszpórában élőknek kell összefogni. Lépésről lépésre felépítjük azt az országot, amit ígértünk és ami kijár egy jó és becsületes népnek” - mondta Maia Sandu még vasárnap este.
Romániában örömmel fogadták Sandu győzelmét
A gratulációk szinte azonnal megindultak: az elsők között üdvözölte győzelmét Klaus Iohannis román elnök és Ludovic Orban miniszterelnök, aki azt ígérték: segítik Moldova európai integrációját és demokratikus fejlődését.
Maia Sandu Európa-párti és a Romániával fenntartott kapcsolatok rendezésének a híve. A két ország potenciális összeolvadásának lehetőségét azonban politikai okokból nem említette.
Az új elnök három diplomát szerzett, egyet közgazdaságtanból, egyet közigazgatásból és egyet a Harvard Egyetemről. 2010-2012 között a Világbank egyik igazgatójának a tanácsadója volt, de végül úgy döntött, hogy Washingtonból hazatér Moldovába.
Maia Sandu nem újonc a politikában
2014 ősze és 2015 nyara között csatlakozott a Moldovai Liberális Demokrata Párthoz (PLDM), amely háromszor vett részt kormánykoalícióban. Chiril Gaburici miniszterelnök lemondása után a liberális demokraták Sandut tették meg kormányfő-jelöltjüknek.
Ő azonban ezt csak egy sor feltétel mellett vállalta volna. Ezek között sorolta fel az új főügyész és a nemzeti bank új elnökének kinevezését.
2015 decemberében Maia Sandu hátat fordított a PLDM-nek, mert szavai szerint olyan politikai erőhöz akart tartozni, amely “jobban szereti az embereket, mint a saját zsebét”. Ekkor alapította meg az Akció és Szolidaritás Pártot (PAS).
A következő évben Igor Dodon nyerte meg Maia Sanduval szemben az elnökválasztást, úgy, hogy a második fordulóban kevesebb, mint 5 százalékkal több szavazatot szerzett. Emiatt sokan választási csalást emlegettek.
A 2019-es parlamenti választások idején Sandu PAS pártja és a DA Platform létrehozta a NOW Választási Blokkot (ACUM), azzal a céllal, hogy eltávolítsa a hatalomból a PDM pártot vezető Vlad Plahotniuc oligarchát, akit a moldovai bankrendszert megrázó, “1 milliárd dolláros lopással” vádoltak.
A NOW Blokk 26 helyet szerzett a parlamentben, majd négy hónappal később koalíciós kormányt hozott létre a szocialistákkal. Az új kabinetet Sandu vezette és Plahotniuc ebben az időben menekült el Moldovából.
Novemberben azonban megbukott a kormány, miután a szocialisták bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amit a Demokraták is támogattak.
Az új elnök új politikát ígér
“Ma hatalmat kaptatok, hogy megbüntessétek azokat, akik hazudtak nektek, akik loptak tőletek, akik szegénységbe taszítottak benneteket, akik miatt elhagytátok az otthonotokat” - mondta Maia Sandu mostani győzelme után hivatali idejében korrupcióval vádolt ellenfelére utalva.
Iulian Groza politológus, a Moldovai Köztársaság Európai Politika és Reform Intézetének igazgatója szerint több tényező is segítette Maia Sandut a győzelemben. Mint a Szabad Európának nyilatkozva elmondta, pozitív és a nemzetet egyesítő kampányüzenettel állt elő. Leginkább az emberek változás iránti vágyára, az igazságosságra, igazságszolgáltatásra és a korrupcióellenes küzdelemre koncentrált.
A moldovai diaszpóra körében folytatott szavazás is döntő tényező volt. Igor Dodon többször is élesen bírálta a külföldön élő moldávokat, ám ezzel épp az ellentétes hatást érte el, mint azt orosz tanácsadói várták. A változással szembeni félelem helyett a polgárok megmutatták, hogy nem vevők a megosztó retorikára.
Emellett a moldovai szavazók a jelenlegi rendszer, Igor Dodon hatalma ellen voksoltak, mert szerintük a politikus nem tartotta be 2016-os kampányígéreteit. Sokan úgy érezték, hogy Dodon ugyanannak a korrupt rendszernek a része volt, amely magába foglalta az ellenségnek tekintett Plahotniucot és a Sor pártot.
Korlátozott alkotmányos jogkör, de nagy remények
Iulian Groza megjegyzi: bár elnökként Maia Sandunak korlátozott alkotmányos jogköre lesz, nagy esélye van arra, hogy változást hozzon a bel- és külpolitikába.
Elnöki mandátuma kezdetén a legnagyobb kihívás a szocialista vezetésű kisebbségi kormánnyal való együttműködés lesz. Sandu előrehozott választásokat szeretne, de közben konszenzust kell keresnie, hogy meg tudja valósítani terveit.
A moldovai Országos Választási Bizottság alelnöke, Vladimir Serban szerint az elnökválasztás második fordulója “komolyabb incidensek nélkül, teljesen átlátható módon” zajlott le.
Moldova történelmi öröksége: megosztott nemzet Kelet és Nyugat között
A 3,5 milliós lakosságú Moldovai Köztársaság Európa egyik legszegényebb országa, politikailag erősen megosztott állam. A lakosság egy része Oroszországgal akar szorosabb kapcsolatokat, míg mások az Európai Unióval és azon belül a nyelvében és kultúrájában rokon Romániával.
Moldova nagy része Romániához tartozott, lakossága nagy része román etnikumú, de a II. világháború kitörése előtt kötött Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében a Szovjetunió annektálta a területet.
A gazdasági fejletlenség és a mélyen gyökerező korrupció mellett a szeparatista és az 1990-es években zajlott háború óta gyakorlatilag független transzdnyisztriai régió megoldatlan kérdése is veszélyezteti az ország stabilitását.
